2020-02-24 (frissítve: 02-03-2020)

moszkvát

Recep Tayyip Erdoğan és Vlagyimir Putyin. [Efe-EPA/Pavel Golovkin/Pool]

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

Oroszország és Törökország egyaránt szorgalmazza az európai hatalmakat az idlibi válság miatt, amely december óta csaknem egymillió embert hagyott maga után. Míg Putyin előnyben részesítené az Aszad-rezsim támogatását, a hegemónia biztosítását a régióban, Erdoğan csúcstalálkozót hív össze Franciaországgal és Németországgal, és segítséget szeretne saját tervéhez.

A hétvégén a török ​​elnök meghirdette az orosz, német és francia vezetők csúcstalálkozóját, amelyet március 5-re terveznek. Ennek tükröznie kell Szíria északnyugati részén fokozódó feszültséget és az idlibi lázadó enklávét.

A találkozó bejelentése két nappal azután következik, hogy Párizs és Berlin, Ankara NATO-szövetségesei nyilvánosan felkérték a találkozót. Egyelőre nem világos, hogy hol lesz a négy vezető találkozója. Az AFP szerint Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök eddig Isztambulról beszélt, amellyel Angela Merkel és Emmanuel Macron megállapodtak.

Az idlibi offenzíva a szír csapatok között, amelyet egyrészt az oroszok támogattak, másrészt a lázadók, akik Törökország támogatását élvezik, csaknem három hónapig tartott. December óta csaknem egymillió ember hagyta el otthonát, akiknek több mint a fele gyermek. Különösen Szíria más részeibe, Idlib és Aleppo szomszédos régióiba menekültek, Ankara által a határon kezelt csendesebb "biztonsági zónába". A fagyos idő azonban bonyolítja a transzfereket. Nemzetközi szervezetek azt állítják, hogy a téli bombázás ellenére több mint 80 000 ember alszik a szabadban.

Putyin, Merkel, Erdoğan és Macron: Egység Szíriáról?

A négy vezető szerint a szíriai polgárháború egyetlen lehetősége politikai megoldás. A találkozó után széles körű nyilatkozatban haladásra szólítottak fel egy új szíriai alkotmány kidolgozásában, és elutasítottak minden kísérletet az ország megosztására.

Ankara szerint az Aszad-rezsim és orosz támogatói súlyosbítják az amúgy is rossz humanitárius helyzetet, és "humanitárius katasztrófára" figyelmeztetnek. Az ENSZ a múlt héten figyelmeztette, hogy a támadások szükségtelen "vérontással" zárulhatnak.

A szövetségesek ellenfelei közül?

A közelmúltig a két együttműködő ország egyre erősebb kapcsolatokat kezdett cserélni. Oroszország, Bassár el-Aszad elnök kulcsfontosságú szövetségese, tétlenséggel vádolja Ankarát "idlibi terrorista csoportok" ellen.

Törökország tagadja a vádakat. Miután csapatai a napokban a rezsim támogatói alá kerültek, Ankara azzal fenyegetőzött, hogy "azonnali" katonai műveletet indít Idlibben. Damaszkusz eddig ultimátumot intézett, hogy február végéig vonja vissza hadseregét jelenlegi pozícióiból. Csak februárban a törökök 17 áldozatról számolnak be mellettük.

Ennek ellenére a múlt héten, szerdán (február 19.) Moszkva nem volt hajlandó támogatni az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon nyilatkozatát, amely az idlibi harcok befejezését sürgeti. Azok a diplomaták, akik zárt ajtók mögött feszült találkozón vettek részt, erről tájékoztattak.

A szíriai csapatok december eleje óta harcolnak, különösen Idlib és Aleppo tartományokban. Az Aszad-rezsim konkrétan azt tervezi, hogy átveszi az irányítást az M5 stratégiai autópályán, amely összeköti a két tartományt. Bennük koncentrálódtak az ellenzéki lázadók többi része. A kisebbik Idlib jelenleg több felkelő csoportot foglal el, a legerősebb a dzsihadista csoport, az Al-Kaida volt szíriai tagozatának tagjai, a Hayat Tahrir al-Sham.

Az Al Jazeera azt írja, hogy a török ​​tüzérség például tüzet is biztosított a megújult felkelők támadásaihoz. Damaszkusz és Moszkva, amely fegyverellátással és háborús századokkal egyaránt erősíti a rezsim csapatait, szerint a törökök támogatják a lázadókat abban, hogy lezárják egy kilenc éves polgárháború utolsó fejezeteit.

A menekültek mint "bevált fegyver"

Törökország a helyi kommentátorok szerint a világ három pontján szembesül nyomással. Idlib mellett, ahol otthon próbálja megállítani a humanitárius válságot, Líbiában (valamint az ellenkező oldalon, mint az oroszokban) és a Földközi-tengeren is tűz alatt áll. A kormánypárti média szerint közülük a legforróbb, Szíriában bizonyítja, hogy a Kreml könyörtelen helyzetet próbál biztosítani a régióban. A török ​​kormány ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ha Oroszországnak megadják a lehetőséget, hogy új szíriai migránshullámmal zsarolja Európát, akkor szívesen megragadja ezt a fegyvert.

Ankara tudja, miről beszél. A 2015 óta szinte minden európai politikát érintő migrációs válságról folytatott vitában ezeket a trükköket saját, állandó.

Törökország kilép az Unióval kötött migrációs megállapodásból

Törökország úgy döntött, hogy a migráció ellenőrzését a Brüsszelre gyakorolt ​​nyomás eszközeként használja. A Törökország és az EU közötti menekültcseréről szóló megállapodás azonban hároméves fennállása alatt kevesebb mint 14 000 migránst érintett közvetlenül.

Törökország és Oroszország megállapodott az idlibi biztonsági zóna leépítéséről és létrehozásáról 2018-ban az oroszországi Szocsiban. Azóta azonban csaknem 2000 civil vesztette életét.

A megállapodás szerint a törökök a leszerelés megfigyelésébe bevonják egységeiket is. 12 obszervatóriumuk van a régióban. Az elmúlt hetekben haubicákkal, harckocsikkal és kommandósokkal erősítették meg őket. Az ügynökségek még ma (február 24.) jelentik az új katonai kötelékek érkezését.

A mindössze 1,6 milliós Idlib városa egyfajta pufferzónává vált a regionális menekültválság kapcsán. A több mint 3,5 millió szíriai menekültet befogadó Törökország már bezárta a határát, mintegy 50 kilométerre, és nem hajlandó több idlibi embert befogadni. Regionális források szerint azonban megközelítőleg 150 000 ember halad át a határokon.

Az Unió nem ért egyet Oroszország azon nézetével, miszerint a szíriai menekültek készek visszatérni

Az Európai Unió nem hiszi, hogy Szíria már elég biztonságos a menekültek visszatérésére. Ezt brüsszeli tisztviselők állították Oroszország azon erőfeszítései kapcsán, amelyek arra irányultak, hogy a menekültek visszatérjenek a háború sújtotta országba, és hogy a nemzetközi közösség különítsen el pénzt annak újjáépítésére.

Ugyanakkor Ankara továbbra is új lakásokat épít a határban a szíriai oldalon. Számos szíriai menekültcsoport tervezi önkéntes áttelepülését a határtól mintegy 32 km-es övezetbe, amelyet a törökök - tisztviselői szerint - "megtisztítottak a terroristáktól" a tavalyi év második felében történt offenzíva után.

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp