Lép sérülés a hemoperitoneum leggyakoribb oka tompa hasi sérülésekben vagy az alsó mellkas bal felének sérüléseiben és a hypochondriákban (thoracoabdominális trauma). A sérülés tipikus mechanizmusa a nagy energiájú trauma, például a közlekedési balesetek és a magasból történő leesés (általában a politraumák részeként), vagy a közvetlen hasi sérülések, amelyeket idegen tárgy eltalálása okoz. [1] A lép sérülései nemcsak a traumát követően azonnal végzetesek lehetnek, hanem késleltethetik a subcapsularis haematoma vagy pseudoaneurysma repedését is. A lép traumájának kezelésében hemodinamikailag stabil betegeknél egyértelműen előnyben részesítik a konzervatív vagy minimálisan invazív eljárást (megfigyelés, angioembolizáció) a lép és funkciójának megőrzése érdekében, különösen gyermekeknél, tekintettel immunológiai jelentőségére. [2]
A lép a has bal felső negyedében helyezkedik el a rekeszizom alatt, a bal külsőt a 9. - 11. borda (Saegesser bordái) védik, a parenchymát kapszula takarja. Fiziológiai szempontból a lép fontos antitesttermelő forrás, különösen az olyan kapszulázott kórokozók ellen, mint pl. Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae a Neisseria meningitidis és protozoon organizmusok. [1]
Osztályozás forrás szerkesztése]
A repedések típusai forrás szerkesztése]
Kétféle szakadást ismerünk fel:
Egyszer: Egyetlen szakadásban a vérzés közvetlenül a sérülés után következik. A lép kitágulása vagy a hilaris erek károsodása esetén a vérzés súlyos (klinikailag vérzéses sokk és hemoperitoneum = úgynevezett akut forma a III. És IV. Fokozat osztályozása szerint). Könnyebb (I. vagy II. Fokú) sérülés esetén az ún szubakut vérzéses forma.
Kétütemű: A lép kétlépcsős repedése kellemetlen meglepetés lehet egy tompa hasi sérülés után, kezdeti enyhe tünetekkel. A 10. nap körül hirtelen súlyos vérzéssel jelentkezhet. Az I. típusú sérülés következménye, amikor a subcapularis haematoma nyomása alatt fellazul a lépkapszula. Kicsi, de állandó vérzés miatt az egész keringés hirtelen összeomolhat, több napos időintervallummal. A rendszeres szonográfiai vizsgálatoknak köszönhetően csökkent a kétlépcsős repedések gyakorisága, mert előre meg lehet kezdeni az adott kezelést. [4] [5]
Tünetek forrás szerkesztése]
Tünetek - a bal váll szubjektíven érzékelt fájdalma az n irritációból ered. phrenicus vérrel a rekeszizomban (Kehr jele). Egyéb tünetek: gyengeség, összeomlás, a has íve, a Douglas-tér ívelése (Delbet tünete). Tachycardia (pulzusszám 100 ütés/perc felett), hipotenzió, leukocytosis fordul elő. [4] [5]