hogyan

Számos jele van annak, hogy a gyermeknek hallási problémái vannak. Jó megismerni őket, és mielőbb megoldani a gyermek hallásával kapcsolatos problémákat.

Normálisnak tartjuk a hallást, ha egy személy minden beszédfrekvenciára reagál még a csendes 20 dB-es hangokra is. Ha a hangnak 20 dB-nél erősebbnek kell lennie ahhoz, hogy az ember felismerje, halláskárosodásról beszélünk. A kisgyermekek esetében egyes szerzők szerint a 15 dB-t tekintik a hallásvesztés határának, mivel ezeknek a gyerekeknek már több energiát kell fordítaniuk a csendes és távoli beszéd elfogására a nap folyamán. A fül egy érzékszerv, amely lehetővé teszi számunkra a körülöttünk lévő világ érzékelését a különböző hangok megkülönböztetésével. A kétoldalú halláscsökkenés észlelése és korai kezelése különösen fontos kora gyermekkorban, mert egy olyan gyermek, aki nem hall, lemaradt a mentális fejlődésben, és még a beszéde sem fejlődik ki.

Többféle hallási rendellenességet ismerünk

A hallási rendellenességeket felosztják aszerint, hogy a hallószerv mely része sérült. Hibákra osztjuk őket terjedés (zárt külső hallójárat vagy a középfül károsodása), észlelési (a belső fül-csiga vagy hallóideg, az agy hallási útjának károsodása) a vegyes, amikor az egész hallószerv érintett. A halláskárosodás 80 százaléka születéskor van jelen. 1000 gyermekenként egy gyermek süketen születik, és 1000-ből további 3 hallássérült. A legfontosabb az újszülött és a gyermek hallásvesztésének időben történő észlelése, különösen, ha a halláskárosodás vagy a süketség kétoldalú. A gyermekek halláskárosodásával nemcsak a beszéd fejlődik rosszul, hanem a szellemi fejlődés is késik az ingerek hiánya miatt. A beszédfejlődés legfontosabb időszaka akár 3 életév. Ma az újszülöttek szűrési módszerrel történő vizsgálata (otoakusztikus emisszió mérése - OAE) kötelező az újszülött egységben, lehetőleg az élet 3. napján.

A halláskárosodás okai

Ideiglenes és átmeneti halláskárosodás

K átmeneti halláskárosodás előfordulhat gyermek születésekor, de idős korban is. Amikor ez születéskor történik, ennek oka a magzatvíz jelenléte a fül középső részén. Ekkor a kötelező vizsgálat átmeneti rossz eredményei megmutatkoznak, de amikor a víz kijön, a hallás lassan javul, és a gyermeknek nem lesz problémája. K átmeneti halláskárosodás némi betegség után is jöhet. Ha a gyermek legyőzte a középfülgyulladást vagy súlyos fertőzést. Ebben az esetben a dob felszakadhat, ami vérzést eredményezhet. A kezelés megkezdése és a gyulladás enyhülése után azonban a dobhártya újra megnő, és a gyermek hallása korrigálódik. Ideiglenes állapotromlás is előfordulhat a fülben lévő csipet kialakulása után, amelyet a faggyú tárolása vagy a víz behatolása okoz. A fülorvos ambulánsan és fájdalommentesen távolítja el, a gyermek ezután még jobban hallja, mint a múltban.

A halláskárosodás tünetei

  • a szókincs gyengébb lehet,
  • artikulációs kézügyességgel vagy kiejtéssel kapcsolatos problémák,
  • szóösszetétel,
  • a gyermeknek nincs ritmusérzéke,
  • az iskola megkezdése előtt nem képes szavakat szótagba csapni és felismerni a szó első magánhangzóját,
  • gondjai vannak a versek emlékezésével,
  • nehézségekbe ütközik a fogalmak, a színek, a geometriai alakzatok stb.,
  • nyugtalan és nehezen tud koncentrálni,
  • úgy érzi, hogy nem érti az utasításokat,
  • a gyermeknek problémája van a tárgy felismerésével, csak akkor tudja meg, ha leírja neki.

Gyermek napközben:

  • nem válaszol a hívásra,
  • figyelmetlen,
  • csak akkor veszi észre más emberek jelenlétét, ha meglátja őket,
  • másokat figyel, igyekszik utánozni őket,
  • nem riad meg a hangos és váratlan hangoktól,
  • hangosan hallgatja a rádiót és a tévét,
  • problémái vannak egyes hangok, mások hallásával,
  • inkább egyedül dolgozik,
  • tanulási nehézségei vannak az iskolában (a tanárok "figyelmetlennek" hívják, amikor többször megkérdezik tőle, mit tegyen).

Gyermek kommunikáció közben:

  • nem reagál a normális beszélgetésre,
  • helytelenül válaszol a kérdésekre,
  • figyeli az ajkait, miközben másokat hallgat,
  • egyik oldalára fordítja a fejét, hogy jobban hallhasson,
  • kiejtési problémái vannak más hasonló korú gyermekekkel szemben,
  • késik vagy torz a beszéde,
  • gyenge a szókincse,
  • problémái vannak a kommunikáció megértésével, különösen zajos környezetben, vagy olyan környezetben, ahol valaki a háttérben beszélget,
  • kerüli a kommunikációs és társas helyzeteket.

A halláskárosodás következményei a gyermekre