Kedves Varech, leteltek az ünnepek, átéltük az új évet is, az ünnepek eufóriája minden bizonnyal alábbhagyott. Sokak számára hagyomány, hogy újévi fogadalmak vannak. Javaslom őket itt is, ezen a ponton. Kíváncsi vagyok, mennyi és milyen előtt áll a főzési és cukrászdai terve, kihívása és célja. Akár az, hogy valaki megsüti az első sikeres palacsintát, vagy süteményt, aszpikus, steak vagy kovászos kenyér elkészítése. a nehézség csak önmagunkon múlik. És örülni fogok, ha majd dicsekedünk az eredménnyel, és megírjuk, mely recept alapján sikerült a kihívást sikeresen véghez vinni. Sok sikert kívánok!
Beszélgetés a témáról
annyi állóképesség, hajrá:-))
utoljára valamikor 15 évvel ezelőtt adtam magamnak újévi fogadalmat, hogy abbahagyom a dohányzást;-) Nekem is sikerült, és ezért gondolom, hogy senki sem lehet naiv, aki le akarja győzni magát. Több kulináris célom van, a sorsra bízom, melyik évben sikerül elérnem az egyet. Tavaly több olyan kihívás volt, ami nekem elég jól jött, mint pl hópogácsa, ezért abban az évben is optimista vagyok:-) Különösen azon szeretnék dolgozni, hogy valóban hatékonyan használjam fel a konyhában töltött időmet, vagyis valami olyasmit, hogy "kevés pénzért (időért vagy energiáért) sok" zene". És örülök, hogy ihletet kaptam ötleteitől. Szép estét is!
szóval kemény dió. -)) Meg kell kérnem a szerkesztőket, hogy 21 óra után tiltsák meg az oldalhoz való hozzáférést.
haha, a szavak néha játékok. Sem te, sem én nem írtuk, hogy mindenki;-) nem igazán számít, akár az új évre, akár máskorra, te is teljesítetted az elkötelezettségedet, és a többit is teljesíted, ebben biztos vagyok. Szükséges egész évben nyitva tartani, ez igaz, de az év vége ideális a kiegyensúlyozáshoz, az újrakezdés pedig újra a céljainak megtervezéséhez.
írsz.na ne hagyd abba.mosolyog a nagyapám - bár gyakran ráncolja a homlokát az előbbin, akit olvastam neki. -)
:-))), rögtön a mosolygós bejegyzésed elején meg kellett változtatnom a nyelvjárás olvasásának és megértésének programját: -D és hogyan olvastam, gondolta nekem Katarína Kolníková.
Főleg, hogy kitaláltad és jól ettél. A kisebb nadrágokkal valószínűleg még várnék:-)), de az ujjaimat keresztben tartom, az biztos.
@ Sovka62 (2018.1.15. 11:57) Bagolyom, olyan, mintha írnál, általában figyelembe kell vennünk az étrendünket, de néha a szabályt azzal is megerősítjük, hogy megszegjük - tudod, hogy egy ideig rendetlenkedj, ki tudja, hogy nem megy jól, de mégsem tud nemet mondani.
@ Kukulienka71 (2018.01.15. 11:47) Kukulénka, cerus.
Rövidnadrág nééééé, nagyon sokat viseltem itt az iskolában, amikor Spartakiyad-ot kellett gyakorolnunk. Anyám pedig varrta őket nekem a valódi anyagból, semmilyen művészet, szép zöld, kék és piros színben voltak. Mivel volt egy foltja, még ha gumiszoknyánk vagy nyári kabátunk is volt, első osztályúan tudta. Tanýrky, tanýýýýrky - kisebb, a legjobb az lenne, ahogyan az óvodákban vannak, még a kisebbek is. Nos, a tányérokat hazánkban ritkán használják, nálunk van a legtöbb kerámia tál a leveshez, bármilyen nagy, bármilyen kicsi, éppen megfelelő.
@ Kukulienka71 (2018.01.15. 11:47) Katka Kolníková. Szerelmem, a mennyország ma. És nemcsak ő, hanem Štepka urat is szeretem, beszédem olyan, mint egy balzsam számomra, a jóság mindig áradt ebből a két emberből, és mindenki lelkét megsimogatta.
:))) Isten nyelvjárása és főleg amit nagyapád mondott.:) Azt hiszem, van bennünk írói tehetség.;)
jaaaaj, de az előszobában kaptam. -DD, de egy vagy kisebb tányérról vagy rövidnadrágról van szó fogyáskor;-))))))
Köszönöm. Figyelj, de két hete gondolkodtam azon, hogy milyen receptet dobnék ide, már írtam, mint Földimogyoró a hula szószról, a lencse szószról, a csekegről, az őseink ételeiről, amelyeket csekkből tudtak főzni. És most még az a kis csók sem jut eszembe. De várj, egy nap eszembe jut valami, hogy az álom sokáig, amikor a fák virágoznak, akkor az álom elkezd lengeni, mint szándékosan.
Aroooo, figyelj, gondoltam valamire, de ez nem recept. Van egy barátom, aki írt egy könyvet, amelyet Pezinok Értelmező Szótárának nevezett. És hát azt mondtam magamban, hogy ha nem jut eszembe semmi, amit hegeszteni lehetne, és érdemes lenne ide dobni, akkor új diszkót indítok, szóval bemutatom a beszédünket, válasszon valamit ebből könyv, ami elsötétíti a konyhát, vagy tetszik, ahogy írta.
És ha rosszul érzed magad, nyisd meg a szinte elfelejtett blogomat: usmevneivazne.blogspot.com, ahol megpróbáltam írni valamit, és megmutatni, hogy nemcsak forrásponttól, hanem egy kicsit tűtől és zsírkrétától is vívni tudok. Én is teljesen utolértem, amit nem tettem oda, de tudod - hogy bejelentkeztél, én is teljesen, de a jelszó már kitört a fejemből, és ezért nem így találtam, én újrakezdem.
Pé -es: Hoe, te nem fogod elhinni, de a nagyapám főzni tanított, olyan szerencsém volt, hogy majdnem ötven évvel ezelőtt belebotlott az életembe. De a ket negdo hisz a sorsban, szóval hadd mondjam el, hogy még mindig valamivel többet kerestem, mint amennyit észrevettél, hogy a házukban élünk, és hogy nagyon szeretem a kis 15 éves hachapirt, mert észrevettem, hogy ő jó sportoló, denevérként repül a pályán. És akkor elvesztettem. és nem fogsz hinni nekem, előfordult, hogy te magad találtál meg, de ez általában csak egy érdekes elbeszélés, ha az ember nem hisz. Nem tudtam, hogy nagyapja, szakácsa és hentese van egy testben, és hogy a családjukban egy olyan férfit szeretett volna főzni, mint ő. A nagyapa azonban azt is mondta neki: „Vladka, egyszer szakács leszel.” Nos, a tanonclisztának nincs szakácsa, de a konyha túl nagy nekem.