Beneš rendeleteinek csak történelmi jellege van. Tehát ha törölnék őket, semmi sem történne. Dušan Kováč szlovák történész és Jan Rychlík cseh történész egyetért ebben. Míg Kováč szerint a törlésnek nincs gyakorlati jelentősége, Rychlík önmagáért beszél.

kívül

"Semmit sem törölne, értelmetlen lenne. Számos más törvény, rendelkezés és kormányrendelet tette ezeket a rendeleteket ma csak történelmi dokumentumként "- mondta Kováč a TASR-nak.

Az expressz megkülönbözteti a törlést a kezdetektől (ex tunc) és a törlést a mostantól (ex nunc). Míg az előbbi technikai okokból nem lehetséges, az utóbbi lehetséges. "A megszüntetés kezdettől fogva nem lehetséges, mert teljes káoszt okozna a tulajdonviszonyokban. A visszavonás már lehetséges, mivel egy ilyen intézkedés nem változtatja meg a meglévő eszközöket. Erkölcsi gesztus lenne, és én személy szerint könyörgök egy ilyen megoldásért "- magyarázta a cseh történész.

Szerinte senkinek sem kell aggódnia a volt német és magyar tulajdonosok esetleges vagyonigényei miatt. "Az ilyen követelések érvényesítéséhez az államnak ki kellene adnia külön jogszabály. Ezt azonban nem tartom reálisnak "- tette hozzá Rychlík.

Kováč emlékeztet arra, hogy Beneš rendeletei különféle kérdéseket érintettek. "Beneš rendeletei általában csak azokat jelentik, amelyek a nemzeti kisebbségeket - németeket és magyarokat - érintették. De ezek csak töredékei voltak az egész napirendnek" - mutatott rá a szlovák történész. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar kisebbséget nem a Csehszlovák Köztársaságból zárták ki, mint a németeket.

Beneš rendeleteinek egyesek általi megnyitása kapcsán politikák azt mondta, általában nem tudták, miről van szó. "A rendeletek németek, magyarok, kollaboránsok és hazaárulók voltak, akiket megfosztottak állampolgárságuktól. Várhatóan kitoloncolták őket. A magyarokat nem deportálták, a szövetségesek nem járultak hozzá. Ezt követően az állampolgárok állampolgárságot kaptak." A szlovák jogrendszerben. Köztársaság, az alkotmányban és a törvényekben elutasítják a kollektív bűnösség elvét "- hangsúlyozta Kováč.

Rychlík szerint érzékenyebben érzékelik a dekrétumok problémáját éppen a német lakosság Csehszlovákiából való kiűzése miatt. Csehek. "Úgy gondolom, hogy azok a csehek is, akik nyilvánosan védik ezt az erőltetett kivándorlást, valószínűleg a lelkük sarkában tudják, hogy embertelen cselekedet volt. A magyarok minden viszontagság és probléma ellenére Szlovákiában maradtak, működik a szlovák és a magyar együttélés, tehát ez a tényező itt nem működik "- mondta Rychlík a TASR-nek.

A cseh történész nem titkolja, hogy a németek, magyarok és nemzetárulók vagyonának elkobzásáról szóló rendeletek úgy véli embertelen. "A vagyon kiterjedt elkobzása és a németek esetében a teljes, évszázadok óta itt élő német népcsoport későbbi kiszorítása nem volt és nem felel meg a jogállamiságnak vagy az alkotmányos rendnek, akkori erővel "- mondta Rychlík.

Szerinte a németek és a magyarok által elkövetett bűncselekmények nem lehet mentség a tömeges elkobzásokra és az etnikai németek kitelepítésére. "Csak meghatározott személyeket lehetett megbüntetni értük, de az egész etnikai csoportot nem" - összegezte a cseh történész.