A kiskorú esetében a döntés objektív, kifejezetten megállapított jogi kritériuma a "kiskorú gyermek érdeke", amely megfelel a kiskorú szülői oktatáshoz és gondozáshoz fűződő alapvető jogának lényegének és céljának, valamint ennek a jognak, amely megfelel mindkét szülő jogának. gyermekük gondozásának joga. E jogok tartalma nemcsak a törvényben homogenizálódik, hanem a gyermek oktatásának, egészségügyi, táplálkozási és teljes körű fejlődésének folyamatos gondozására vonatkozó kötelezettségben is a 28. § (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban. 1 levél törvény a) pontja. 36/2005. Coll. a családról és egyes törvények módosításáról, módosítva (a továbbiakban: „családi törvény”). Ezért a kiskorú érdekét illetően a bíróságnak nemcsak mechanikusan és formálisan kell értékelnie és indokolnia, hanem konkrét körülmények között, amelyek a nevelés, gondozás nemcsak "technikai" feltételeinek adott vagy hiányában állnak. és a kiskorú teljes körű fejlesztése (lakhatási feltételek, iskolai vagy szabadidős tevékenységek, orvosi ellátás stb.), hanem a kiskorú érzelmi (akár pozitív, akár negatív) kapcsolatai az egyes szülőkkel, ha e kapcsolatok minősége pártatlan szakértői értékelésről tanúskodik.

érdekeinek

(A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának 2018. szeptember 19-i ítélete, I. ÚS 216/2018. Sz. Ügyirat; forrás- és elemző jogi mondat: ustavnysud.sk, feldolgozás: najprávo.sk)

Az indoklásból:

1. A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága (a továbbiakban: „Alkotmánybíróság”) a k. 25. § (4) bekezdése szerint elfogadott, 2018. június 25-i I. ÚS 216/2018-13. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 3. sz. 38/1993 Coll. a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának szervezéséről, az előtte folyó eljárásokról és bíráinak álláspontjáról (a továbbiakban: Alkotmánybíróságról szóló törvény) a további eljárás (a továbbiakban: a panaszos) módosított álláspontjáról az állítólagos jogsértés részeként cikkében biztosított bírósági védelemhez való alapvető jog 46. ​​bek. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának (a továbbiakban: "Alkotmány") 1. cikke, a szülői jogvédelemhez való alapvető jog, amelyet az Art. 41. bekezdés Az Alkotmány 1. és 4. pontja, valamint az Art. 18. bekezdés A gyermek jogairól szóló egyezmény 1. pontja a nyitrai regionális bíróság (a továbbiakban: „regionális bíróság”) ítéletével meghozta. zn. 7 CoP 18/2017, 7 CoP 19/2017, 2017. augusztus 24.

4. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasszal a panaszos azt állítja, hogy a járásbíróság és a területi bíróság szigorúan betartotta az anya fontosabb szerepét, mint az apa a kiskorú életében, amikor döntést hozott. hogy a kiskorúat az egyik szülő személyes gondozására bízza a bíróságok nem vették figyelembe, ill. nem vette figyelembe a gyermek mindenek felett álló érdekének értékelésekor a pszichológiai szakértők ajánlásait az anya állapotának szakértői értékelésének szükségességéről, valamint a kiskorú kérelmezővel (apával) való szorosabb kapcsolatával kapcsolatos állításait, valamint végül a panaszos szerint.

6. A kérelmező szerint a regionális bíróság megsértette a bírósági védelemhez fűződő alapvető jogát. a malral való érintkezés beállításának részében. a gyermek maga váltotta a kapcsolattartóját, és nem semmisítette meg a kapcsolattartó nyilatkozatot, és a határozatot nem adta vissza az elsőfokú bíróságnak, megsértette a kétfokú eljárás elvét, így megfosztotta a kérelmezőt attól a lehetőségtől, hogy kétfokú eljárásban érvényesíthesse szülői jogait. . ".

7. A fentiekre való tekintettel a panaszos javasolja, hogy az Alkotmánybíróság nyilatkozatában nyilvánítsa ki, hogy a bírói védelemhez való alapvető jogát a Kbt. 46. ​​bek. 1. §-a szerinti szülői védelemhez fűződő alapvető jogát. 41. bekezdés Az Alkotmány 1. és 4. pontja, valamint a szülői neveléshez való jog a Kbt. 18. bekezdés Számú körzeti bírósági irat megsértette a Gyermekjogi Egyezmény 1. cikkét. zn. 7 CoP 18/2017, 7 CoP 19/2017, 2017. augusztus 24., Helyezze hatályon kívül a regionális bíróság ítéletét annak érdekében, hogy a felperesnek megfelelő pénzügyi kompenzációt nyújtson 1000 euró összegben, valamint a 353,59 € áfával.

