Szlovákia megsértette az algériai jogokat azáltal, hogy kiutasította az európai bíróság tilalma ellenére.
- 2007. május: a szlovák rendőrség őrizetbe vette Algériát;
- 2008. január: A Legfelsőbb Bíróság beleegyezett a kiadatásba;
- 2008. június: Az Alkotmánybíróság helybenhagyta Labsit;
- 2008. július: Az Európai Bíróság intézkedést adott ki, amely megtiltotta Labsi kiadását;
- 2010. március: A Legfelsőbb Bíróság elutasította Algéria harmadik menedékjog iránti kérelmét;
- 2010. április: a belügyminisztérium elűzte Labsit.
BRATISLAVA. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 15 000 euró kártérítést ítélt meg Algéria Musztafa Labszinak.
Szlovákia megsértette jogait, amikor a belügyminisztérium 2010 áprilisában Algériába deportálta, annak ellenére, hogy előzetes tiltó intézkedést tett Strasbourgban.
A miniszter ekkor a smeri Robert Kaliňák volt, aki ma is vezeti a minisztériumot.
Labsi terrorista gyanúsított volt. "Ez a józan ész győzelme és garancia polgáraink biztonságára" - érvelt Kaliňák két évvel ezelőtt.
Több ezer eurós bírsággal számolt. A bíróság döntését nem kommentálta, először tanulmányozni akarja.
Tomáš Borec igazságügyi miniszter szintén nem nyilatkozott. Azt nem mondta, hogy konzultál-e Kaliňákkal hasonló döntésekről, hogy az államnak a jövőben ne kelljen hasonló kártérítést fizetnie.
"A döntés a jövőben más esetekben fontos megelégedést jelent, de valójában már nem gyógyíthatja Labsi algériai illegális deportálásának következményeit" - mondja Marian Hrbáň Labsi képviselője.
Strasbourg nem fogadta el a kormány érveit, amelyek elegendőek voltak ahhoz, hogy az algériai párt meggyőződhessen arról, hogy Labsit nem fenyegeti a kínzás. Kitoloncolásakor a bíróság szerint minden arra utalt, hogy rossz bánásmóddal kell szembenéznie.
Hrbáňnak a deportálása után nem sikerült kapcsolatba lépnie Labsival.
Állítólag 2011 januárjában két évre ítélték a Plus 7 Napok hetilap szerint terrorszervezetben való tagságáért, támadások előkészítéséért és dokumentumok hamisításáért.
A csecsenek megvédik Strasbourgot Moszkvától
Ali Ibragimov és Anzor Čentiev több mint hat éve várakoznak kiadatással.
BRATISLAVA. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2010. őszi előzetes döntése megvédi a csecsen menekülteket az Oroszországnak történő kiadatással szemben, és röviddel azután döntött, hogy beleegyezett a kiadatásukba.
Óvintézkedésként a bíróság válaszolt egy új panaszra, amelyet emberi jogi aktivisták készítettek Ali Ibragimov és Anzor Centiev ügyében.
Vitatkoznak a kiadatott csecsenek konkrét eseteivel, akiket Oroszországban kínoztak meg. Őket is terrorizmussal vádolták a több mint tíz évvel ezelőtti orosz-csecsen konfliktus kapcsán.
Strasbourgban állításaik nem közömbösek. Három hónappal ezelőtt visszaküldte a pár panaszát a kormányunkhoz észrevételezésre. Így át tudja értékelni, hogy Oroszországban fennáll-e a kínzás veszélye.
Talán alkalom az emberi arc megmutatására - kommentálta Hana Demeterová, a cseh bíróság segítségét az Egy embernek, amely Imran Ežievvel együtt képviseli a Jó Határok Nélkül Alapítványt.
Demeter nem mondja meg, hogy attól tart-e, hogy az új csecsen kormány annak ellenére kiadja Oroszországot.
"Régi kormány, új kormány. Az összes kormányfalnak e két ember sorsáról kellene kiabálnia "- mondja.
Szerinte az őrizetben tartózkodásuk időtartama páratlan a demokratikus világban.