külföldi

Menj olyan idegen országba, amely más kultúrához, szokásokhoz vagy akár teljesen más ábécéhez szokott. Japán lenyűgöző ország, amelyet sokan meg akarnak látogatni. Simona azonban úgy döntött, hogy teljes mértékben élvezi - és oda megy élni. Mi késztette erre és hogyan él Japánban?

Hogyan jut egy szlovák lány a felkelő nap földjére.?

Mint a legtöbb japán szerető, én is gyerekként néztem az animéket, majd ez önmagában fejlődött. Idővel a nyelvet és a kultúrát is szerettem, és egy évnyi csereprogram után Japánban elhatároztam, hogy visszatérek ott dolgozni.

Mióta él hivatalosan Japánban?

Mi él?

Egy ügynökségnél dolgozom, amely nyelvi tartózkodásokat és külföldi szakmai gyakorlatokat szervez a japán vállalatok számára, főleg az angol nyelvű országokban.


Forgalmas utca Oszakában Fotó: Simona Dvorská archívuma

Nehéz volt munkát találni Japánban?

A kezdetek mindig nehézek, mert az ember nem kap munkavízumot, amíg nincs munkája. Ez azt jelenti, hogy az első munkát Szlovákiából kellett megkeresnem, az interneten keresztül. Nekünk, szlovákoknak, annál nehezebb, mert a külföldiek számára Japánban kínált művek többnyire "anyanyelvűeknek" szólnak, mert nem vagyunk.

Hozzáteszem, hogy a japán munkavízum nem olcsó munkaerő, hiszen például Európában megszokhattuk. Valamiben biztosan jó lehet.

Találkozik más szlovákokkal vagy például csehekkel, lengyelekkel munkahelyén vagy lakóhelyén?

Szabadidőmben szlovákokkal és csehekkel találkozom, mert itt él néhány barát és ismerős. Időről időre cseh-szlovák találkozókat is tartanak itt.

Egyébként egy kis cégben dolgozom, mert egyáltalán nem vagyok kapcsolatban az embereinkkel.

Mi a japán vélemény a szlovákokról? Egyáltalán ismerik hazánkat?

Ebben a japánok két típusra oszthatók. Az első típus - főleg az idősebb generáció, amely még mindig ismeri Csehszlovákiát, és gyakran nem is tudja, hogy régóta megosztottak vagyunk. A második típus a fiatalabb japánok, akik nem ismerik Szlovákiát, sőt igen, de fogalmuk sincs arról, hol fekszik. Tehát nincs konkrét képünk rólunk. Általában csak Prágát és a komolyzenét hallgatom.

De Alfonz Mucha nagyon népszerű Japánban. Mivel a művészetet Csehországban tanultam, szeretek vallani róla (nevet).

És hogyan bánnak az idegenekkel? Semmi problémád nem volt, hogy nem akarják elfogadni őt maguk között?

Másképp közelítik meg a külföldit, attól a céltól függően, amelyre jött. Ha turista, akkor mindenhol szívesen látjuk. Japán rendkívül vendégszerető ország, magas szintű szolgáltatásokkal. Szerintem ez egy turista paradicsoma. Csodálják a japán diákokat, és élvezik a nyelv népszerűségét. De ha egy ember munka miatt érkezik Japánba, az valamivel nehezebb. A japánok nem engedik be könnyen a külföldit a társadalomba. Különösen, ha nem beszél japánul, elfogadhatatlannak és félreértettnek érezheti magát Japánban. Ha még nem képes alkalmazkodni a kultúrához, akkor örökre csak külföldi marad.

Nagy szerepet játszik az a tény, hogy beszél a nyelven és ismeri a japán kultúrát.

Tehát volt valami problémád ezzel? Némi kényelmetlenséget érez, amikor eljön és dolgozik?

Személy szerint nem érzek kellemetlenségeket, mert elég sokáig szentelem magam a nyelvnek és a kultúrának, hogy a japánok legalább ugyanolyan szintre emeljenek, mint a hazaiak. Természetesen arról is szól, hogy szeretem Japánt, tőlem származik, és érzem, és megpróbálom elfogadni a kultúrát, megismerem.

Szintén nincs kellemetlenség?

