Szlovákok és szlovákok, kedves polgártársak! Ma utoljára miniszterelnökként beszélek önnel. Megtiszteltetés volt szolgálni a Szlovák Köztársaságot és Önöket, állampolgárait, akik a mindennapi munkával megteremtik közös értékeinket.

beszéde

Jobb és nehezebb időket éltünk meg együtt. Számtalan találkozásom során csak megerősítettem a jól ismert igazságot Vannak olyan szakképzett és szorgalmas emberek Szlovákiában, akik szeretik a hazát és büszkék rá. Nagy ihletet adtál a munkámhoz, amit köszönök mindenkinek. Mélységesen csodálom azok elkötelezettségét, akik elsőként nyújtottak segítő kezet a Szlovákiát érintő katasztrófákban. Különösen nagyra értékelem orvosi személyzetünk elkötelezettségét a mai járvány iránt. Az emberek kemény munkája és elhivatottsága az élet minden területén és társadalmi szolidaritásuk mindennap meggyőznek erről nemzetként pozitív jövő vár ránk.

Olyan időszakban élünk, amikor a világnézet és az értékek, amelyekben élni akarunk, alapvetően változnak. Hiszem, hogy együtt átmegyünk emberi, erkölcsi és nemzeti érettségünk ezen próbáján. Mint tudják, rendkívül viharos időben vettem fel a miniszterelnöki posztot. Újságíró és barátnője meggyilkolása után feszültség támadt az emberek között, Szlovákia pedig jobb változásra számított. A társaság szétszóródott és megosztott volt. Ezért kinevezésemet követően rögtön három alapvető prioritást mutattam be, amelyeket miniszterelnökként szerettem volna teljesíteni: a társadalom helyzetének megnyugtatása, mindent megteszek a gyilkosság lehető leggyorsabb kivizsgálása érdekében, és helyrehoztam Szlovákia külföldön megrongált nevét.

Az első hivatali naptól kezdve mindent megtettem, hogy megfeleljek ezeknek a prioritásoknak. A szlovákiai helyzet normalizálódott. Rövid idő alatt sikerült felkutatni és üldözni nemcsak a gyilkosság elkövetőit, hanem ügyfeleit is. És az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Európai Unió elnökeivel és a Szentatyával tartott találkozásaim ezt mutatják Ma elhagyom Szlovákiát, mint a külföldön teljes mértékben tisztelt országot. Maga a két évvel ezelőtti kormányváltás sikeresen teljesítette a demokrácia és az alkotmányosság próbáját.

Az állam sorsa nem az utcán dől el, hanem a demokratikus választásokon. Két éven át miniszterelnökként azonban mindent megtettem annak érdekében, hogy nemcsak a kormány megalakulása, hanem tevékenysége is pozitív és felelősségteljes változást jelentsen. Kormányom volt az első a szlovák történelemben, ahol egyik tagjának sem kellett távoznia egy nagy eset, alkalmatlanság vagy képtelenség miatt. Folytattuk a jóléti állam felépítését annak érdekében, hogy fokozatosan javítsuk Szlovákia minden emberének életét. Megkezdtük a Szlovák Köztársaság fennállásának 25 éve alatt felhalmozódott hosszú távú problémák megoldását is.

Megpróbáltam alázattal és maximális felelősséggel ellátni a miniszterelnöki funkciót. Elaludtam, és azzal a gondolattal keltem fel, hogy mit tehetek aznap hazámért. Így tanítottak otthon. Nagy vágyam az volt, hogy nemzetként abbahagyjuk a falak építését magunk között, és hogy utat keressünk önmagunkhoz. Megpróbáltam úgy dolgozni, hogy ne gyűlöljük egymást, és ne csak arra mutassunk, ami megoszt minket - hanem arra törekedtünk, ami összeköt. Talán a szemléletem nem mindig felelt meg mindenkinek. De még egy repülőgép pilótájának sem kell szimpatikusnak lennie minden utas számára. De a megkülönböztetés nélkül felelős a fedélzeten tartózkodó emberek életéért, bár eltérő véleményük lehet.

