Mi a laktóz intolerancia és hogyan kell kezelni?
A beteg belek hét tünete
Bél mikrobiota, májbetegség és probiotikumok: mit mondanak a kutatások?
A bél mikrobiota jelentősége már tagadhatatlan. Hatalmas mennyiségű mikroorganizmus segíti az emésztőrendszerben az élelmiszer lebontását, támogatja az immunrendszert és megvéd minket a kórokozóktól. Ha ez a rendszer megszakad, különféle szövődmények és néha betegségek is előfordulhatnak. Ilyen például a jó bélbaktériumokat is elpusztító antibiotikumok alkalmazása által okozott hasmenés. Ilyen esetekben célszerű probiotikumokat szedni, amelyek jelentősen javíthatják ezt az állapotot. A probiotikumok fogyasztása hasznosnak bizonyult az emésztőrendszer egyéb betegségei esetén, amelyekről többször írtunk. Érdekes azonban új kutatásokat követni, amelyek a probiotikumok alkalmazását javasolják az emésztőrendszeren kívüli betegségekben, például a májbetegségben. Hogyan viszonyul a bél mikrobiota a májhoz? Milyen májbetegségeket segíthetnek a probiotikumok?
A máj és a belek között
A máj közvetlenül kapcsolódik a belekhez. Minden, amit a belek felszívnak, legyen az élelmiszer-összetevő, gyógyszer vagy egyéb vegyszer, a véren keresztül közvetlenül a májba kerül. Ha azonban a bélsorompó megsérül, a mikroorganizmusok és azok toxinjai is átjuthatnak a belekben. Ezek a méreganyagok, valamint az azt követő gyulladásos reakció májkárosodást okozhatnak. Ezért a belekben különféle védő mechanizmusok vannak, amelyek ezt megakadályozzák. Ezen protektorok egyike jó mikroorganizmusaink is - a bél mikrobiota, amely stimulálja az immunrendszert, és egyúttal közvetlenül harcol a nem kívánt behatolók ellen. A bél mikrobiota megzavarása, ún a dysbiosis tehát a bélsorompó károsodásához, később pedig májbetegséghez vezethet. A dysbiosis állapotának javításának egyik módja a probiotikumok, azaz az egészséges mikroorganizmusok rendszeres fogyasztása. Számos tanulmány szerint használatuk bizonyos májbetegségekben hasznosnak bizonyult.
Alkoholmentes zsírmájbetegség
Alkoholmentes zsírmájbetegség, angol az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) a fejlett országokban a leggyakoribb májbetegség. A betegség elsősorban elhízott vagy cukorbetegeknél fordul elő. Elhízott embereknél a bél mikrobiotájában nagy változások figyelhetők meg. Ez az elhízott mikrobiota társul jelenleg a NAFLD fejlődéséhez. Számos preklinikai és klinikai tanulmány azt sugallja, hogy bizonyos probiotikumok vagy szinbiotikumok (probiotikumok és prebiotikumok kombinációja) alkalmazása befolyásolhatja az ilyen zavart mikrobiotot, és ezáltal javíthatja a betegség állapotát. Így a probiotikumok vagy szinbiotikumok alkalmazása megfelelő kiegészítő kezelés lehet a NAFLD számára.
Alkoholos májbetegség
Ennek a betegségnek az oka természetesen a megnövekedett alkoholfogyasztás, de a belek is részt vesznek a betegség előrehaladásában. Már az 1980-as években bebizonyosodott, hogy az alkoholisták és az egészséges emberek bélmikrobiotája között nagy különbségek vannak. Folyamatos alkoholellátás mellett a béláteresztő képességet növelő baktériumok szaporodnak a belekben, és fordítva, a bélfalat védő baktériumok csökkennek. Ezek a csökkenő protektorok közé tartoznak a laktobacillusok és a bifidobaktériumok, a leggyakrabban használt probiotikus baktériumok. Ezért ezeknek a baktériumoknak a különböző probiotikus vagy szinbiotikus kiegészítők formájában beadott egyes törzsei hasznosnak bizonyultak az alkoholos májbetegségek megelőzésében vagy kiegészítő kezelésében.
Májátültetés
A posztoperatív fertőzések az egyik legsúlyosabb szövődmény, amely a májátültetés után jelentkezik. Mivel egyes probiotikumok antimikrobiális hatással bírnak, és kevesebb mellékhatásuk van, mint az antibiotikumok, segíthetnek a posztoperatív fertőzések megelőzésében. Azokban a vizsgálatokban, ahol a betegeknek probiotikumokat adtak a májtranszplantáció előtt és/vagy után, ez a feltételezés igaznak bizonyult. Egy ilyen vizsgálatban a probiotikumok 4% -ra tudták csökkenteni a fertőzés kockázatát, szemben a kontrollcsoport 24% -ával. Fontos azonban megemlíteni azokat a vizsgálatokat is, amelyekben néhány probiotikus élesztő okozta a fertőzést.
Egyéb betegségek
Akár önmagában, akár a prebiotikumokkal kombinálva, szinbiotikumok formájában, a probiotikumok megmutatják potenciáljukat más májbetegségek kiegészítő kezelésében vagy megelőzésében. Számos tanulmány folyamatban van annak hatékonyságának egyértelmű megerősítésére. A kutatás tárgya pl. a következő betegségek:
- májcirrózis és szövődményei
- vírusos hepatitisz
- máj encephalopathia
- májrák
A bélmikrobiota, a probiotikumok és a májbetegségek kapcsolatának feltárása még mindig gyerekcipőben jár, de a jövőben minden bizonnyal érdekes eredményeket hoz, amelyeket felhasználhatunk a megelőzésben vagy a terápiában.
Érdekes pl. egy 2018-as tanulmány, amelyben a Lactobacillus rhamnosus GG (LGG) képes volt megakadályozni a paracetamol nagy dózisainak toxikus hatásait. A paracetamol hatékony gyógyszer fájdalom és láz ellen, de nagy dózisban (napi 4 g-nál többet nem szabad bevenni!) Oxidatív károsodást okoz a májban. Az LGG egerekben történő fogyasztása jelentősen növelte az antioxidáns mechanizmusok hatékonyságát a májban, megakadályozva ezzel annak károsodását. Ez a tanulmány csak megmutatja a további kutatások fontosságát ezen a területen. Néhány gyógyszer normál dózisban befolyásolhatja a májat, de használatuk elengedhetetlen a betegség kezeléséhez. Tehát mi van akkor, ha a jövőben ajánlott probiotikumokat szedni az ilyen gyógyszerek megelőzése során, amelyek megakadályoznák a máj mellékhatásait? A kutatás előrehaladása egy napon választ adhat az ilyen kérdésekre.
a Comenius Egyetem gyógyszerészi karán végzett, jelenleg doktorandusz