Csak egy emlékem van arról, hogy elutasítottak, csak azért, mert idegen vagyok. Abból az időből származik, amikor egy hagyományos japán szállodában dolgoztam, és nem értettem egyet a szálloda működésével és az alkalmazottak közötti rossz kommunikációval. Akkor azt mondták nekem, hogy valaki, mint én, nem tudja megérteni a régi japán hagyományokat, és ha valóban meg akarom ismerni a japán kultúrát, akkor azt el kell fogadnom.


Tokió, Japán fővárosa megtekintése Fotó: Simona Dvorska archívuma

Mesélj még egy kicsit Tokióról, ahol laksz.

A főváros olyan különleges világ, és eltér Japán többi részétől. Az itteni emberek sokkal nyitottabbak és toleránsabbak más kultúrákkal vagy azokkal szemben. Az utcán senki sem ítél el senkit azért, hogy néz ki vagy mit visel. Még azt sem, hogy milyen zenét hallgat, vagy hol dolgozik. Másrészt valóban sok ember van itt, és a reggeli vonatok szó szerint pokoliak. Néha úgy érzem, hogy ha abbahagyom a légzést abban a tömegben, senki sem veszi észre. Tokión belül egy csendesebb környéken élek, amely nincs messze a központtól, ugyanakkor nem kell félnem, hogy egyedül sétálok este.

Tehát azok a legendák a zsúfolt tokiói metróról igazak?

A vonatok reggel és este zsúfoltak, nappal lehetséges (nevet).

És mi van a pénzügyekkel? Japánban többet fizet a szokásos vásárlásokért, mint Szlovákiában?

Mindig azt mondom, hogy az a kép, amely Japánról Szlovákiában van, hogy drága és megközelíthetetlen ország, nagyon gyorsan megváltoztatható, miután az ember itt kezd élni. Csak annyit kell tennie, hogy kitalálja, hol és mikor vásároljon. Sok nagyon olcsó szupermarket van, és esténként sok étel van féláron. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Szlovákiához képest valóban vannak drága zöldségek és gyümölcsök, amelyeket többnyire darabokban árulnak.

Nem tudom összehasonlítani a szlovákiai és japán szokásos vásárlást, mert még soha nem éltem egyedül velünk, és nem vásároltam ilyeneket.

De szerintem ez nem nagy különbség.


"Mindig azt mondom, hogy az a kép, amely Japánról szól Szlovákiában, miszerint drága és megközelíthetetlen ország, nagyon gyorsan megváltoztatható, miután egy ember itt kezd élni." Fotó: Simona Dvorská archívuma

Utazol az országban? Nagyon érdekelnek a világhírű vonatok.

Körbejárom az országot, de ezek a világhírű vonatok az egyik legdrágább közlekedési eszköz, és ha lehetséges, megkerülöm őket. Bár amikor fél nap alatt interjút kellett kapnom Shizuokától Tokióig, az nagyon hasznos volt.

Tehát mit használ leggyakrabban a szállításhoz?

Az ország leggyakoribb buszai vagy közönséges vonatai.

És olyan pontosak?

A buszok munka miatt késnek, amikor reggel vagy este Tokióból indulnak/érkeznek. A vonatok reggel és este is hosszú késést tudnak, bár ez nem olyan rossz, mint nálunk. Az utóbbi időben tehát azon gondolkodtam, hogy hol tűntek el a pontos japán vonatok. De igaz, hogy amikor bejártam az országot, soha nem volt problémám az átszállásokkal, amire néha csak 5 percem volt. Mindig sikerült.

Japán mely helyszínein ajánlja turisták meglátogatását?

Tokió és Kiotó elengedhetetlen, de mivel én magam is inkább olyan helyeket keresek fel, amelyek nincsenek tele a turistákkal, valószínűleg Nara lenyűgözte a legjobban. A város tele van templomokkal és békét lehel. Ne felejtsd el az itt kóborló szarvast. Bár még mindig rengeteg turista van ott. Aztán Japán északi része, ahol az ország kissé más jelleget ölt, és az ember több vidéket lát. De az igazat megvallva annyit még nem láttam. A közelmúltban meglátogatom a Gifu prefektúra régi falvait, amelyek az Edo korszakból, a 18. század körüli időkből maradtak fenn. Valami hasonló a szabadtéri múzeumunkhoz.


Nagano, az 1998-as téli olimpia helyszíne Fotó: Simona Dvorská archívuma

Amit legjobban hiányol otthonról?

