A Cirkuláris Gazdasági Intézet társalapítója arról beszél, miért kellene az államoknak inkább a körforgásos gazdaságra összpontosítaniuk, ami több területen is hasznos lehet.
Pozsony, szeptember 30. (TASR) - Világszinten világszerte a hulladéknak csak 20% -át újrahasznosítják, egyes országokban még kevésbé. Az embereket olyan anyagok veszik körül, amelyeket már kivontak a természetből, és a természeti erőforrások fogynak.
A Cirkuláris Gazdasági Intézet társalapítója és Ivana Maleš hulladékszakértő szerint ezért nagyon kár, hogy a természetes alapanyagok hulladékká válnak. A TASR Personalities: Faces, Thoughts című multimédiás projekt részeként készített interjúban pazarlás nélküli életéről beszél, de arról is, hogy miért kellene az államoknak inkább a körforgásos gazdaságra összpontosítaniuk, amely több területen is hasznos lehet.
Mi vezetett arra, hogy pazarlás nélküli életet válasszon?
Közel 15 éve foglalkozom szakmailag hulladékkérdésekkel. Mindig otthon válogattam a hulladékot. Amikor egy projektre költöztem egy besztercebányai családi házba, akkor először a külön gyűjtésre szánt kosarakat hoztam oda. Volt komposztálónk is.
Ez volt az első eset, amikor rájöttünk a legnagyobb különbségre a hulladékexport gyakoriságában. Zavart, hogy a válogatás ellenére is sok műanyag csomagolásunk volt. Amikor Pozsonyba költöztünk és született egy kisbabánk, több dolgunk volt. Mondtam magamnak, hogy tennünk kell valamit. 8 éve szinte hulladék nélkül élünk.
Milyen előnyei vannak a pazarlás nélküli életnek? Le kellett mondania a kényelemről?
Az embernek egyáltalán nem kell feladnia a kényelmet. Ellenkezőleg. Elmondható, hogy kevesebb mindenünk van, de ez elég ahhoz, hogy kényelmesen dolgozzunk. Sokkal kevesebb dolgunk van, minimalista háztartásunk, kevesebb ruhánk. Jobb áttekintésünk van.
Például helyi gyártóktól vásárolok természetes kozmetikumokat, amelyek sokkal hosszabb ideig fognak tartani, mint a kereskedelmi. Van egy közös száraz samponunk otthon, egy szappan mindenkinek. Családként ebben az irányban spórolunk.
Milyen lépéseket tehet ökológiaibbé a szlovák háztartás, míg végül teljesen leállítja a hulladéktermelést?
Az embereknek olyannal kell kezdeniük, ami a legkönnyebb nekik. Vegyen egy kulacsot, néhány zacskót, egy kávézóban azt mondhatják, hogy nem akarnak szalmát. Ilyen apró lépésekkel lehet kezdeni. Jelenleg különféle csomagolatlan kozmetikumok állnak rendelkezésre. Van száraz sampon, kibontott szappanok, öko-gyógyszerek.
Lassan minden nagyobb városban van egy gyógyszertár. Fontos, hogy ne mindent vásároljon a szupermarketben, hanem helyi kisebb üzletekben. Nem kell gyakran nagyokat vásárolnia, de egyre gyakrabban vásároljon. Ez kevesebb hulladékot eredményez.
Hogyan helyettesíthetjük otthon például a műanyag fóliát, fóliát, különféle higiéniai cikkeket, mosószereket, kozmetikumokat, például barnító krémet vagy csomagolt ételeket?
Ma számos alternatíva létezik, például viaszos szöveteket használunk műanyag fóliákhoz, papírokhoz, vagy évek óta használunk egy szövet csomagolást élelmiszerekhez, amikor magunkhoz csomagoljuk. Az ebédeket nagyszerű magával vinni.
Egy villát, kanalat, kést és kínai kalapácsot tartalmazó készletet is használunk egy esetben. Mindenhová magammal viszem. Szlovák gyártóktól vásárolok kozmetikumokat, és a legtöbbjük visszaveszi a csomagolást is.
