A kognitív viselkedésterápia bevált tudományos elveken alapul, és a kezelési eljárás által érintett tünetek vagy problémák pontos leírására épül. Bár az átgondolt és bevált technikák alkalmazása rögzített felépítésű, ez a terapeuta képességeitől és attól függ, hogy ők és a kliens hogyan értékelik a problémát és a viselkedést, amely szokássá, vagy inkább rossz szokássá vált, ill. gondolkodásmód, amely "értelmes" alap lehet. viselkedés.

dózisú C-vitaminnal

CBT módszerek

A CBT módszerek nem feltételezik a kliens nehéz rendezését a múlttal, a jelennel dolgoznak és felkészítik az ügyfelet a jövõre, pozitív gondolkodáshoz és a kívánatos magatartás gyakorlásához is vezetnek. A terapeuta által a kliens számára nyújtott értelmezés közvetlen, világos és érthető. Az állítások megalapozottak és ellenőrizhetők. A terápia konkrét, világosan megnevezett problémákkal és konkrétan elfogadott célokkal működik.

Jelenleg a terápiás irányok fejlesztése annyira előrehaladt az integráció felé, hogy ma a CBT három hullámáról beszélünk.

Eredetileg az első hullámban a viselkedésterápia főként a megfigyelhető viselkedésre összpontosult, és minden emberi viselkedést megmagyarázott, kivéve a legalapvetőbb reflexeket és ösztönöket, ahogyan azt megtanulták. És ahogy az ember alkalmazkodó viselkedési formákat tanul, ugyanúgy megtanulja a nem adaptív formákat is. A viselkedésterápia nem a mögöttes okokra, hanem a fenntartási tényezőkre összpontosított, amelyek fontos funkcióval bírnak a rendellenesség fenntartásában.

V II. A CBT hulláma azon a meggyőződésen alapul, hogy "nem maguk a dolgok, hanem a dolgokról alkotott véleményünk okozza aggodalmunkat". Ez az alapvető posztulátum számos terápiás irányban elterjedt. A. Ellis (1962) racionális érzelmi RET terápiájával a kognitív terápia előfutárának számít.

A kognitív terápia nevének tényleges alapítója és megalkotója A.T. Intés. Kezdetben képzett pszichoanalitikusként dolgozott, és megpróbálta megerősíteni Freud depressziós elméletét, amely szerint a depresszió lényege a saját maga felé fordított harag. A betegek gondolatait és álmait vizsgálva azonban megállapította, hogy a depressziós betegek gondolkodását nem a harag, hanem a vereség érzése jellemzi. A további vizsgálatok szisztematikusan elfogult negatív tényt tártak fel a depressziós betegeknél. Kidolgozta a depresszió saját kognitív elméletét, amely szerint a depressziót egy "negatív kognitív triád" okozza: önmagának, a külvilágnak és a jövõnek a negatív értékelése (Beck és Weishaar, 1989).

A kognitív magatartási pszichoterápia alapelvei

  1. A CBT rövid, időben korlátozott.
  2. A CBT felépítése, a terapeuta aktív és irányadó.
  3. A CBT a kliens és a terapeuta közötti nyitott aktív együttműködésre támaszkodik.
  4. A CBT a tanulás elméletén és a kognitív pszichológia elméletén alapul.
  5. A CBT a jelenlétre összpontosít.
  6. A CBT konkrét, világosan meghatározott kérdésekre összpontosít.
  7. A CBT konkrét, funkcionális célokat tűz ki.
  8. A CBT a megfigyelhető viselkedésre és a tudatos mentális folyamatokra összpontosít.
  9. A CBT tudományos módszertant alkalmaz.
  10. A KBT végső célja az ügyfél önellátásának elérése.

V III. hullámban a CBT jelentősen megközelítette a dinamikus irányt, ami lehetővé tette, hogy integratív és pragmatikus jellegű legyen. Ő is lehetővé tette az ügyféllel való együttműködés "egyenlő" kapcsolatának elve, amelyben érthető nyelvet használunk.

V III. a CBT hulláma, az irányokat kiemelték:

Lásd még: Young, J. E., Klosko, J.S. & Weishaar, M.E.: Séma-terápia: gyakorlati útmutató. Guilford Press, 2003

DIALEKTIKUS VISELKEDÉSI TERÁPIA (Marcha Linehan)

az éberség legújabb tanulmányai hangsúlyozzák az együttérzést és az elfogadást, lásd Jan Bendu tanulmányát a

Praško, J., Possible, P. & Šlepecký, M.: A mentális zavarok kognitív viselkedésterápiája. Triton 2007