8. Az Alkotmánybíróság kérése alapján elnöke a Regionális Bíróság nevében írásban kommentálta az ügyet egy nemleges levélben. zn. A 2018. augusztus 15-i Spr 787/18 és az ügy szóbeli tárgyalásának megfelelősége, a panaszos ügyvédje 2018. augusztus 1-jén e-mailben kommentálta (minősített elektronikus beadvánnyal kiegészítve).

8.1 A regionális bíróság elnöke nyilatkozatában kijelentette: „A jelen esetben a fellebbviteli bíróság az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően járt el, és meghallgatását követően arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete tényszerűen helyes az a rész, amely a kiskorú anya gondozására bízását illeti, az elsőfokú bíróság azon következtetésével, hogy ez a gyermek érdekét szolgálja. Ezt követően az ítélet indokolásában e tekintetben átfogó és kimerítő érvet nyújtott be, amelyben világosan és érthetően foglalkozott az ügy szempontjából releváns összes körülménnyel. A fellebbviteli bíróság ítélete tehát nem eredményezi a felperes alapvető jogainak állítólagos megsértését, és az a tény, hogy a kérelmező nem azonosult vele, önmagában nem vezethet arra a következtetésre, hogy a felperes állítólagosan megsértették alapvető jogait. A fentiekre tekintettel a panaszos panaszát megalapozatlannak tartom. Ugyanakkor tájékoztatom Önöket, hogy nem ragaszkodom az Alkotmánybíróság előtti panasz szóbeli meghallgatásához. "

8.2 A szóbeli szakasz megfelelőségével kapcsolatos észrevételeiben a felperes ügyvédje kijelentette: ”. Egyetértek a szóbeli meghallgatás mellőzésével. "

9. Az Alkotmánybíróság az eljárásban részt vevők beleegyezésével a 30. § Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 2. cikke lemondott az ügy szóbeli meghallgatásáról, mert a panasz érdemében tett észrevételeik elolvasása után arra a következtetésre jutott, hogy az Alkotmányban garantált alapvető jogok és jogok állítólagos megsértésének további tisztázása nem szükséges. és a gyermek jogairól szóló egyezmény várható el ettől a meghallgatástól.

10. Az Alkotmánybíróság a Kbt. 127. bekezdés Az Alkotmány 1. pontja dönt a természetes vagy jogi személyek panaszairól, ha azok kifogásolják alapvető jogaik vagy szabadságaik, vagy emberi jogaik és alapvető szabadságaik megsértését a Szlovák Köztársaság által ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződésből eredően, ha nem dönt e jogok és szabadságok védelméről egy másik bíróság.

11. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt kijelenti, hogy szerepe nem az általános bíróságok képviselete, amelyek elsősorban a törvények értelmezéséért és alkalmazásáért felelősek. Az Alkotmánybíróság összhangban van az Art. Az alkotmány 124. cikkét az alkotmányosság védelmét szolgáló bírósági testület. Ez a hatalom, valamint az Art. 127. bekezdés Az Alkotmány 1. cikke lehetővé teszi számára az általános bíróságok megtámadott határozatainak felülvizsgálatát is, de csak abban a tekintetben, hogy összhangban állnak-e az Alkotmányban meghatározott alkotmányos-eljárási elvekkel. Más szavakkal, az általános bíróság ténybeli és jogi következtetéseit csak akkor lehet felülvizsgálni az Alkotmánybíróság részéről, ha a levont következtetések nyilvánvalóan megalapozatlanok vagy önkényesek, tehát alkotmányosan igazolhatatlanok és fenntarthatatlanok, és egyúttal egy alapvető jog megsértését eredményezik. jog vagy szabadság (I. ÚS 13/00, I. ÚS 117/05, II. ÚS 127/07).

12. A kérelmező panasza elsősorban azon az állításon alapul, hogy a területi bíróság, valamint az előtte lévő kerületi bíróság megsértette jogait, és nem értékelte kellőképpen a kiskorú érdekét annak eldöntésében, hogy a kiskorúat valamelyik gondozására bízzák-e. a szülők, és az is, hogy a regionális bíróság megfosztotta tőle a kettős fokú eljárás lehetőségét abban az esetben, amikor maga döntött a kiskorúval való kapcsolattartás szabályozásáról.

