Ha valaki azt gondolja, hogy a hegymászásról lesz szó, akkor rögtön félre akarom vezetni, pedig végül Bavele-ban másztunk fel.
Tehát ebben az évben nem a nyári hűsítésről lesz szó a gleccsereken - nem tudtam semmit megszervezni, és a közvetlen környezetem sem. Ezért elfogadtam a Korzika Maťa - GR 20 ajánlatát és egy későbbi kísérletet, hogy gyorsan megismerkedjek a sziget többi részével, beleértve Bajorországot is. Végül dicsekedtem a magam döntésével.
0. nap. A szokásaim szerint kora reggel ébredtem, és nem hittem Evkének, hogy Bastia előtt vagyunk.
2. nap - eddig jó (idézet a Ftip-ből arról, hogy mit mond leesni egy felhőkarcolóból a 46. emeleten).
Carrozzu menedékház. Reggel felébresztem a hozzánk futó lovakat. Aztán Rúženka is felkel, hogy mielőbb távozzon. Még az angol nyelvem is elég ahhoz, hogy kijussak belőle, hogy közös utunk van, és hogyan tudtuk meg később a stílusban és a mozgás különböző sebességét a célban. Reggeltől megismételjük a tegnapi időket. Valószínűleg nem kellett volna tanulmányoznom a színpad rövid leírását, mert ez zavart. Valószínűleg jobb, ha egyáltalán nem tudod, hol vagy, és teljesen arra koncentrálj, amin jársz. Folyamatosan járkáltunk fel-alá, megszámlálhatatlan oldalgerincet megkerülve. Gyakran ferde tányérokon járunk, amelyeken jól tart a cipőnk.
2. ábra - Lemezek a második szakaszban
Ha még hinnék a lábamnak. Az esti tésztát hét helyi hordóborral fejlesztjük, és megtanítottuk Miška-t arra is, hogy közvetlenül a palackból igyon. Végül találtam egy helyet szinte a fák alatt, és csodálkozom a világon, hogy a harmat végül nem is jött. Elismerem, hogy Korzikán nem fedeztem fel eredetének törvényeit. Ismét megjelent, és csak az utolsó hegyi kunyhóban.
3. ábra - Csúcs
Fotó, frissítők, egy pillanatnyi igazi pihenés és lemenet.
4. ábra - Visszatekintve - lent alszunk, tegnap jöttünk le a gerincről
3: 1-re nyertem a tigriseket, és még mindig megmutattam a zúzódást a tenger melletti ülésrészen. Még Maťo fürdőzésével is sikerült mindezt tíz óra alatt elvégezni. Mi is elleneztünk minden lehetséges pihenőnapot. 1720 méter magasan és lejjebb is inkább t-pihenésnek tűnt. De így is elégedetten zártuk a napot. Megérte a fáradságot. De mi lesz holnap és akkor? A jobb térdem kiadta az első komoly figyelmeztetést az ereszkedéskor. Elsősegély után adtunk egy normál (nagyságú) doboz gesztenyét, étkezés után egy üveg vörös Durizo-t (azonnal a Do r. Nevet hívtuk), amelyet vízszerető részünk tegnap hagyott ránk. Jutalomként vettem egy egész darab friss kenyeret és egy helyi kolbászt. Ideális helyemet a fák alatt elfoglaltam, így mentem a házassági sátor mellé, mert nem volt harmat, de felhők voltak a felhőkön.
5. nap - Láncok és létra.
Ballon Mountains. Reggel fél ég, csúnya fekete felhőkkel, főleg abba az irányba, ahová mennünk kell. Ennek ellenére szinte mindenki siet ebbe az irányba, mert létezik márka. A felhők éppen felettünk vannak, és inkább beteszem a hálózsákomat egy zacskóba, és a timsót és a poncsót kint hagyom az eső ellen. Jön, négy napra elmentem. A leírás szerint nehéz szakasz vár ránk. Semmi - tegnap pihenőnap volt. Nyolc előtt nekivágtunk a felhőknek. Jobbak vagyunk? De érzem a térdemet. A szünetek segítségével három anyával előzünk meg Anya és köztem. Az első nyeregben meglepetés vár ránk, mászva meredek dupla lemezek formájában, helyenként láncolva és tele laza kavicsgal.
