A legtermészetesebb tisztítószer - ivóvíz - 1. rész
A legtermészetesebb tisztítószer - ivóvíz - 1. rész
Egy felnőtt teste a víz kétharmadából áll - a kisgyermekek aránya nagyobb, az idősebbeké alacsonyabb. Mivel az ember naponta nagy mennyiségű vizet bocsát ki izzadással, vizelettel és székletzel, ivással folyamatosan pótolnia kell. Ez az ivóvíz az emberi testben sokféle célt szolgál. Ez egy szállítóeszköz, tároló közeg, hígítási és hűtési eszköz, és nem utolsósorban tisztító eszköz. A víz, lehetőleg tiszta víz a legjobb tisztítószer, amit elképzelhet.
Ebben a funkcióban az ivóvíz pótolhatatlan - és egyáltalán nem kávé, tea, tej vagy más folyadék. Ha orvosa azt tanácsolja, hogy influenza esetén igyon sokat, akkor az helytelenül van megfogalmazva. Azt kellene mondania: "Most sok tiszta vizet kell innod!" Csak a tiszta víz rendelkezik teljes tisztító hatással. Észrevetted már valaha azokat a foltokat, amelyeket a szokásos csapvíz hagy a fürdőszobádban?
Az ivóvizet nemcsak arra használják, hogy a testet feloldják ásványi anyagokkal, amelyek benne oldódnak. Csak egyszer számolja újra: az ásványi anyagok aránya, amelyet a test vesz az ivóvízből, olyan kicsi, hogy teljesen jelentéktelen az ételtől származó ásványi anyagok vonatkozásában. Ezért az állítólag olyan jó és erősítő ásványi anyagokkal való reklámozás, amelyek ásványvízben találhatók, teljesen hülyeség. Csak kifejezetten speciális ásványi anyagokkal rendelkező gyógyító vizeknek lehet értelme, ha természetesen csak rövid ideig iszik őket, terápiás célokra. Természetesen az ivóvízben található összes anyag okoz bizonyos folyamatokat a szervezetben. A kérdés csak az, hogy ezek a folyamatok milyen mértékben kívánatosak.
Számos teszt egyértelműen kimutatta, hogy a kemény ivóvíz tartósan káros a szervezetre. Ugyanakkor azt gondolhatnánk: "Nos, a kemény ivóvíz sok kalciumot ad nekem, és akkor a szervezet felhasználhatja saját savanyításom ellen." Sajnos ez nagy hiba. Az ivóvízből származó kalcium különféle nemkívánatos helyeken telepedik le a testben. Különösen kemény vízű területeken, pl. Franciaországban kevésbé savasodik a szervezet. A kemény víz paradox módon olyan állapothoz vezet, ahol valóban meszesedik és túlsavasodik egyszerre.
Az ivóvízből származó szervetlen ásványok tisztán szervetlen környezetből származnak, pl. kősóból vagy mészkőből. Szervetlen savak sói. Velük ellentétben szó esik az ún "szerves ásványi anyagok". Ezek a növényi, szerves sejtekkel, így számos más vegyülettel és az élő sejtek információival lépnek be a testbe. Ez az optimális ásványianyag-ellátás. Ezeknek az ásványoknak úgymond megfelelő kulcsa van, amely lehetővé teszi számukra, hogy bejutjanak a test szükséges helyeire. Az ilyen szerves ásványok valójában szervetlen természetűek, de megfelelő információkat tartalmaznak, amelyeket a test elfogadhat. Megfelelően emészthetők és beépülhetnek a sejtekbe. Ugyanakkor van egy szinergikus hatás, amely drasztikusan növeli a szóban forgó ásványi anyagok értékét testünk számára: energia szempontjából közel vannak a rezgés területéhez, ezért megfelelően használhatók. A kelátvegyületekben lévő ásványi anyagok hasonlóan jól visszanyerhetők. Ezek szintén szerves savak, amelyek itt szervetlen ásványi anyagokkal kombinálhatók. Ebből arra lehet következtetni, hogy az étrend-kiegészítőknek mindig növényi eredetűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a test optimálisan felhasználhassa őket: a testnek képesnek kell lennie úgynevezett ételként érezni őket.
A természettudományok tudósai rá fognak jönni - és remélhetőleg hamarosan -, hogy ebben a világban nem lehet mindent csak anyagi szempontból megfigyelni. Van egy magasabb szint, vannak finom síkok és magasabb rezgések, vannak olyan információk, amelyek képesek ragaszkodni az anyaghoz anélkül, hogy fizikailag vagy kémiailag mérni tudnák a mai mérési módszerekkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a síkok nem léteznének. A tudományos elit már régóta ismeri. Sok kutató azonban ezt sem meri beismerni, attól tartva, hogy ennek hatására autoritásuk szenvedhet.
A víz különösen jó példa erre az állításra, és a vízkémia és a vízkutatás területén kellett a fizikusoknak az elmúlt évtizedekben nagymértékben tágítaniuk határaikat. A víz kiváló információhordozó. Ebben az összefüggésben szó esik strukturált vízről. Ezeket az információkat a víz szerkezete tartalmazza. A víz a dipoláris molekulák szerkezetének köszönheti, vagyis egy oxigénatom összeolvad két hidrogénatomra, és a két elem nem csak egyenes vonalban helyezkedik el, hanem 107 ° -os szöget alkot. Ez az elrendezés azt eredményezi, hogy a vízmolekula, a H2O, meglehetősen negatívan töltődik fel az oxigén oldalon, és meglehetősen pozitívan töltődik fel a hidrogén oldalon, így a molekulák együtt rakódnak le, így rendkívül összetett kolloid struktúrákat képeznek, amelyeket klasztereknek neveznek. A klaszter felépítésének módja különböző információkat tartalmaz. Tehát a víznek van emléke. Ezért az információk vízben tárolhatók. Különösen értékes az élő növényi sejtekben található természetes felépítésű víz. Ezért a belső tisztítás során a lehető legtöbb gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztania, és elegendő információval kell ellátnia.
Nagyon érdekes, amint azt a bécsi Boltzmann Intézet kimutatta, hogy az információkat még lepárlás után is legalább részben az ivóvíz tartalmazza. Mindenekelőtt azonban ezek az információk a víztisztítás piacán jelenleg kínált különféle szűrőrendszerek mögött maradnak.