Mély szomorúságot kaptunk MANGU János hirtelen halálának hírére, aki 10 évig (1963-1973) volt munkatársunk, az MTA Néprajzi Kutatási Szekciójának kutatója volt, és 1970–73 között a Folklór Osztály vezetője volt.
A kutatók nemzedékéhez tartozott, akik a terepkutatást fontosabbnak tartották, mint az elméletek felépítését. Munkájában mindig valódi tapasztalatokra, adatokra és tapasztalatokra támaszkodott, és nagyobb tanulmányaiban nemzetközi párhuzamokat keresett. Ezeket az ismereteket beépítette a történelmi és társadalmi változások rendszerébe, valamint Közép-Európa paraszti kultúrájának rendszerébe.
MANGU János munkájában figyelemre méltó erőfeszítéseket tesz a falusi élet változásainak feldolgozása és a paraszti kultúra változásainak szakaszainak leírása. Ezt akkor tette, amikor egy népi hangszerről - dudáról, pasztorális művészetről vagy Poiplius népszokásairól - írt. Ezzel a kérdéssel is foglalkozott, amikor összeállította a Live Folk Song című népszerű rádiósorozatot. (Nem tudtam.)
MANGU János néprajzkutató pályafutása nehezen indult meg: 1929-1941-ben Szlovákiában tanított, ugyanakkor a pozsonyi rádió iskolai magyar adásának szerkesztője volt. 1932-ben csatlakozott a munkásmozgalomhoz, népszerű tudományos és politikai előadásokat tartott a pozsonyi munkásakadémián, munkáskórust vezetett és haladó folyóiratokba írt. Az 1930-as években a népi kultúrára irányította a figyelmét, és BARTÓK Béla vezetésével a Nyitra környéki magyar falvakban kezdett népzenét tanulni. 1939-ben Budapestre érkezett és GYÖRFFY István támogatásával a Néprajzi Múzeumba került. Évben védte meg doktori disszertációját 1942 VISKI Károlyban. 1949-ig a Néprajzi Múzeumban dolgozott, majd 1949-57-ben a balažagyarmati múzeum igazgatójaként nagyon fontos kutatási és agitációs munkát végzett. Az r. 1957-58-ban a budapesti és a felvilágosító intézet igazgatója volt 1958–59-ben ismét a Balažské Ďarmoty múzeum igazgatója volt. 1960-ban visszatért Budapestre, ahol kezdetben a Néprajzi Múzeum főigazgatójának nevezték ki, majd kutató lett. Innen került a Néprajzi Kutatási Szakosztályhoz.
MANGU János néprajzi érdeklődése - munkája bizonyítja - sokrétű volt: népzenét tanult, népi hangszerek iránt érdeklődött, alaposan foglalkozott a lelkipásztori népművészettel (erről a témáról dolgozott) és tanulmányait, amelyekről ünnepélyes keretek között írt. népszokások. "alapművek" a népszokások kutatóinak. Mivel kiváló szlovákul beszélt és megismert más szláv nyelveket (cseh, lengyel, bolgár, orosz), nemcsak a magyar, hanem a szlovák nyelvért is sokat tett néprajz.
Számos tanulmányában, a Kárpátok Bizottságában és a Magyar Néprajzi Társaság Nemzeti Osztályának vezetőjeként hangsúlyozta, hogy a szlovák népi kultúra ismerete nélkül (amely földrajzi és történelmi körülmények miatt szimbiózisban élt az észak-magyarországi paraszti kultúrával) évszázadok óta) nem tudjuk elvégezni a földrajzi elhatárolását. Egy magyarországi szlovák falu, Veňarc (Vanyarc) monográfiájában részletesen kifejtette, hogy „az északi nyelvhatáron élő magyarok azon vonásai, amelyek többé-kevésbé egybeesnek vagy eltérnek más magyar régiók jellemzőitől, kétségtelenül lehetnek. csak akkor írjuk le, ha lehetőségünk van figyelembe venni azokat a hatásokat, amelyek a magyarok között, illetve a szomszédságukban élő szlovákok kultúráját befolyásolták. ha meg tudjuk ragadni a szlovákok által a magyar kultúrára gyakorolt hatásokat. Az ilyen kutatások eredményei alapján megtudhatjuk az úgynevezett etnikai hagyományok statikáját és dinamikáját, megtudhatjuk, hogyan és mikor jönnek létre az anyagi, szellemi és társadalmi kultúra egyes területein, amelyek változóik, amelyek stabil vagy eltűnő elemek. ".