Szlovákiában azonban nem mindenki engedheti meg magának, hogy bioélelmiszert vásároljon, ill. biotermékek. Gondolod, hogy ez a jövőben megfordulhat, és az emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy nem biotermékeket vásároljanak?
Nem kell olyat vásárolnunk, amely "bio" tanúsítvánnyal rendelkezik. Csak annyit kell tennie, hogy szombaton elfut a helyi piacra, és helyi zöldségeket és gyümölcsöket vásárol. Mindig van friss és szezonális zöldség vagy gyümölcs. Egy másik dolog természetesen a csomagolás. Gondolkodnunk kell azon a tényen, hogy azok a termékek, amelyeket nem ökológiailag csomagoltunk, drágábbak lesznek, mint a kicsomagolatlanok vagy az ökológiai termékek.
Ez pénzügyi motivációt jelent a lakosok számára. Különféle ösztönzőkkel kell kezelni. Fontos a helyi termelők támogatása is. Külföldön elég gyakori. Ma nagy tendencia, hogy a legnagyobb gyártók is újrahasznosítható csomagolásba csomagolják termékeiket.
Nagy téma a nem újrafeldolgozható csomagolások díja, mert sok ilyen van a boltokban, és akkor hulladékká válva problémákat okoznak. Ugyanakkor teljesen nélkülük is nélkülözhetjük őket.
Társalapítója vagy a Körkörös Gazdasági Intézetnek. Ön a lineárisról a körkörös gazdaságra, azaz a körkörös gazdaságra való áttérést támogatja. Mit jelentenek ezek a modellek és mik az alapelveik a gyakorlatban?
A lineáris gazdaság az a jelenlegi modell, amely alapján az egész világ működik. Vannak olyan természeti erőforrásaink, amelyeket egy országban bányászunk, majd exportálunk egy másik országba, ahol azokat feldolgozzuk, termékekké alakítjuk, majd nagy távolságokra csomagoljuk és újra exportáljuk, majd a világ egy egészen más végén, végül valahol felhasználjuk őket. . keletkeznek.
Nagyon kár, hogy a természetes alapanyagok végül hulladékká válnak. Ugyanakkor ez a világ az anyagok bankja. Olyan anyagok vesznek körül minket, amelyeket már kivontunk a természetből. Ki kell használnunk azt, ami már megvan. A körforgásos gazdaság használja fel azokat a természeti erőforrásokat, amelyeket már kiaknáztunk.
Olyan termékeket kell megterveznünk, amelyek hosszú ideig használhatók, javíthatók, szétszerelhetők, és minden egyes alkatrész élettartama végén újrahasznosítható lenne. Az újrahasznosítás a termék utolsó szakasza. Ezért fontos úgy megtervezni, hogy nagyon hosszú ideig szolgáljon. Ez csökkentené a hulladéktermelést.
A körforgásos gazdaságon belül vegyes települési hulladék keletkezik, és sokkal kevesebb. Célunk, hogy a hulladéklerakás, amely a hulladékgazdálkodás legrosszabb formája, a legdrágább és legvégső megoldás, amelyet hulladékként felhasználunk.
Ön szerint miért szükséges, hogy az államok jobban kezdjenek a körkörös gazdaságra összpontosítani?
Jelenleg a hulladék mintegy 20% -át újrahasznosítják világszerte, néha még kevesebbet, például Amerikában csak 9% -ot. Így továbbra is nagy mennyiségű hulladék kerül hulladéklerakóba. Még ha felhasználnánk is a világ összes újrafeldolgozási kapacitását, a hulladék talán 20% -át újrahasznosítanánk. Ezenkívül még mindig óriási problémánk van a hulladékkal, amelyet nem lehet újrafeldolgozni.