13. A Regionális Bíróság ítéletével támadott kérelmezővel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a korábbi ítélkezési gyakorlatára figyelemmel először is emlékeztet arra, hogy alapvetően nem jogosult a Törvényszék jogi véleményének felülvizsgálatára és értékelésére. A törvények értelmezéséhez és alkalmazásához vezető bíróság - annak megvizsgálása, hogy a tényeket megfelelően megállapították-e a rendes bíróságok előtti eljárás során, és hogy az általános bíróság milyen ténybeli és jogi következtetéseket vont le a tényekből. Az Alkotmánybíróság szerepe az ilyen értelmezés és alkalmazás következményeinek az Alkotmánnyal vagy az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozó nemzetközi szerződésekkel való összeegyeztethetőségének felülvizsgálatára korlátozódik. Az Alkotmánybíróság ezen álláspontjából az következik, hogy felülvizsgálhatja a Törvényszék határozatát, ha az azt megelőző eljárásban vagy magában a határozatban megsértették valamely alapvető jogot vagy szabadságot. A Törvényszék ténybeli és jogi következtetéseit tehát csak akkor lehet felülvizsgálni az Alkotmánybíróság részéről, ha a levont következtetések nyilvánvalóan megalapozatlanok vagy önkényesek, és így alkotmányosan igazolhatatlanok és fenntarthatatlanok, és ugyanakkor egy alapvető jog megsértését, ill. szabadság. ÚS 13/00).

14. A Törvényszéknek az alkalmazandó jog rendelkezéseit a bírósági védelemhez való alapvető jog céljának megfelelően kell értelmeznie és alkalmaznia. E rendelkezések alkalmazása és értelmezése nem korlátozhatja ezt vagy más alapvető jogokat oly módon, hogy azok megzavarják azok lényegét és jelentését. Ebből a szempontból az általános bíróságnak a vonatkozó jogszabályok értelmezése és alkalmazása során figyelembe kell vennie a méltányos egyensúlyt a felek alkalmazott jogainak és jogos érdekeinek védelme során (hasonlóan, pl. III. ÚS 271/05, III. ÚS 78/07). Az igazságosság elve és a jogok anyagi védelmének követelménye az anyagi jogállamiság fogalmán belül a jogvédelem (különösen a bírósági) alapvető és nélkülözhetetlen jellemzői.

18. A kiskorú felügyeletre bízásának kérdésével kapcsolatban a regionális bíróság határozatából (az ítélet 8. oldala, megjegyzés) következik, hogy a felperes a fellebbezési eljárás során megváltoztatta a kérelmet, mivel eredetileg a kizárólagos személyes gondoskodását és csak a fellebbezési eljárások során javasolta a kiskorú gondozásának kérdését úgy kezelni, hogy mindkét szülőt alternatív gondozásra bízta (kéthetes időközönként). A fellebbviteli bíróság azonban határozatában csak azzal foglalkozott, hogy módosítsa a kérelmet, és megállapítja, hogy tekintettel az elsőfokú bíróság megállapításaira, miszerint az anya nem hanyagolta el a kiskorú ellátását, szóba sem jöhet az alternatív ellátás. (lásd az ítélet 10. oldalát). A családi törvény 24. §-ának (4) bekezdésében Az 1. cikk előírja, hogy a bíróság vizsgálja meg, hogy a váltakozó ellátás a kiskorú érdekeit szolgálja-e, de a regionális bíróság e tekintetben nem nyújtott be külön bizonyítékot (nem tudta meg az anya véleményét, megjegyzését), és csak a vizsgálat eredményére hivatkozott. kerületi bíróság bizonyítékai a kiskorú kérelmezése esetén a szülőktől (a kerületi bíróság nem vett bizonyítékot mindkét szülő esetleges alternatív gondozásának rendjéről).

19. A fenti megállapításokra figyelemmel az Alkotmánybíróság döntésre jutott a területi bíróság által kifejtett következtetések elégtelen indokoltságáról és alkotmányos fenntarthatatlanságáról, amelynek eredményeként a panaszosok által garantált alapvető jogok és szabadságok az Art. 46. ​​bek. 1. és Art. 41. bekezdés Az Alkotmány 1. és 4. pontja, az e határozat rendelkező részének 1. pontjában meghatározottak szerint.

