nehezen

Tizennégy évesen tévesen letartóztatták Pakisztánban. Innen egy szaúd-arábiai fiút adtak el amerikaiaknak, akik megkínozták a Guantanamo-öbölben. Kétszer próbált ott öngyilkos lenni. A bíró csak hét évvel később engedte szabadon. Még mindig nem akarják sehol.

Mohammed el Gharani a Tages-Anzeiger svájci napilap szerkesztője számára kereste meg keresztjét. Gharani biztonsága miatt nem határozta meg, hogy melyik nyugat-afrikai országban találkoztak. Az interjúnak egy szállodában kellett lennie, de Gharani a parkba költöztette, hogy minimalizálja a meghallgatás kockázatát.

Gharani pólóban, farmerben és napszemüvegben jött tanúskodni. "Aki nem ismeri a történetét, soha nem gondolta volna, hogy szemüveget kell viselniük a villogó fény miatt, amellyel megvakították őt a kihallgatások során" - figyelmeztetett Tages-Anzeiger.

"(Aki nem ismeri a történetét), nem vette észre a kissé meghajlott hátat, amely bántotta őt attól kezdve, hogy néha 16 órán keresztül a földön kellett kuporgatnia magzati helyzetben, kezéhez és lábához bilincselve, "tette hozzá a napilap.

Gharanim őrei egy fogat is kiütöttek Guantánamóban. 14 évesen került az amerikai kubai bázishoz. Ő volt az egyik legfiatalabb ember, akit valaha ott tartottak. - Fél tizenéves, fél gyermek - mondta Tagesanzeiger.

A muszlim Gharani a szaúd-arábiai Medinában nőtt fel, ahol szülei Csádból költöztek, ahol aszály tombolt. Szaúd-Arábiában azonban "mint fekete gyermek a bevándorlók számára, nem ért semmit, nem volt útlevele és nem engedték iskolába járni" - jegyezte meg Tagesanzeiger.

Ezért hamis útlevéllel ment a pakisztáni Karacsiba, ahol angolul és informatikát akart tanulni. Legjobb szaúdi barátjának családja, az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet honlapja fogadta Pakisztánban. .

2001. szeptember 11-én azonban az Egyesült Államok óriási terrortámadás célpontja volt az al-Kaida iszlamisták által. George W. Bush elnök amerikai kormánya ezután világszerte vadászatot indított az iszlám terroristákra és segítőikre. A "terrorizmus elleni háború" során Pakisztán is amerikai szövetséges lett, támogatva (továbbra is támogatva) a tálib afgán terrorista mozgalmat.

2001 novemberében Gharanit őrizetbe vették egy pakisztáni mecsetben. A biztonsági erők rajtaütöttek és Gharani szerint lényegében válogatás nélkül letartóztatták. Szaúdi akcentus miatt vették el. Oszama bin Laden, az al-Kaida vezetője Szaúd-Arábiából érkezett.

A pakisztániak elsőként kínozták meg Gharanit a kihallgatások során. Aztán inkább bevételszerzésre törekedtek. "A pakisztániak később, mint sokan mások, eladták az amerikaiaknak. Néhány ezer dollár egy dzsihadistáért, ez volt a szokásos ár "- írta Tagesanzeiger.

Gharani alig várta az amerikaiakat, hisz abban, hogy hamarosan velük bizonyítja ártatlanságát. Az amerikai filmeket is megismerte boldog végükkel. "Azt hittem, hogy az emberek hősök. Amikor rájönnek, hogy tévedtek, visszaküldenek egy másik géppel "- emlékezett vissza Gharani, aki először az afganisztáni Kandaharba utazott.

Csak később vitték el őt és további 19 férfit Guantánamoba. "Medinában otthon a korabeli fiúk iskolába jártak, moziba mentek és először megszerettek. De szülei otthon ültek, halálfélelmükben és semmit sem tudva "- mondta Tagesanzeiger.

