Luciánál a prešpori lányok rabszolgává tették az összes szlovák, német és magyar karaktert, hogy kiderítsék, a szívükhöz közeli fiatalok közül melyiknek udvarolnak jövőre.

krisztus

St. Lucia másnapján a prešpori pályákat hagyományosan elöntötték a fenyők, a fenyők és a fenyők árusai, de a letelepedett és megbecsült prešpori családok többnyire megvetették ajánlatukat. Minden Prešporčan, aki valamire gondolt, régen beleegyezett egy Prešpor környéki hegymászóba, hogy ezüstfalóhoz megy hozzá. A fenyőfa, amely magas volt, mint egy magas polgári szoba, tizenöt évig nőtt. A bányászok speciális faiskolákban termesztették őket, és hosszú távú nyilvántartást tartottak a megrendelésekről. Az evő vásárlónak legkorábban Lucia másnapján és legkésőbb karácsony napja előtt három nappal személyesen kellett eljönnie hozzá.

December tizennyolcadikától Prešporkban karácsonyi halakat vásároltak, hogy tiszta vízben úszhassanak azokban a háztartásokban, ahol ettek. Régebben egészséges és fényes halászatok voltak, nem könnyebbek kettőnél, és nem nehezebbek, mint három kilogramm, mert a kisebb halak túl csontosak, a nagyobbak pedig durva bőrűek. Azok a halászok, akik eladták fogásaikat, pontosan tudták, melyik halnak van tojása és melyik teje. Szükség volt erre és arra a halra, mert a hal belseje nemcsak a karácsonyi levesek közé tartozott, hanem hagyományos karácsonyi ételeket is főztek belőlük.

Karácsonykor még mindig szigorú böjt van. Ha a gyerekek kitartanak, este arany disznót fognak látni. Általában nyugtalanok és nem látnak semmit. A mai napig hagyományosan karácsonyi kávét vagy teát szolgálnak fel. Mézes édesítésű karácsonyi levest szolgáltak alma- és körteforgácsból, aszalt szilvából, mazsolából és fügéből. Aztán jöttek a karácsonyi rétesek, főleg a mák és a dió. Este csak az láthatta a Mikulást, aki egész nap nem evett semmit, de Prešporkban nem voltak ilyen emberek. A háziasszonyok egész délután főzték, kora este nagyszüleiket vagy apjukat és gyermekeiket sétálni küldték, hirtelen feldíszítették a fát, és ünnepélyesen letakarták a szenteste asztalát.

A karácsony esti istentisztelet minden sekély lapja alá az anya elhelyezett néhány pontymérleget, amelyeket egész évben pénztárcában kellett viselni, így mindig volt pénz. Aranyat, ezüstöt vagy legalább egy közönséges érmét csatolt rájuk, hogy emlékeztesse az urat, ami a családban soha nem elég. Mindenkinek adott egy darab ostyát a tetején, mert az ókori ősöknek volt szerencséjük megerősíteni, az ostyát egy teáskanál mézzel becsomagolni, hogy mindenki egészségét szolgálja, diót adni a jó gondolatokhoz és egy fehérített gerezd fokhagymát, hogy megvédjék ördögök, gonosz démonok és mások kísértései.

Este hat körül megszólalt a csengő. A levetkőzött család belépett az ebédlőbe. A csúcs mögött álló apa elolvasta az Úr Krisztus születésének evangéliumát. A család imádkozott először magukért, majd Prešporokért, majd a kedves halottakért, akik soha többé nem fogják élvezni ezt a világot szenteste. Csak Isten tudja, hogyan kell főzni a másik világban.

Karácsony estéjén láb nélküli húst kell fogyasztani, Krisztus születésekor kétlábú, Szent István napján pedig négylábú. Halnak, madárnak és házi vagy vadállatnak kell lennie. Három karácsonyi levest is fogyasztottak karácsony estéjén - mindezt koplalás céljából. Karácsonyi hal, karácsonyi káposzta és szenteste lencse. Aztán a halon volt a sor. A fekete ponty vagy ragadozók (csuka, fogás, pisztráng, harcsa) különböző módon. Végül köldökből készültek egy karácsonyi tésztából, mákkal vagy dióval.

Krisztus születésének napján a legközelebbi családi körben kellett ebédelni. Délután csak rokonok és legközelebbi barátok látogattak el, de ez ritkán történt, mert ezen a szent napon a legkisebb morzsák is előre jelezték a következő év morzsáit. Sok prešpori családban a karácsony első ünnepe ősidők óta társul egy töltött pulykával.

Prešporkban régen jó szokás volt malacot elrakni Szent István napja és szilveszter között. Aztán lehet gazdag szilveszteri vágóhídi vacsora, valamint szilveszteri ebéd. A hentesek manapság széttéptek. Disznókat öltek le az egyik családban reggel, a másikban ebéd körül, és nem volt elég idejük elkészíteni az összes puffasztott különlegességet, mint karácsony előtt. Megölték a disznót, szakszerűen szétszedték és megrendelték magukat. A krumpli, a máj, a belek és a prešpori fehér kolbász sütésre való elkészítésének teljes terhe a háziasszonyok feladata volt.