A tudósok szerint a dohányzás nemcsak rákot okoz, hanem az Y-kromoszóma elvesztését, gyulladást vagy szív- és érrendszeri betegségeket is okoz. Ha dohányzol mentolokat, akkor fokozod a nikotinfüggőségedet.
A dohányzási cikkek dohányzása számos betegséggel járó kockázatot jelent. A huszadik század során több mint százmillió ember halálát okozta, és feltételezik, hogy ez ebben a században nem így lesz. A dohányzók korai halálozási aránya kétszer-háromszor magasabb, mint azoknál, akik soha nem dohányoztak.
Ezenkívül epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a dohányos daganatos daganatos megbetegedések kockázata magasabb a dohányosoknál, mint a dohányosoknál.
1. Az Y kromoszóma elvesztése
A tudósoknak zavaró üzenetük van a férfiak számára. Valószínűleg dohányzással veszítik el az Y-kromoszómát. Az Y-kromoszómát mint férfi nemi kromoszómát ismerjük, amely géneket hordoz a nem és a normális spermatermelés meghatározásához.
Emellett azonban genetikai pusztaságnak számít. Ezért kutatásai elmaradtak a többi kromoszómától. A legújabb vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ezen a kromoszómán található gének fontosak és több karaktert kódolnak.
Az Y-kromoszóma hiánya nagyon gyakori a tumorsejtekben. Amikor azonban az Y kromoszómát bevitték a prosztatarák genomba egerekben, a további tumorfejlődés elnyomódott. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az Y kromoszóma jelenléte befolyásolhatja a tumor szuppresszióját, valamint magát a rák kialakulását.
A svéd Uppsala Egyetem kutatói a Science folyóiratban publikáltak egy tanulmányt, amely szerint a rendszeres dohányosok nagyobb kockázattal járnak az Y-kromoszóma elvesztésére, mint a nemdohányzók és a volt dohányzók. A Nature Genetics folyóiratban információkat közöltek e kromoszóma elvesztése és a rák nem hematológiai formái miatti magasabb halálozási kockázat közötti kapcsolatról.
Negyven évig 1153 idősebb férfi dohányos DNS-mintáját vizsgálták, és megállapították, hogy több mint 8,2% szenvedett az Y-kromoszóma elvesztésétől.
"A kutatás eredményei két olyan hipotézissel magyarázhatók, amelyek nem zárhatják ki egymást." - tette hozzá Jan Dumanski professzor, az uppsalai kutatás vezetője. Az első hipotézis a leukocitákban, a fehérvérsejtekben bekövetkező változásokat foglalja magában, amelyek felelősek szervezetünk rák elleni immunválaszáért.
Ha a leukocitákból hiányzik az Y kromoszóma, akkor normális működésük megszakad, növelve a rák kockázatát. Ezt a hipotézist támasztja alá a rák megnövekedett előfordulása azoknál a betegeknél, akiket korábban immunszuppresszánsokkal kezeltek.
A második hipotézis az Y-kromoszóma esetleges elvesztésén alapszik más szövetekben, ami serkentené a rákos őssejtek fejlődését. Ezt a hipotézist alátámasztja az Y-kromoszóma veszteségének megnövekedett előfordulása számos rák esetében.
2. Alábecsülik a betegségek számát
Az Amerikai Rákkutató Intézet kutatói publikálták a The New England Journal of Medicine című kutatást, miszerint összefüggések vannak a dohányzás és több betegség között, mint gondolnánk.
A dohányosok halálának 17% -át nem lehet megmagyarázni a dohányzással általában összefüggő betegségekkel, mint például a rák, a magas vérnyomás, agyvérzés, légzőszervi megbetegedések és a szív- és érrendszeri betegségek.
Megállapították, hogy a dohányzás fertőzésekhez, vesebetegségekhez, gyomor-bélrendszeri rendellenességekhez kapcsolódik a véráramlás és a légzőrendszer olyan betegségeinek csökkentésével, amelyek korábban nem voltak összefüggésben a dohányzással.
3. A mentol súlyosbítja a függőséget
A cigarettában lévő mentolt 1926 óta adalékként használják a füst belélegzésének kellemetlenségeinek elfedésére, a dohányzás egyszerűsítésére és az íz javítására.
A mentolt leggyakrabban a fiatalok és a nők szívják, és egész életen át tartó dohányzásnak vannak kitéve, 80% -kal nagyobb valószínűséggel, mint az ízesítés nélküli cigarettáké. Ezenkívül más szokásaik vannak, hajlamosak kevesebb napi cigarettát szívni, és gyakrabban fordulnak elő visszaesések. Mindezek az adatok arra utalnak, hogy a mentol nemcsak az ízén kívül járul hozzá a dohányzáshoz.
A mentol aktiválja a hideg receptorokat, és hűtő hatást vált ki az orrban és a szájban. Ezenkívül részben elnyomhatja a légzést és így meghosszabbíthatja a nikotin jelenlétét a tüdőben. A mentol pontos hatásmechanizmusa azonban továbbra sem tisztázott.
Ezért az amerikai Fairfax kutatói úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, hogy a mentol hogyan befolyásolja magát a nikotin anyagcserét. Megállapították, hogy a dohányzó mentollyukak valószínűleg növelik a szén-monoxid és más füstmérgek jelenlétét a szervezetben, feltehetően a nikotin megváltozott feldolgozása révén.
Ezenkívül a Brody professzor által vezetett kutatók megállapították, hogy a mentol közvetlen hatással van az agy nikotinreceptoraira. Ennek mennyisége jóval magasabb a mentolos cigarettázók agyában, mint a közönséges cigarettázók agyában, egyesekben akár 28% is. A „mentolos” dohányzás pontos hatásmechanizmusa még mindig nem világos. A dohányzók nikotinreceptorainak genetikai vizsgálata több fényt nyújthat.
Végül van egy jó hírünk. A dohányzás okozta Y-kromoszóma elvesztése a cigaretta rendszeres napi adagjától függ. Így, ha sokat és rendszeresen dohányzik, akkor 2,4–4,6-szor nagyobb az esélye az Y-kromoszóma elvesztésére a nem dohányzókhoz, de a volt dohányzókhoz képest is. Ha azonban abbahagyja a dohányzást, különösen 25-34 éves kor alatt, elveszíti az Y kromoszómát.