Előszó
Bevezetés
Köszönöm
1 Meghatározás
2 Epidemiológia
3 Kockázati tényezők
3.1 Genetikai tényezők
3.2 Egyéb kockázati tényezők
3.2.1 Kockázati tényezők a terhességgel, a születéssel és a korai újszülött életével kapcsolatban
3.2.2 Szoptatás
3.2.3 Táplálkozás
3.2.4 Elhízás
3.2.5 Immunállapot, oltások és antibiotikumok
3.2.6 Családméret
3.2.7 Fertőzések
3.2.8 Társadalmi-gazdasági helyzet
3.2.9 Városi és vidéki lakóhely
3.2.10 Állatoknak és mezőgazdasági környezetnek való kitettség
3.2.11 Allergéneknek való kitettség
3.2.12 Levegőszennyezés
3.2.13 Dohányfüst kényszerű kitettsége
3.2.14 Lakás
3.2.15 A megszerzett (környezeti) tényezők hatásának összefoglalása
4 Patogenezis és immunfolyamatok
4.1 Gyulladásos sejtek
4.2 Gyulladásos mediátorok
4.3 Gyulladásos reakciók
5 Kóros anatómia
6 Kóros fiziológia
7 Diagnosztikai megközelítések
7.1 Történelem
7.2 Fizikai vizsgálat
7.3 Mellkas röntgen
7.4 Laboratóriumi eredmények
7.5 Elektrokardiográfiai vizsgálat
7.6 A légutak funkcionális vizsgálata
7.6.1 A tüdőtérfogat eltérései
7.6.2 Funkcionális légúti változások
7.6.3 A hörgőtágítók hatása
7.6.4 A légutak túlérzékenysége
7.6.5 A tüdő diffúziós képessége
7.6.6 Légzési gáz és vér gázcsere
7.6.7 Légzési funkció edzés közben
7.6.8 A diagnosztikai megközelítések összefoglalása
8 Az asztma klinikai formái
9 Foglalkozási asztma
10 Asztma kezelése
10.1 Az asztma kezelésének stratégiai terve
10.2 Farmakológiai kezelés
10.2.1. Az asztma kezelésére használt gyógyszerek
10.2.2. Az alkalmazás módja
10.2.3 Béta2-adrenerg anyagok
10.2.4 Hosszú hatású β2-adrenerg anyagok
10.2.5 Antikolinerg gyógyszerek
10.2.6 Metilxantinok
10.2.7 Kortizoneoidok
10.2.8 Antileukotriének
10.2.9 Anti-IgE kezelés
10.2.10 Egyéb asztmás terápiák
10.2.11 Immunterápia
10.2.12 Kiegészítő megközelítések
11 Az asztma hosszú távú kezelése
11.1 Az asztma hosszú távú farmakológiai kezelése az Európai Légzőszervek Társasága (ERS) szerint
11.2 Az asztma hosszú távú kezelése az Asztma Globális Kezdeményezése (GINA) szerint
11.3 Akut, súlyos asztma kezelése
12 Az asztma súlyosságának és kontrolljának fogalma
13 Az asztma megelőzése
14 Az asztma kezelésének speciális problémái
14.1 A hipertónia kezelése asztmában
14.2 Az asztma premenstruációs exacerbációi
14.3 Asztma és terhesség
14.4 A kortizon által kiváltott csontritkulás kezelése
14.5 Ziháló csecsemő
14.6 A testmozgás okozta asztma
14.7 Éjszakai asztma
14.8 Aspirin és NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők) - érzékeny asztma
14.9 Gastroesophagealis reflux
14.10 Az eozinofil szindrómák együttélnek és komplikálják az asztmát
14.10.1 Allergiás bronchopulmonalis aspergillosis
14.10.2 Churg-Strauss szindróma
14.10.3 Krónikus eozinofil tüdőgyulladás
14.11 Asztma és műtét
15 Betegképzés és az orvos-beteg kapcsolat: asztmás élet
16 Az asztma differenciáldiagnosztikája
17 Összefoglalás
18 Vizsgálati módszerek az asztma diagnosztizálásában és kezelésében
18.1 A légúti gyulladás nem invazív értékelése asztmában
18.2 A légutak funkcionális vizsgálata
18.2.1 Bronchomotoros vizsgálatok
18.2.2 Bronchoprovokációs tesztek metakolinnal
18.2.3 Stressztesztek
18.2.4 Bronchodilatációs tesztek
19 Allergológiai vizsgálat
20 Az asztma kezelésére használt inhalátorok
21 A gyógyszerek adagolása az asztma kezelésében