5. ábra - Nehéz ereszkedés a negyedik szakaszban. Tudjuk, merre megy felfelé.
Egyértelmű, hogy forgalmi dugó van, ezért várunk egy darabig. Azt is látjuk, hova megyünk fel. Hasonló terep. Az angolok ismét utolérnek minket, és megelőzik az ereszkedést. Egyiküknek azonban problémája van a kiállítással, ezért Miška és én megelőzzük őket, Maťo pedig továbbra is segít az ereszkedésben. Bár láncokon kezdtem, hamar rájövök, hogy jobb nélkülük. Megelőzzük az olaszokat is, akik berepedeztek az alján lévő törött terepre. Egy hajszállal nehezebb, de szilárd kőzetben a jel után Miška és én sokkal gyorsabbak vagyunk. Az alábbiakban arra várunk, hogy Maťa elkísérje az angolt, és meghallgasson egy rövid, de ünnepi olasz dalt. Már nem emlékszem az általam ismert olasz klasszikusra, amely a túlélésemet ünnepelte. Újabb darab ereszkedés, majd felfelé.
6. ábra - A völgy képe a felfelé vezető úton.
A láncok megkezdődnek. Megjelent a létra is, csak filozofáltunk, vagy meg fogjuk tartani. Megtartotta. Helyenként láncokat is használok. Aztán a változásért a már ismert törött és poros járdát. Visszanézek, honnan jöttünk. Iszonyatos szépség. Mint mindig, a rock irreális, eredeti és utánozhatatlan formákat ölt. Nem tudom elképzelni, hogy ilyen terepen turisztikai táblát készítenének. Örülök, hogy a korzikaiaknak különböző elképzeléseik vannak. Származás. Térd. Elutasítjuk a Tighjet-n való alvás lehetőségét az ereszkedés több órája és a jobb tábor gondolata mellett. Kiderül, hogy az én kunyhóm és valóban jobb alvási lehetőségeim - és háromra. Aztán a klasszikusunk. Gyorsan lefuttattuk a tevékenységek színpadi ritmusát. Elsősegélynyújtás, hálószoba építése, sör, tészta és egy üveg bor Ezúttal Maťát (minket) egy megmentett angol fizette. Nagyon jó rózsaszín, de az ára is jó volt. Azt is megállapítottuk, hogy az angoloknak jó könyvkalauzuk van, és hajlandók kölcsönadni nekünk. Most és később.
6. nap - tervváltozás.
De Vergio ezredes. Terveink szerint ma csak négy óra állt előttünk, majd maximum holnap - nyolc. A kölcsönzött útmutatóból azonban azt olvashatjuk, hogy a holnap két órája hozzáadható a maihoz, ami jobb mind a napokra, mind nekünk. Az angolok is így tervezték. A nyolcadik után a szokásos időben indultunk újra, és a nyugodt terepen üldöztük az első négy órás részt. Az eredeti rendeltetési helyünkben található Refuge de Ciottulu di i Mori házban csehül beszél. Ott találkozunk a Kudrnov túrabuszhoz. Céljuk egy gyönyörű domb a házrendszer fölött, könnyen a parkolóból felfelé és lefelé. A főnökkel a Rumcajz-kalapról neveztük el, beszélgettünk egy kicsit. Egy széles gerincen haladunk lefelé, fokozatosan megközelítve a völgy patakját. A jobb térdemen már rugalmas vagyok. A folyam számos hangot hozott létre, amelyben megtaláltuk elődeinket. Ellenálltunk a közös úszásnak, és alul megtaláltuk a sajátunkat, még az úszás lehetőségével is.
7. nap - hosszú út. Mangán menedéke. 17 km állítólag pihentető járda vár ránk. Az emeleten a bal oldali gumiszalagot használom, a jobb oldalt pedig lent.
8. ábra - Mit tehet a szél.