20. Az Alkotmánybíróság azonban nem fogadta el a kérelmező panaszát, amint azt e határozat rendelkező részének 5. pontja megállapítja, indokolásának azon részében, amely szerint alapvető jogainak és szabadságainak megsértése az Art. 46. ​​bek. 1. és Art. 41. bekezdés Az Alkotmány 1. és 4. pontja azért is következett be, mert a regionális bíróság, mint maga a fellebbviteli bíróság, a kiskorúval való kapcsolattartás szabályozásáról döntött, ezzel megsértve az eljárások kettősségének elvét, részben pedig az Art. 18. bekezdés A gyermek jogairól szóló egyezmény 1. cikke. A panaszos első kifogását illetően az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alapvető jogok és szabadságok nem sérthetők oksági összefüggésben a bíróság által olyan eljárási szabály által engedélyezett eljárással, amely lehetővé teszi a másodfokú bíróság számára a bíróság ítéletének módosítását. első fokon, feltéve, hogy a bíróság helyesen állapította meg az ügyet, de helytelenül értékelte az ügyet, ráadásul a polgári bírósági eljárások kettősségének elve nem következik alkotmányos rendünkből, és a panaszos második kifogása kapcsán meg kell jegyezni szerinti eljárásban. 127. bekezdés Az Alkotmány 1. §-a szerint a panaszos csak jogainak megsértése ellen emelhet kifogást, más természetes vagy jogi személy jogainak megsértése ellen, míg a gyermek jogairól szóló egyezmény, amelyre a panaszos hivatkozik, a gyermekek jogaival foglalkozik, nem a szülők jogai.

21. A panaszosnak nyújtott védelem hatékonysága érdekében az Alkotmánybíróság a határozat (2) bekezdésének rendelkező részében megállapított jogainak megsértését követően úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a Regionális Bíróság . zn. sp. zn. 7 CoP 18/2017, 7 CoP 19/2017, 2017. augusztus 24., És visszaküldte neki az ügyet további eljárás és újbóli döntéshozatal céljából.

22. Az 56. § (4) bekezdése szerint Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 4. §-a szerint az Alkotmánybíróság megfelelő anyagi elégtételt nyújthat annak is, akinek alapvető jogát vagy szabadságát megsértették.

22.1 A panaszos megfelelő pénzügyi kompenzációt kért 1000 euró összegben.

22.2 Az ügy körülményeire való tekintettel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy csak a panaszos alapjogának megsértését kell megállapítani az Art. 46. ​​bek. 1. és Art. 41. bekezdés Az Alkotmány 1. és 4. pontja nem elégedett a panaszos számára, ezért indokoltnak ítélte 500 euró összegű pénzügyi ellentételezés odaítélését, amint az e határozat rendelkező részének 3. pontjában szerepel.

22.3. Az 56. bek. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 5. §-a szerint, ha az Alkotmánybíróság a megfelelő pénzügyi elégedettség megítéléséről dönt, az alapjogot vagy szabadságot megsértő szerv (jelen esetben a regionális bíróság) két hónapon belül köteles azt kifizetni a panaszosnak az Alkotmánybíróság ítéletének.

23. Az Alkotmánybíróság megítélte a kérelmezőnek (az Alkotmánybíróságról szóló törvény 36. cikkének (2) bekezdése) az eljárás költségeinek megtérítését az ügyvéd általi jogi képviselete miatt, aki 353,59 euró visszatérítést kért héával együtt. A kérelmező jogi képviseletének költségeinek kiszámításakor az Alkotmánybíróság a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának 1. sz. 655/2004 Coll. az ügyvédek jogi szolgáltatások nyújtásáért javadalmazásáról és kompenzációjáról, a továbbiakban (a továbbiakban: rendelet). A 2017-ben teljesített jogi szolgáltatás díjazásának alapdíja (a rendelet 11. § (3) bekezdés) 147,33 euró, a rezsi egyösszeg értéke pedig 8,84 euró. A 2018-ban végzett jogi szolgáltatás díjazásának alapdíja (a rendelet 11. § (3) bekezdés) 153,50 euró, a rezsiösszeg értéke 9,21 euró.

23.1 Az eljárás kimenetelére hivatkozva a panaszos jogosult volt a 2017-ben elvégzett két jogi szolgáltatás költségeinek megtérítésére (a képviselet átvétele és előkészítése, panasz benyújtása az Alkotmánybíróságra), összesen 312,34 euróban, beleértve a rezsit is. héa nélkül (a panaszos jogi képviselője nem nyújtott be visszaigazoló áfafizetőt, megjegyzés), amint az e határozat rendelkező részének 4. pontjában szerepel. A panaszos nem volt jogosult az eljárás költségeinek megtérítésére egy 2018-ban elvégzett jogi szolgálati cselekmény miatt (nyilatkozat a szóbeli meghallgatás megfelelőségéről a panasz beérkezését követően), mivel ez a cselekedet nem járult hozzá érdemben a panaszos panasz.