anyagcsere

Tartalom

  • 1 Lipid anyagcsere
    • 1.1 Nyombél
    • 1.2 Vékonybél
    • 1.3 Vér
    • 1.4 A lipoproteinek összetétele
    • 1.5 A zsírsavak szintézise és lebomlása közötti egyensúly
  • 2 Hivatkozások
    • 2.1 Kapcsolódó cikkek
    • 2.2 Hivatkozások

Lipid anyagcsere forrás szerkesztése]

  1. TAG - triacil-glicerin
  2. FL - foszfolipidek
  3. CH - koleszterin
  4. CHE - koleszterin-észter

A lipidek bomlását a gyomor-bél traktusban a lipázok katalizálják.

Patkóbél forrás szerkesztése]

Itt a lipidek emulgeálása az epesavak részvételével történik, micellák képződnek (a nem poláris részek a micella közepére irányulnak, a foszfolipidek, az epesavak és a koleszterin poláros csoportjai a felszínen vannak.) Az emulgeált lipidek hidrolizálva: hasnyálmirigy lipáz, foszfolipázok 2-monoacil-glicerin, zsírsavak, koleszterin, lizofoszfolipidek.

Vékonybél forrás szerkesztése]

A hidrolizált lipidek átjutnak az enterocitákba, az epesavak pedig az enterohepatikus keringésen keresztül jutnak vissza a májba (nagyon kis része székletürítéssel távozik.) Az újraészterezés enterocitákban megy végbe - TAG, FL, CH, CHE képződése, amelyek lipoprotein részecskéket képeznek chilomicrons, melyik felületen vannak fehérjék - apolipoproteinek (apo)

Vér forrás szerkesztése]

Az enterocitákból a chilomicronok a nyirok útján jutnak be a vérbe, és biztosítják a nem poláros lipidek transzportját a poláris környezeten (véren) át a célszövetekig, ahol lipoprotein lipáz (LPL) hasított TAG zsírsavakra és glicerinre. A felszabadult zsírsavak kötődnek az albuminhoz és szállítják a szövetekbe, ahol energiaforrássá válhatnak (β-oxidáció).

A lipoproteinek összetétele forrás szerkesztése]

A TAG, FL, CH, CHE különböző arányokban, méretben és sűrűségben különböznek, a részecske felületén foszfolipidek, apolipoproteinek, koleszterin poláris molekulái találhatók, belül pedig a TAG és a CHE nem poláros molekulái.

a lipoprotein származási hely összetételének funkciója
chilomicron bél ételből: TAG (90%), FL, CH, CHE, apo A, apo B-48, apo C, apo E exogén lipidek szállítása
VLDL máj májszintézis: TAG (50%), FL, CH, CHE, apo A, apo B-100, apo C, apo E endogén lipidek szállítása
LDL vér CH, CHE (50%), FL, TAG, apo B-100, apo E koleszterin transzportja a szövetekbe
HDL máj, belek CH, CHE, FL, TAG, apo A, apo C, apo E koleszterin májba történő szállítása az extrahepatikus szövetekből

A zsírsavszintézis és a lebomlás egyensúlya forrás szerkesztése]

Az acetil-CoA karboxiláz szabályozó enzim vezérli, amely korlátozza a zsírsavszintézist. Az éhezés során a glükagonszint emelkedik, az acetil-CoA karboxiláz enzim foszforilálódik és így gátolható, a zsírsavak béta-oxidációval lebomlanak. Étkezés után (a glükózszint növekedésével) az inzulinszint emelkedik, ami az acetil-CoA karboxiláz defoszforilezéséhez vezet, ezáltal serkenti azt és a zsírsavszintézist. A zsírsavszintézis a citoszolban található egy multienzim komplex - zsírsav szintáz komplexben, amely "acilhordozó fehérjét" tartalmaz AKCS, amely acil-transzporterként szolgál. A citoszolban maximum 16 szénatomos telített zsírsavak (palmitinsav) szintetizálódnak, és a lánc megnyúlása az endoplazmatikus retikulumban és a mitokondriumokban megy végbe.