Család, barátok és olcsó, jó sör. Szlovák ételeket itt is lehet főzni, bár a bryndza gombóc problémát jelent, és valószínűleg a legjobban hiányzik az étel. Ja, és nem szabad elfelejteni a kedvenc évemet!

És összességében hiányzik a krém és a spontán kultúránk.

Milyen a japán sör?

A japán sör nem rossz, de ha egész éjjel tudtam a cseh sört, akkor a japán sört csak harmadszor. Csak túljutok rajta. Nincs olyan változatos választék, mint itt.

Valóban van egy szlovák étterem valahol Japánban?

Tudom, hogy létezett, de nem tudom, hogy működik-e még. De van két cseh étterem, ahol szlovák ételeket is találhatunk. Volt alkalmam meglátogatni egyet, és Kapustnica, Sviečková és Bábovka valóban nagyon finomak voltak.

Meglepődtem (nevet).


Éjszakai Tokió fotó: Simona Dvorská archívuma

Mondd el, mi tetszik a legjobban Japánban?

Reménytelen szerető vagyok a japán népszerű zenéhez.

Különösen a bálványok kultúrája, amely számunkra más világ.

Bálvány kultúra? Pontosan miről van szó?

Istenem, nekem nem volt ilyen témám (nevet).

Legalább próbáld meg dióhéjban egyértelművé tenni.

Kivettem egy darabot a blogomból:

„Ezek többnyire többtagú csoportok. Az éneklés és a tánc az alap. De ez még mindig illeszkedne egy japán bálványhoz a nyugati koncepciónkban, a fiú- és lánybandákban. Érdekes azonban, hogy a japán bálványok egyáltalán nem tűrik ezeket az elveket. Néhányan nem tudnak énekelni vagy táncolni. Az a fontos, hogy mosolyt csaljon a közönség arcára, és nem mindegy, hogy melyik irányba. A japán bálványcsoportok tagjaik egyedi karaktereitől, karaktereitől, szokatlanságaitól, történeteitől és bűbájuktól függenek. Tehát egy tipikus csoport úgy néz ki, hogy van énekesnőnk, táncosunk, szórakoztatónk, díszünk, és egyáltalán nem illik a bálványhoz. Mindenkinek van még valami tennivalója, amiben jók és nagy lelkesedéssel mutatják be, bár lehet olyan hülye, mint egy malomkerék, vagy nagyon gyorsan villoghat. És most tényleg nem viccelek. Mindig idézem egyik barátomat: "Olyan ember, aki nem tud semmit, de mindent megtesz." Nem számít, hány tehetsége van, vagy egyáltalán tud énekelni. A lényeg, ha élvezem, és ragaszkodom a vigyorához. ”

azt hiszem.

Tehát valószínűleg nem tudja, hogyan lehet összehasonlítani azzal, ami hazánkban ismert?

Nem, nem lehet összehasonlítani semmivel a világon. Bár még mindig Ázsiában (például Koreában vagy Kínában) vannak hasonló csoportok, de ami Japánban van, az szerintem egyedülálló.


Emlékmű a szobalány kávézó meglátogatására Fotó: Simona Dvorská archívuma

Térjünk vissza a feltételekhez. Amit utál Japánban?

Túlzsúfolt vonatok, értelmetlen munkaidők és a felesleges papírmunka.

És talán nem arról van szó, hogy egy férfi nem nélkülözheti itt a japánt.

Oké, szóval összegezzük. Ha van valaki Szlovákiában, aki Japánba szeretne menni, mi vár rá?

Biztosan sok jó és rossz vár rá. A jóság és a vendéglátás dombja, ugyanakkor bizonyos területeken uralkodik és egységesen, amihez mi szlovákok nem vagyunk hozzászokva. De elsősorban a megközelítésről és arról szól, hogy az Ember hogyan reagál rá. Soha nem lehet mindent elfogadni, de nyitottnak kell lennie, és nem szabad elismernie, hogy a saját kultúrája és véleménye az egyetlen és helyes. A japánok összhangban élnek a modern és a hagyományos világgal, és valószínűleg ez lenyűgöz bennünket a legjobban. Itt is sok ellentmondás van, amelyekre nem találunk logikus igazolást. Sok mindent meg lehet oldani ilyen egyszerűen, de a japánok szeretik bonyolítani a dolgokat. De végül egy nagyon szép ország, ahol igazán kényelmesen és biztonságosan lehet élni.