De egyébként rendben van, ha kivonjuk a töréseket, akkor a nettó időnk az átlagnak felel meg a táblázatból. Ezt a szintet az egész GR alatt fenntartjuk. Egy gyönyörű völgyben ereszkedünk le a csodálatos Lac de Nino-val, tele lovakkal körülötte. Az egyik felfaló szinte bedugta a fejét a mellette ülő pár hátizsákjába. Pufók, rókák, sőt a lovak is a turizmusból akartak megélni a szokásos helyett. Először teljesen tisztában vagyok azzal, hogy ezt az országot erősen jellemzi egy helyi, mezőgazdasági alapú civilizáció - a természet lehetőségein túl mindent legelészve. Összefoglalva: Az erózió disznó. Ne feledje, mit írtam az elején, amikor megpróbáltam bemutatni Korzikát. Az utolsó látható távolságban egy csupasz domb vonzza a zöldtől. Lépünk a járdára. Elhaladunk egy hegyi kunyhó mellett, és egy gyönyörű zöld síkság lehet előttünk. Ehelyett a felét száraz csomókkal megtakarítják az agyagon. Egyes helyeken már mély vízforrások vannak kimosva. A zöldebb részen lovak és tehenek láthatók. A gyönyörű környezet helyett a lábunk alatt nézünk ki, mert a trágya sűrűsége több mint valószerűtlen.
9. ábra - Csak ne vegyen részt.
És ez egy nemzeti park! A táborban ismét fürtökkel találkozunk. A többi velünk fog menni, azzal a ténnyel, hogy visszapattannak a közeli csúcsokra. Felvesszük a kapcsolatot Adelkával is, akinek van egy barátja, aki nem sokat kommunikál vele. A múltkorihoz hasonló asztalon és poncsó alatt alszom. Éjszaka meglepően hideg és erős szél van.
8. nap - verseny egy helyért.
Pietra Piana menedékház. Tegnap gondosan megtudtuk, mikor indulnak el a fürtök. Nem tudjuk, hány jó hely lesz a célnál, ezért elindultunk (7: 50-kor) előttük és a normális időnkben is. Délre megyünk, de reggel először van egy igazi kasza. Könnyű utazás néhány nyergen és a tegnap említett halott domb körül. Nem tudom, miért zöld ez az oldal nélkül. Alsóbbikom a kötéllel a végső ereszkedés nélkül és közben is felment az emeletre. A természet csodálatos. Tenger látható mindkét oldalon. Korzika is kicsi, nemcsak a világ. Csak szégyen, amely a hőmérséklet miatt még mindig felhalmozódik. Nem csak a való életben, hanem a fotón is káros. Egy másik évszak valószínűleg ideális ezekre a nézetekre. Korábban vagyunk a táborban, nekünk is van egy nagyon jó helyünk. Színpadi ritmusunk érkezéskor megváltoztatta a szükségességet. Elérkezett az elsősegély. De ösztönzésre sajtot adtunk a borhoz. Mato kemény, penészes felületet hozott a felszínre - mások alig ismerik ott. Nem tudtuk eldönteni, hogy ehető-e - ez a penész. Megpróbáltuk. Aztán megtudtuk, hogy a konyha vize, ahol levest főztünk belőle, nem iható, másutt volt. A holnapi enyhe emésztési problémák Miškánál és Maťánál nem tudtuk, ki a hibás.
9. nap - egy nehezebb változatot választunk.
Refuge de l´Onda. Van választásunk. Hosszabb út a völgyön és az erdőn, vagy rövidebb, technikailag nehezebb a gerinc mentén. A második lehetőség szellemében jobb felülről nézni, mint a fák alól. A vágyam teljesült. Fogalmunk sem volt, mi vár ránk a hegygerincen. A szél, amelynek erőssége helyenként a mieinkkel határos, viszonylag sokat csökkentette a hőmérsékletet. Miška okozta a legtöbb problémát. Teljesen tönkretette az amúgy szép rész benyomásait. Ráadásul, amikor megtaláltuk az egyik helyi csúcsot, amely több mint tele volt babérlevéllel egy számunkra ismeretlen növényevő fajból, talán parlamentjük volt ott, már békésen körbejártuk őket. A hegyi kunyhóba való ereszkedés ismét rendesen megtört. Nem tudom, hogy a mély járdák mennyiségét megtették-e már a turisták, vagy a hegyi kunyhóból származó állatok is segítettek nekik, mert: Az erózió egy vaddisznó. A kunyhó kissé szimbolikus volt.
10. ábra - Az utolsó tábor - hegyi kunyhó.