Ha viharos időben vettem át a miniszterelnöki posztot, akkor egy nagyon viharos időben hagyom el ezt a posztot. Ma Szlovákia fennállása óta a legkritikusabb helyzetben van. Ma nem egy másik állammal állunk harcban, hanem egy alattomos fertőzéssel, amely minden szlovákiai ember életét és egészségét veszélyezteti. Meg kell nyernünk ezt a harcot, és a lehető legkevesebb veszteséggel kell megnyernünk. Meg kell küzdenünk egészségünk károsodásával, a szlovák gazdaságra gyakorolt ​​negatív hatásokkal, és le kell győznünk a gondatlanság és a reménytelenség érzéseit.

A betegség elleni küzdelemben kétféle út állt elő - enyhe és erőteljes. Az utóbbiak mellett döntöttünk, még a személyes kényelmünk csökkentése árán is, hogy minél több embert megvédjünk a fertőzésektől, és lehetővé tegyük egészségügyi rendszerünk számára a lehető legjobb felkészülést. Az általam vezetett kormány drasztikus lépéseket tett a koronavírus terjedésének lassítására. Lehet, hogy némelyikük kényelmetlen és megköveteli lemondásunkat. Kérjük, ne feledje, hogy csak a saját fegyelmünkkel és ezen intézkedések tiszteletben tartásával tudjuk legyőzni a betegséget. Előkészítettük az első lépéseket, hogy segítsünk a veszélyeztetett gazdaságnak és azoknak az embereknek, akik önhibájukon kívül munkanélküliek lehetnek. Különösen az új kormány feladata, hogy ne csak a veszélyeztetett vállalkozókat, hanem az összes alkalmazottat is szem előtt tartsa, akiknek támogatniuk kell családjukat.

Azonban teljes szívvel kívánom, hogy ne engedjük magunkat a kétségbeesésnek a vírus és annak gazdasági következményei elleni nehéz küzdelemben. Nem szabad elveszítenünk a hitünket, hogy ezt a helyzetet a lehető legjobban tudjuk kezelni. Nem szabad elveszítenünk minden beteg reményét, hogy képesek lesznek legyőzni a fertőzést. És nem szabad elveszítenünk az elszántságot, hogy teljes erőnkkel küzdjünk, bár lehet, hogy nem azonnal látunk eredményt. Nehéz időkben a szlovák nemzetet mindig megmentette összetartása, egysége és hajlandósága az áldozatokra a közös érdek érdekében. Ma ugyanarra az elszántságra és azonos összetartozás-érzésre van szükségünk. Szüleinknek, szomszédainknak és barátainknak szükségük van segítő kezünkre.

Kívánom, hogy mindannyian büszkén tegyük át ezt a tesztet. Azt is kívánom az új kormánynak, hogy legyen sikeres ebben a harcban, és tegyen meg mindent a szlovák emberek jobb életéért. És azt kívánom mindannyiunk számára, hogy saját munkánkkal hozzájárulhassunk közös sikerünkhöz.

Kedves polgártársak, a szlovák nemzet egyik legnagyobb nagysága, Milan Rastislav Štefánik elmondta: "Az elkötelezett és kitartó emberek számára nincs lehetetlen." Kívánok egész Szlovákiának erős elkötelezettséget, sok kitartást, összetartást és nemzeti egységet. Legyen elszántságunk belső erőforrás, amellyel együtt sikeresen legyőzhetjük a nehéz időket. Ezúton szeretném megköszönni a kormány minden tagjának a munkáját, de mindazoknak a szlovákiai embereknek is, akik nem haboznak kezet nyújtani a munkának, és őszintén segítik hazájukat a válság kezelésében.

Kedves állampolgárok, nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az utolsó napig felelősségteljesen és lelkiismeretesen szolgáltam a Szlovák Köztársaságban és mindannyiótokban. Isten védje meg Szlovákiát. Köszönöm a figyelmet.