válaszok

Az oltással, annak pozitívumaival és kockázataival kapcsolatos kérdésekre a Szlovák Epidemiológiai és Vakcinológiai Társaság elnöke, prof. MUDr. Zuzana Krištúfková.

Mi az oltás és mi az értelme?

Az oltás egy vakcina (úgynevezett vakcina) beadását jelenti az emberi testbe. Ezután immunválasz alakul ki, specifikus antitesteket termel a mikroorganizmusok ellen, anélkül, hogy megbetegedne. Ugyanakkor az ún immunológiai memória. Ennek köszönhetően hosszú távú, optimális esetben az egész életen át tartó védelem jön létre a fertőző betegségek ellen.

Ez a leghatékonyabb betegségmegelőzés. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint az oltás évente 2-3 millió életet ment meg. Száz évvel ezelőtt a fertőző betegségek voltak a vezető halálokok világszerte, beleértve az iparosodott országokat is. Eltekintve a tiszta vízhez való hozzáférés kérdésétől, a vakcinázáson kívül egyetlen más emberi cselekvéssel sem sikerült ilyen hatékonyan elnyomni a fertőző betegségeket és csökkenteni az ezekből való halálozást. A mai oltás sok fertőzést megelőzhet, és új oltások vannak a láthatáron, amelyek növelni fogják ezt a számot. A tömeges immunizációs programok elérték bizonyos betegségek kontrollját vagy akár teljes elnyomását. Mielőtt az oltási kampány 1980-ban végleg elnyomta a himlőt, a betegség a világ népességének 60% -át érintette, és minden negyedik beteget megölt. Az oltás nemcsak a szenvedés és a halál megelőzése, hanem gazdasági jelentősége is van. Ez az egyik leghatékonyabb egészségügyi beruházás.

Mik az oltások és azok hatóanyagai?

Az oltások olyan biológiai termékek, amelyeket elő lehet állítani egy egész baktériumból vagy vírusból, azok alkotóelemeiből (poliszacharidok, fehérjék) vagy az általuk kiválasztott anyagokból (toxinok, ezek elpusztulnak, a megsemmisített toxinok pedig toxoidoknak nevezhetők). Ez az úgynevezett antigén. A vakcináknak olyasmire van szükségük, amely stimulálja az immunrendszert antitestek előállítására, miközben az antigént sokáig tartja a szervezetben. Ez az ún adjuváns, amely az adalékanyagokhoz tartozik. Használatuk nélkül a szervezet immunválasza gyenge és rövid ideig tart. Így egy adjuvánst olyan vegyi anyagként jellemezhetünk, amely fokozza az immunválaszt. Az alumíniumsók klasszikus adjuvánsok. Jelenleg nagy figyelmet kapnak.

A vakcinázás ellenzői azzal érvelnek, hogy az oltások káros anyagokat tartalmaznak, például nehézfémeket, higanyot vagy a fent említett alumíniumot.

Az alumínium adjuvánsként működik a vakcinában, fokozva az oltóanyagra adott immunválaszt, lassan felszabadítva azt az injekció beadásának helyéről, és ezáltal a hozzá kötött antigént. Ellenkező esetben az antigén a kívánt immunválasz nélkül "átcsúszik" a testen. Az alumínium legfeljebb 98% -a ürül a vizelettel, csak 2% -a tárolódik sorrendben - csontváz - vese - lép - máj - szív - nyirokcsomók - agy. Az agy alumíniumtartalma egy vakcina adagból 28 nappal a beadás után 0,00008 μg/g. Összehasonlításképpen: a vakcinák által beadott alumínium 6 hónapos korig 2,64 mg, az anyatejbe bevitt alumínium 6 hónapos korig 7,00 mg, mesterséges táplálkozással 6 hónapos korig 38,00 mg. Az oltás ellenzői elfelejtik kiemelni, hogy egy szeletben 5–15 mg sült kenyér van, és hogy a legtöbb alumínium sütőport tartalmaz.

Ami a betegség felszámolását jelenti?

Néhány betegség szó szerinti felszámolása szerte a világon, például 1980-ban - A himlő felszámolásra került. Ezt a globális jelentőségű nyilatkozatot az Egészségügyi Világszervezet 1979. december 9-én adta ki. Ez az egyetlen "fekete halál" nevű fertőző betegség, amelyet világszerte teljesen felszámoltak. A himlő legutóbbi endemikus esete Szlovákiában 1925-ben volt. hivatalosan 1979. december 9-én szüntette be a működését, a himlő elleni oltást pedig világszerte 1980-ban szüntették meg.

Az oltásnak köszönhetően nincsenek kanyaró, gyermekbénulás, tetanusz, diftéria és egyéb megbetegedések, amelyek továbbra is jelentős oka a morbiditásnak és a halálozásnak az oltások hiányában szenvedő szegény fejlődő országokban. A gyermekbénulás a felszámolás másik jelöltje, jelenleg csak a világ utolsó három országában (Pakisztán, Afganisztán, Nigéria) fordul elő, a vírus időnként más országokba (nemrégiben Izraelbe, Szíriába) történő kivitelével.

Szlovákiában megszüntethetjük az oltási kötelezettséget?