Az állatok szabadon legeltek, és az emberek táborozásának helyét kerítés vette körül. Zápor volt, de a fáktól nem volt árnyék, ezért irreális hics. Az egyetlen megoldás az volt, hogy a hegyi kunyhó teteje alatt egy gesztenyesörre mentem, megint fújt és hideg volt. Túléltem, és nem csak én. Nyolc órakor bemászok a hálózsákomba, Adélka előállt néhány szóval, Rumcajz is megígérte, hogy eljön, de ezúttal szinte azonnal megerősítettem. Kezdek elegem lenni? Tehát nem folytattuk azt a vitát, hogy sajnálja a megosztottságot, mert a Tátra már nem csehszlovák. Azt állítom, hogy ilyeneket soha nem vettek olyan jól, mint én.
10. nap - döntő.
Vizzavona. Csak egyszer fel, majd hosszan lefelé. Tegnap végül megállapodtunk abban, hogy mindannyian vonattal megyünk Calviba. Szóval el kell fognunk. Minden elmondja, hogy legalább egy órányi tartalékkal rendelkezünk a jelenlegi tempónkban. Nyeregben vagyunk a normában, és ott fürtökkel találkozunk, akikkel lent már elbúcsúztunk. SMS-t küldünk Evičkának születésnapjára, és sima fektetett tányérokkal ereszkedünk le. A végén Miška-nak is volt elasztikusa.
11. ábra - Csak 1000 m magasan alul.
Helyi vadászokat is látunk az ereszkedésben. Az arcok nem érhetők el, és nem válaszolnak az üdvözletre. A jellegzetes színű sapka mellett csengővel ellátott kutya is kíséri őket. Nem tudtuk meg, mire vadásztak. Feltételezzük, hogy a házisertések, amelyek őket az erdőbe legeltették. Mindenki figyelmeztetett rájuk, de még nem találkoztunk velük. A Cascades des Anglais nevű völgy alsó része tele van emberekkel. Érdemes lenne egy egész napos megtekintés a fürdőzéssel együtt. Itt utolértek bennünket a fürtök, amelyek nem a csúcsra mentek, hanem a vizet részesítették előnyben. De nincs időnk. 3:00 óra van, és a célnál tartunk.
11. nap és megyünk nyaralni.
A forró zuhany meleg zuhany, a normál sör pedig normál sör reggelire is. Az egykori fővárosnak szép, hogy három órát szánunk, és utoljára találkoztunk az angolokkal. Helyi pálnát vásárolok egy helyi szaküzletben. 45 ° és valószínűleg szőlőből származik. A matrica csak egy calenzanai gyártóról írt. De elég jól írt, és felváltotta az elsősegélyt. Ezután az SMS-kommunikáció alapján Solenzaroba indulunk, ahol a már említett pihenővel kellett találkoznunk. Elsők vagyunk ott, annak ellenére, hogy útközben a tengerben úsztunk, megtaláljuk a tábort, elküldjük a koordinátákat, várunk. A koordináták megadásának két lehetősége azonban véletlenszerű felfedezésre késztet minket, nem pedig a technológia alapján. Sebaj, együtt vagyunk. Tárgyalunk és megváltoztatjuk a sör és a bor terveit.
12. nap - mászás.
Bavela. Mászni fogunk. Tehát én és Anya. Miška túrázást tervezett ott - a völgy kiválóan alkalmas ilyen mozgásokra. Cuco és Lenka a miénk. A többiek találtak megfelelő kanyont, szintén ebben a völgyben. Szintén jó választás. Egy tipikus keskeny és kanyargós úton haladva tizenegy órakor nyeregbe értünk. Miška az útját járja, és megfelelő hozzáférést keresünk a látott sziklákhoz. Találkozunk néhány emberrel, és a végén Rúženka rámosolyog. Anya angolul segít megtudni, hogyan teljesítette a GR többi részét. Rendelkezünk a főigazgatóság teljesítéséhez szükséges információkkal és inspirációval. Megyünk mászni, ő pedig a végcélig. Egy már mászó pár kis segítségével megtaláljuk, amit akarunk. La Tarella része, ahol utak vannak négytől ötig. Fokozatosan mindketten kinyújtjuk őket.
13. ábra - Itt másztunk Bavele-ben.