Az amerikaiak embertelenebben viselkedtek, mint a pakisztániak. A legkisebb kár a "négerbe" eskütétel volt. "A kínzás Guantánamóban rosszabb volt, mint bármi, amit lehetségesnek tartott" - mondta Tagesanzeiger. Gharani, mint más foglyok, verésről, csuklón lógásról, elektromos bántalmazásról, alváshiányról, hangos zene kínzásáról tanúskodik.

Kétszer is megpróbált öngyilkos lenni - először az artériák elvágásával, másodszor a ruhájára akasztásával. Inkább azt mondta, hogy minden vádat bevallott.

Végül azonban ő is ellenállt - éhségsztrájkot tartott, nem engedelmeskedett a parancsoknak, szövetségre lépett más foglyokkal és székletet dobált a bachárokra. Dossziéja csak 2007-ben 192 "fegyelmi vétséget" említ. Ennek eredményeként több verés és hetek magány volt gyakran teljes sötétségben.

Gharani megemlíti, hogy csak a fekete őrök iránt érzett együttérzést. Állítólag titokban hoztak ételt neki és megvigasztalták.

A guantánamói hét év után Richard Leon amerikai bíró szabadon engedte Gharanit. Nem volt bizonyíték az állításokra. Gharanit azzal gyanúsították, hogy Afganisztánba utazott és harcokat folytatott a tálibok oldalán. Azzal is vádolták, hogy 1998-ban egy londoni iszlamista cellához tartozott, amelyet soha meg sem látogatott.

Gharanit 2009-ben engedték szabadon. Szaúd-Arábia azonban nem akarta, hogy visszavegye. Tehát Csádba deportálták, amit egyáltalán nem ismert. Ezután Gharani megpróbált letelepedni különböző afrikai államokban. Nem volt szerencséje Szudánban, Beninben vagy Ghánában. Az országok mellett munkahelyet is kellett cserélnie.

Két feleségével négy gyermeket szült. De még te sem fogadod őt sehol. Ghánában Gharani és családja kilakoltatási napot kapott. Hét év tartózkodása után házat és autót kellett hagynia ebben az országban. Csak könyveket menthetett - írta Tagesanzeiger. "Belsőleg még mindig szökésben van" - tette hozzá.

Gharani most útlevél és állampolgárság nélkül van. Leginkább mecsetben alszik. Egyetlen állandó havi jövedelme 800 euró körül van, amelyet június óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától (UNHCR) kapott.

El kellett válnia a családjától. Első felesége három gyermekkel él Csádban, a második egy kétéves utóddal egy meg nem határozott helyen a szülei közelében.

Gharani kálváriáját a Guantanamo Kid című könyv örökíti meg, amely először Franciaországban jelent meg tavaly. Ezt követően Belgiumban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Svájcban is megjelent a piacon.

A könyv bírósági nyilvántartásokat és a Wikileaks által kiadott amerikai dokumentumokat is tartalmaz. Tagesanzeiger szerint ez "gondos kutatás" eredménye. A szerző Jérôme Tubiana francia újságíró, aki most a Médecins Sans Frontièresnél dolgozik.

"Azt gondolhatnánk, hogy az igazságtalanságot oly világosan bemutató könyvnek fel kell hívnia a figyelmet. De ez nem teljesen így van "- jegyezte meg Tagesanzeiger. "Belgiumban jó volt a médiavisszhangunk, Franciaországban gyakorlatilag semmi sem történt. Meglátjuk, mit csinál Németország "- mondta Tubiana.

Az amerikaiak közel 800 embert börtönöztek be különböző országokból Guantánamóba. Közülük sokakat soha nem ítéltek el - figyelmeztetett Tagesanzeiger. A mai napig körülbelül 40 fogoly tartózkodik Guantánamóban. "A világ számára azonban Guantánamo a múlt botránya" - tette hozzá a napilap.

Az ENSZ elítélte a guantánamói viszonyokat, mint az emberi jogok és a nemzetközi jog megsértését.