A jövőben igen. Előtte azonban kampányt kell indítani az egészség árának megértése, a saját egészségéért való nagyobb felelősségváltozás és a közvélemény tudatában nemcsak az oltás, hanem az oltás elmaradásának kockázatairól is. Vissza kell állítani a tekintélybe vetett hitet! Az oltás "kötelezettsége" elleni jelenlegi kampány az oltás mint olyan elleni küzdelem. Végleges megszüntetése más intézkedések meghozatalát eredményezné, amelyek ellen az oltás ellenzői elleneznék az oltási kötelezettséget. Nem úgy kell tekintenünk a demokráciára, mint olyan rendszerre, amelyben mindenki azt tehet, amit akar, hanem olyan rendszerként, amelyben tiszteletben kell tartani a társadalom, és ebben az esetben a közegészségügy érdekében megállapított szabályokat. A személyes szabadság a másik szabadságával ér véget.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az oltási programok erősítik a kollektív védelmet, és hogy a betegségre rezisztens lakosság többségének vannak ellenanyagai. Az antitestek a betegség legyőzése és az oltás után keletkeznek. A kollektív védelmet tehát az oltottak biztosítják azokkal, akik legyőzték a betegséget az oltás bevezetése előtt. Így védik a kiszolgáltatott csoportokat: olyan kisgyermekeket, akiket még nem lehet beoltani, olyanokat, akiket súlyos okok miatt nem oltottak be, ill. akik túljutottak egy súlyos betegségen (pl. csontvelő-transzplantáció) és elveszítették az antitesteket, olyan gyermekek, akik megtagadták az oltást a szülőktől, idős emberek, akik nem léptek túl a betegségen az oltás bevezetése előtt. Az oltások bármely csökkenése csökkenti a kollektív védelem hatását = a járványok fokozott kockázata és a legkiszolgáltatottabbak veszélyeztetése. Még nem az a helyzet, hogy nincs szükség oltásra olyan betegségek ellen, amelyek nem fordulnak elő.

A kollektív védelem a nemzetbiztonság szempontjából is fontos. A személyek szabad mozgása az Unión belül és a fokozott migráció befolyásolja a szlovákok biztonságát és egészségét. Példa erre a kanyarójárvány - Romániától Magyarországig, a Szlovákiába való behurcolás kockázata. Romániában 2016-ban és 2017-ben több mint 4000 ember fertőződött meg kanyaróban, akiknek 96% -a oltatlan, 22 pedig meghalt. A gyermekek kanyaró elleni védőoltása négy régióban: Pozsonyban, Trencsénben, Besztercebányán és Kassán 95% alá csökkent. A kanyaró vírus bevezetése esetén hazánkban is járványveszély áll fenn.

Azonban az emberek továbbra is aggódnak az oltás utáni mellékhatások miatt…

A betegtájékoztatók felsorolják az összes olyan mellékhatást, amelyről az oltás után világszerte beszámoltak, valamint azoknak a rendkívül ritkáknak a tüneteiről, amelyekkel a gyermekorvosok a gyakorlatban nem találkoznak, valamint azokat a körülményeket, amelyeket önként jelentettek a lakosság körében, vagyis az oltással való okozati összefüggés igazolása nélkül. Például az agy gyulladásáról 10 millió beadott vakcina dózisnál kevesebb, mint 1 gyakorisággal számoltak be. Ez 1000–2000 beteg közül 1-ben fordul elő kanyaró-betegség szövődményeként. A mellékhatások szinte mind átmeneti jellegűek, és Szlovákiában az oltás után nincs haláleset.

Az irodalom azt mutatja, hogy a kanyaró betegség 1000 beteg közül 1 halálát okozhatja. Romániában 4000 betegből 20-an haltak meg. Ma egyáltalán nem tudjuk, hogy a vírus hogyan fog viselkedni populációnkban, a betegség hány esete lesz bonyolult, nehéz lefolyású, mert a vírus az oltásnak köszönhetően csaknem 20 éve nem terjedt el itt.

Mondok egy példát arra is, hogy a betegség végzetes lehet, ha egy gyermeket nem oltanak be a betegség miatt: A Pozsonyi régióból származó gyermek 5 és fél hónapos korában agyhártyagyulladást kapott. A szülők elhalasztják az oltást - a gyermeknek 2 adag pneumococcus vakcinát kell kapnia, amely az első oltás után 14 nappal kellőképpen véd. Nem ezt tették. A gyermeket 4 és fél hónapig az aneszteziológia és az intenzív terápia gyermekklinikáján kórházba hozták, majd több mint egy hónapot töltött a csecsemőosztályon. A betegség 7 műveletet, a bőr speciális pozicionálását és kezelését igényelte (a gyermek 2 hónapig kómában volt, átvételét követően mind a 4 végtagon megbénult maradt), és egy speciális cső behelyezésével etetett. Multirezisztens (drága antibiotikumokat igénylő) törzsekkel fertőzött, több mint 55 tenyészvizsgálaton, többszörös vizsgálaton esett át. És az eredmény? Az intenzív és drága ellátás ellenére ez a gyermek soha többé nem fogja megmutatni az élet aktív jeleit. Az eset 2013-ban történt.