Két biztosítással lefordítottuk, ahol fentről kötelet tettünk. Összesen hét. Közben Cuco és Lenka csatlakozott hozzánk. A majdnem újonc számára Lenka egy nagy darab természetes mozgáskultúrát mutatott a sziklán, még a kötél első végén is. Nem elég idő. Kár. Mit mondjak a hegymászásról. Irreális formájú, súrlódásra kiválóan alkalmas, sűrűn, enyhe besorolású gránit, csak egy olyan terület, amely megéri a bűnt, ha ilyen rövid idő alatt és csak egy szektor tapasztalatával mondható el. Visszafelé végre meglátom a folklór szerint a "tipikus" Korzikát. Különös disznók legelnek az út menti erdőben. A változás kedvéért a második éjszakát ugyanabban a táborban alszjuk, de előtte átmegyünk az esti sárban a hullámokban.
13. nap - kultúra.
Bonifacio. Egy szép történelmi város a sziget déli részén. Lenka vezet minket, mert a második játékkal már látta. Látjuk, hogy a tenger egyfajta változtatásokkal játszhat formákkal, fehér, véleményünk szerint homokkővel. Véleményem szerint egyes épületei nem biztosíthatók, és csak találgatni lehet, mikor nyeri el az idő fogát a szikla felett, amelyen áll. Este egy másik rock-fantázia másik területére költözünk - a gránit Rocapina tábora szinte a tenger mellett van, és a helyi tengelyek nagyon zavarnak minket a főzés során. Inkább az autóban ülnénk. Rendezzünk egy rózsaszín estét - három üveg.
14. nap - strand és vihar.
Reggel szinte elsők vagyunk a tengerparton, fehér homokkal kis mennyiségű lisztért. Reggelizni fogunk, egy kis időt eltölthetünk és kipróbálhatom anyámmal azokat a víz alatti eszközöket, amelyeket kölcsönkértem a gyermekeimtől. Azonban rendesen belefolyik Janka szemüvegébe, de három-négy halfajon kívül nem nagyon lehet nézni. Amikor kapok egy szinátort, jobb, ezért belemerülök az alján lévő műanyag pohárba. Felhúzása mozog a kezemben, és egy kis polipot látok az alján. Megmutatom a lányainknak, akik közben a helyi fészer teteje alá bújtak - esik az eső - vihar van. A szörnyetegnek már nem tetszett a csészében, ezért elhoztam az uszonyokig. Nem úgy nézett ki, mint egy tepsi az egész homokban. Valószínűleg nem sikerült, mert visszaküldtek vele a vízbe, amit szintén elterveztem. A szörny azután nem akarta felszabadítani az uszonyokat a vízben, de végül kecsesen vitorlázott. A helyi sziklákat már nem vizsgálták.
Obr14 - Rocapina.
Észak felé haladunk. Megnéztünk egy másik történelmi várost, a szűk kanyargós utcákkal rendelkező Sartét, majd Vizzavon felé vettük az irányt. Az étteremben megkísérelték megtalálni az elfeledett Misha kalapját, de legalább volt egy omlettünk. Ezután Bastiába költözünk a már híres Cisco táborba. Kicsit nyolc után ott vagyunk, ahol elkezdtük.
15. nap - Vásárlás.
Reggel, lassúságunk ellenére, még mindig üldöztük a helyi különlegességek (fehér, rózsaszín, piros, stb.) Utolsó nagy vásárlását, hogy elhiggyük, valóban ott vagyunk. Aztán csak egy komp.
15. ábra - Hazavitorlás a viharpróba előtt.
A vihar nem ért minket. De megyünk Pisába, hogy ellenőrizzük a tornyot. Nehezen tértünk vissza az autópályára. Miška és Maťa ezután a járdaszegélyek közé ütötték a csereként, és éjszaka otthon ütötték meg. Otthon aztán megütöttem a kanapét, majd a zuhanyt és a súlyt - mínusz 5 kg, amit éreztem.
Végleges ki nem fizetett reklám. Korzika megtérül, bármilyen sportos is vagy. Egy túrán fedeztem fel. Mindenki megtalálja felfedezéseit. Mászó is.
Az alábbi táblázat néhány információt tartalmaz az útvonalról. A zárójelben szereplő adatok a dőlés és az időtartam a netről, valamint a szakaszok hosszáról származnak. Azokban a szakaszokban, ahol az angol változat szerint mentünk, csak az adataink vannak.