nagyböjt

Húsvét alatt a keresztények megemlékeznek Jézus Krisztus szenvedélyéről, haláláról és feltámadásáról. Ez a keresztény egyházi év egyik legrégebbi és legfontosabb ünnepe.

A hívő keresztények számára a 40 napos böjt periódus kezdődött hamvazószerdával, amely 2018-ban február 14-re esett. A római katolikus templomban húsvét vasárnapig tart, idén április 1-re esett. A görögkatolikus templomban húsvét (Pascha) előtt, február 12-én, hétfőn kezdődött a nagyböjt (negyven szent).

Május vasárnap kezdődött a húsvéti hét (szenvedély, gyilkosság, nagy hét). A hét folyamán csak fiatal zöldségekből és mákos vagy mézes tésztából készült böjtöket főztek a gazdag termés biztosítása érdekében a következő évben. Nagycsütörtökön a háziasszony valami zöldet hozott az asztalra - spenótot, sóska vagy csalán. Pirítóst, tócsát és tésztát is ettek. Nagypénteken szigorú böjt volt, az étel mérsékelt volt.

Fehér szombaton az ételt böjtölték, de Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére, húsvét vasárnapjára kezdték sütni és főzni, amely befejezte a böjt időszakát. Ezen a napon szentelt ételeket (sonka, kolbász, zselé, sajt, só) készítettek a reggeli szentmisére. Ezeket a szokásokat a mai napig őrzik.

A húsvét tipikus jellemzője a tojás, amelyet az új élet és a termékenység szimbólumának tekintettek. Főzve ették, de más ételeket is készítettek belőlük. A sonkán kívül sült bárányt és kecskét szolgálnak fel a húsételektől az ünnepi asztalig. Valahol húsvéti tölteléket készítenek - szeletelt zsemléből készült sütemény füstölt hússal, tojással, gombával és valami zölddel - ez lehet spenót vagy csalánlevél - tepsiben sütve. Szárított gombát is adnak hozzá. A túró, a tönköly és a sajt is szokott az asztalon élni. A hagyományos italok közé tartozik a snapsz és a bor. Különböző típusú süteményeket is sütöttek, az egyik a húsvéti bárány, amely a mai asztalokon is jelen van, és Jézus Krisztus szenvedéséért való áldozat szimbóluma.