A piacon sok olyan termék található, amely elhagyja a gyárat, és használat után a hulladéklerakókba kerül. És ez óriási probléma. A közelmúltban olyan PET palackok jelentek meg a piacon, amelyek 100% -ban újrahasznosíthatók, de ha nem szétválasztható PVC fóliával vannak bevonva, akkor az üveg újrahasznosíthatatlanná válik.
Ezért mondjuk azt, hogy fontos dolgok tervezésével foglalkozni, hogy ne olyan termékek készüljenek, amelyeket aztán nem lehet újrahasznosítani. Különösen a csomagolásnál sok ilyen példát találhatunk. A műanyag nagyon jó anyag, sok mindenre felhasználható, sok mindenben nehéz cserélni. A probléma az, hogy a műanyagok 70% -át csomagolásra használják, amelyeket kidobunk.
Ezen kívül fogy a természeti erőforrás. Talán 30 vagy 40 év múlva teljesen elfoglalták őket. Ez a gyermekeink nemzedékére vonatkozik, akiknek valószínűleg nem akarjuk tönkretenni ezt a világot.
Észrevett-e elmozdulást ezen a területen? Több embert, vállalatot aggaszt, hogy mi történik a hulladékkal?
Hatalmas elmozdulást láthattunk az elmúlt három évben. Egyre több a helyi kicsi gyártó, tervező, akik minőségi termékeket gyártanak és termékeik megfelelnek az újrahasznosítás paramétereinek. Új szolgáltatások jelennek meg, új csomagolatlan üzletek. És nemcsak Pozsonyban, hanem egész Szlovákiában. A körforgásos gazdaság beindul.
Sok vállalat áttér egy másik csomagolási formára. Van példánk szupermarketekre, kiskereskedelmi láncokra, amelyek például olajembargót, ill. komposztálható műanyagokat kezdtek használni, jobban orientálódtak a lokalitásra és a fenntarthatóságra. Úgy érezzük, hogy ez nem csak a PR témája, hanem az üzleti élet részévé válik, és nagyon fontos.
A világ néhány országának már sikerült eltávolodnia a lineáris modelltől, és átállt a kör alakúra?
Van példánk olyan országokra, mint Hollandia, Anglia, Franciaország és a skandináv országok. Például vannak olyan üzletek a világon, ahol használt cikkeket lehet vásárolni, és mentesek a hozzáadottérték-adó alól. A különféle környezeti intézkedések mellett gazdasági és pénzügyi ösztönzőkre is szükségünk van a körkörös gazdaságra való áttéréshez.
A kormány e téren milyen intézkedéseit emeli ki, és éppen ellenkezőleg, amelyekben lemaradunk más országokkal szemben?
Szlovákiában továbbra is a hulladék 69% -a hulladéklerakókba kerül. Tehát ez egy olyan téma, amellyel foglalkozni kell. A kormány jóváhagyta a hulladéklerakók díjának emeléséről szóló új törvényt. Ezt tekintjük az első lépésnek a hulladéklerakókban történő hulladék csökkentése felé. Az a tény, hogy például műanyag zacskókat töltöttek fel, rendben van, de ez nem oldja meg a problémát.
Óriási problémánk van a mikrotén tasakokkal. Ezeket nem tiltják és nem terhelik, és széles körben használják őket. Hiányoznak a merészebb lépések, például az egyszeri tételek betiltása. Nagy téma a PET-palackok és -dobozok biztonsági mentése is. Hulladékmegelőzési program készül, új környezetvédelmi stratégia készült, intézkedések készülnek az Agenda 2030 keretében.
A Környezetvédelmi Minisztérium aktív ebben, de nekünk is be kell indítanunk a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériumát, a Szlovák Pénzügyminisztériumot, hogy bekapcsolódhassunk ezekbe a folyamatokba. A világon mindenhol máshol van felállítva.
Fontos, hogy ne csak a termelést támogassák, hanem inkább a különféle szolgáltatások létrehozását, amelyeket a körforgásos gazdaság támogat. Átalakítanunk kell a gazdaságot, amelynek inkább szolgáltatás-, mint termékorientáltnak kell lennie.
