Ma minden ötödik japán körülbelül 65 éves, és a század közepére ez a szám megduplázódik a csökkenő születési arány és a növekvő élettartam miatt. Japán népessége ugyanebben az időszakban 30 százalékkal, 90 millióra csökken - írja a Reuters.
"Fiatal korunkban úgy tűnt, hogy a gyerekek mindenhol ott vannak. Most úgy tűnik, hogy csak olyan idősebb emberek vannak, mint én" - mondta Jutaka Takahashi, a 60 éves volt olajipari vállalat vezetője.
A csökkenő munkaerő miatt a vállalatok idős embereket, fiatal nőket, bevándorlókat, sőt robotokat keresnek a gyorsan elöregedő társadalomban a hiányosságok pótlására. A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezen erőforrások egyike sem elegendő a növekvő szociális kiadások, a versenyképesség csökkenése és az életszínvonal csökkenése formájában bekövetkező katasztrófa elhárításához egyetlen fontos elem - a növekvő munkaerő-termelékenység - nélkül.
"A termelékenység messze a legfontosabb kérdés" - mondta Robert Feldman, a tokiói Morgan Stanley Investment Bank vezető közgazdásza.
"A munkaerő hiányainak pótlása segít, de a számok sokkal nagyobbak, mint amennyit kezelni lehet."
Más országok is hasonló problémákkal küzdenek. Az ENSZ jelentése szerint az idősek többsége már a fejlődő országokban tartózkodik, ahol 2050-re a világ 60 éves lakosságának 80 százaléka él.
"Ha Japán reagál, az sok ország számára megoldást jelent, mivel Japán úttörő szerepet játszik az elöregedő népességben" - mondta Kuniko Inoguchi ügyvéd, volt nemek közötti egyenlőségért és népességért felelős miniszter.
Japánban a születési arány csökkenése figyelhető meg (nőenként 1,32 gyermekre - 2,07-et tartanak szükségesnek a népesség fenntartásához), amelyet a várható élettartam növekedése kísér, amely az egészséges táplálkozás és az orvosi ellátás javítása miatt növekszik. A tavaly született japán lányok várható átlagos élettartama 85,8 év lesz - ez a legnagyobb a világon. A japán férfiak átlagosan 79 évet élnek, ami 79,4 évvel az izlandiak mögött van.
A japán politikusok az 1990-es évek eleje óta küzdenek az alacsony születési arányokkal annak érdekében, hogy megkönnyítsék a nők számára a munka és a család összeegyeztetését. Eddig kudarccal. Inoguchi szerint Japánnak mindenekelőtt jobb napi gyermekgondozásra, a fiatal párok megnövekedett családi jövedelmére és rövidebb munkaidőre van szüksége.
"Minél több nő dolgozik a társadalomban, annál magasabb a születési arány. Lehet, hogy fordítva gondolja, de ez téves hipotézis."
Sok szakértő azonban kétségbe vonja, hogy a születési ráta elegendő mértékben megnő-e a munkaerő csökkenésének megállításához. Az egyik lehetséges megoldás a bevándorlás. Még ha Japán is fokozatosan megnyílik a tapasztalt külföldi munkavállalók előtt, kevesen várják, hogy pótolja a munkaerő-piaci hiányt.
"Ötven év múlva 30 millióval kevesebb ember lesz itt" - mondta Hitoši Suzuki, a Daiwa Kutatóintézet munkatársa. "Lehetetlen túl sok külföldit beengedni. Nem leszünk olyan országok, mint Amerika."
Japán gyakran aggódik amiatt, hogy nehéz lesz integrálni a külföldieket egy társadalomba, amelyet kulturálisan homogénnek tekintenek.
"Egyetlen országtól sem lehet elvárni, hogy a tömeges bevándorlás ellensúlyozza az elöregedő népességet" - áll az ENSZ jelentésében. Japán számára ez csak egyet jelent. Meg kell próbálnia megtalálni a piacokat és a termelési központokat külföldön, miközben nőkkel és idősekkel kell próbálnia kitölteni a munkaerőpiac hiányosságait.
Sok nő házasságkötés után abbahagyja a munkát vagy a részmunkaidős munkát. Tehát van hely a változtatásra. Ezen túlmenően az idősek teljes ellátásának biztosításának kora 60 évről 65 évre növekszik. A megnövekedett munkaerő-termelékenység esetén - "az egyik lehetőség az oktatás javítása. A másik a beruházások növelése, hogy ne csak az emberekre támaszkodjunk, hanem a gépek képességeire is, beleértve az automatizálást és a robotokat is" - mondta Hideki Macumara, a Japán Kutatási Intézet.
Meg kell reformálni többek között a bevált üzleti gyakorlatot is. Ennek ellenére az optimisták azt is feltételezik, hogy Japán hanyatlani fog a népesség öregedésével.
"Japán gazdasági helyzete és státusza csökken. A japán vállalatok máris ott mozognak, ahol a növekedés tapasztalható, hogy tovább fejlődhessenek. Elhagyják Japánban a székhelyüket, de a tengerentúlon értékesítenek és gyártanak. Ezzel Japán egyfajta ellenőrző központtá válik" - mondja. Macumara.