Júliusban ön és Richard Rashi miniszterelnök-helyettes New Yorkba látogattak, ahol az ENSZ környezetéről beszélgettek. Mi az az intézmény, amely ezen a területen együttműködik a kormánnyal?
Főként a Környezetvédelmi Minisztériummal működünk együtt, részt veszünk a Hulladékmegelőzési Program létrehozásában, ahol konkrét intézkedéseket javasoltunk, amelyeket az elkövetkező években be kell építeni a Hulladéktörvénybe, együttműködünk a hulladékmegelőzés koncepciójában. Aktívan kommentáltuk az új környezeti stratégiát is.
Különféle szakmai tanulmányokban is együttműködtünk, ahol elemeztük a hulladékgazdálkodás adatait, folyamatait vagy gazdasági eszközeit. A Beruházási és Informatikai Miniszterelnök-helyettes Iroda feladata az Agenda 2030 végrehajtására vonatkozó dokumentum kidolgozása, amelyen belül a felelősségteljes termelés és fogyasztás a fenntartható fejlődés 17 céljának egyike.
Ez a témánk is, és aktívan részt veszünk a stratégiai dokumentum kidolgozásával foglalkozó munkacsoportban. Arra törekszünk, hogy minden stratégiai dokumentum és különféle cselekvési terv mindig a gyakorlat valódi példáin alapuljon. Ezért próbálunk mindig létrehozni valamit a projektjeinkben, ami később példa lesz a változásra. Akkor sokkal könnyebb végrehajtani a változást még a stratégiai dokumentumokon belül is.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azon termékek listáját, amelyeket 2025-ig valószínűleg minden országban tiltanak. Például műanyag evőeszközök, szívószálak. Mivel gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk, beszélhetünk alternatívákról, elkötelezettek vagyunk az adatgyűjtés iránt.
A kormány nyitott az ön javaslatára?
A kormány, de más szervezetek is sokkal nyitottabbak az ötletek iránt. A Környezetvédelmi Minisztérium nagy lépést tett e téma megnyitásában. Arra törekszik, hogy kapcsolatba lépjen a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériumával (MH) és együttműködjön. Ez azonban továbbra is marginális téma a Szlovák Köztársaság gazdasági minisztériumában. Véleményünk szerint ennek az osztálynak mindenképpen többet kellene foglalkoznia ezzel a kérdéssel.
Mely országok inspirálhatják Szlovákiát a körforgásos gazdaság területén?
A legnagyobb vezető Hollandia, ahol a körgazdaságtan egyetemeken is tanulmányozható. Hollandiában egész környezetek vannak, amelyek a saját fenntarthatósági modelljük alapján működnek. Sok passzív irodaházuk van, nap- és szélenergiát használnak, és helyi farmjaik vannak. Az emberek a helyi közösségekben dolgoznak.
Van olyan cég, amely ruhákat, például farmert kölcsönöz. Fényt bérelhet egy lámpa gyártótól, csak annyit fizet, amennyit ragyog. Lift bérelhető - a cég csak annyit fizet, amennyit használ. Hollandiában a pénzt a szolgáltatásokba fektetik, nem pedig a termékek előállításába. A modell lehet az Egyesült Királyság, Franciaország, de Svédország is, amely ezeket a témákat foglalkoztatja és nemzetközi szinten népszerűsíti.
A körforgásos gazdaság minden évben kiemelt téma a Világgazdasági Fórumon. Tavaly Kína bejelentette, hogy áttér a körkörös gazdaságra. Latin-Amerika követi őket, sőt Afrikában is egyes országok betiltották a műanyag zacskókat.
Milyen előnyökkel járhat a körforgásos gazdaság az állam számára?
Külföldről sok példa van arra, hogy a körforgásos gazdaság hány munkahelyet teremt. Például Norvégiában 40 000 szolgáltatói munkahely jött létre. Beszélhetünk a foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatásokról. A körforgásos gazdaságra átállt országok a gazdasági fejlődésre gyakorolt pozitív hatásról is beszélnek.