Meg volt győződve arról is, hogy "a magyar néprajzi kutatások nem hagyhatják figyelmen kívül a Magyarországon élő nemzetiségek kutatását", ezért nagy érdeklődéssel dolgozott a 18. században Magyarországra bevándorolt szlovákok kultúrájának feltérképezésében. Az egyik alapító, szerkesztő és Ennek a hazánkban élő szlovákok kultúráját bemutató sorozatnak a szerzői megpróbáltak olyan területeket találni Magyarországon, ahol - különösen a népszokások és a folklór jelenségeiben - feltétel nélkül számolnunk kell az etnikai interakciókkal, amelyeket aztán alaposan megvitatott, példa a Komlošské előadásában. A történelmi aspektus összehasonlító kutatási módszerével bizonyította, hogy Poiplia magyar falvainak ünnepi szokásai közül néhány - például a "Kiselice" május vasárnapi és a fiatal (aprószentek) hozása ) legelők karácsonyi nagyböjt - vállalta a szlovák telepesek szertartásainak hatását.
 |
MANGU János gazdag néprajzi munkája nemcsak a kultúra eltűnő elemeinek tisztázása, megragadása, feldolgozása volt, hanem egy következő példa arra, hogy miként lehet tudományos úton megragadni a változó világ változó jelenségeit, és hogyan lehet átgondolt, modern kutatásokat folytatni a kultúra kultúrájában. nemzetiségeink.
Mang János válogatott műveinek bibliográfiája
Zoborvidéki lakodalom
Néprajzi Értesítő, 1940. 250-272. pp.
Felvidéki óvodai játékok
Ethnographia, 1940. 402-418. pp.
Egy nagy étteremben látható
Ethnographia, 1941. 139-146. pp.
Az adatok a főépületről állnak rendelkezésre
Néprajzi Értesítő, 1942. 173. p.
Nem tudok segíteni rajtad
Kodály-emlékkönyv, 1943. 195. p.
A csatorna megváltozik
Ethnographia, 1946. 1-16. pp.
Somogyi faragó juhász (id. Kapoli Antal)
Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, Pécs, 1947. 39. p.
Képek a magyar katolikus egyházról
Bpest, 1948. Misztótfalusi, 81 p. 21 cm
Palockaja "Izgnanija kisze" és az európai nyelvek
Folia Ethnographica. 1949. évf. I. Fasc. I. 5. o.
Nógrádi idézi
Bpest, 1950. Franklin print. 29. o. 24 cm
(Néprajzi Múzeum Füzetei, 12.)
Szókimondó lelkész
Bpest, 1954. 65. o.
(Magyar Népművészet, XVI.)
Nógrád megyei műhelyek
(Társszerző: Dajaszásziné Dietz Vilma)
Bpest, 1954. Képzőművészeti Alap. 29. o. 32 t. 29 cm
(Magyar Nemzeti Színház, 19.)
Moréna és magyar változatai
Szlovák Néprajz, 1955. 421. p.
A Palóc Múzeum 10 éves
Ethnographia, 1955. 587 p.
A Magyar Köztársaságnak különleges története van
Ethnographia, 1956. 241-261. pp.
Paloczen esküvői ajándékai és szlovák analógiáik
Acta Ethnographica, 1957. 140. o.
Erntebräuche und Erntelieder der Paloczen
Acta Ethnographica. 1959. 223-266. pp.
Levélművészet a Dunántúlon
Acta Ethnographica, 1961. 67 p.
Tűzoltó készülékek használata
Ethnographia, 1962. 355-388. pp.
Magyar dudás
Acta Ethnographica, 1965. 1-97. pp.
Találatok, mérkőzések Ipoly menten számára
Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoport
Bpest, 1968. Kiadó Akadémia. 187. o. 7 t. 18 cm
(Nem kormányzati tanulmányok)
Magyar duda - magyar dudások a XIX-XX. az országban
Népi Kultúra - Népi Társadalom, Bpest, 1968. 127-186. pp.
Magyar népi vezetők és népi hangszerek
Bpest, 1969. Corvina. 81. o. 24 t.
(Magyar Nemzeti Színház, 2.)
Magyar szó van írva
Bpest, 1969. Kiadó Akadémia, 32 p. 24 cm
(Népi Kultúra - Népi Társadalom, II - III.)
A "Kisze" művek történelmi nézetei Magyarországon
Acta Ethnographica, 1970. 1-43. pp.
Egy falu esküvői változatai
Bpest, 1970. Kiadó Akadémia, 33 p. 24 cm
Acta Ethnographica, 1970. 247-279. pp.
A Cserhát leromlott
Cserhát útikalauz, Budapest, 1970. 25-32. pp.
A fétis szertartások tanulmányozásának néhány eredménye
Néprajzi és folklórtanulmányok Gund Béla tiszteletére
Debrecen, 1971. 361-379. pp.
Magyar Hirtenschnitzerein
Elérhető: Ortutay Gyula
Bpest, 1972. Corvina. 93 p. 24 t. 1 térk. 19 cm
(Magyar népművészet, 5.)
A magyarországi szlovákok. Szlovák települések a 17. és a 18. században
Acta Ethnographica, 1972/3-4.
Dalok Tótkomlóson
Békéscsaba, 1947.
(Békési Múzeum Múzeuma, 3.)
Dudatípusok a Kárpát-medencében
Pozsony, 1974.
Acta ethnologica slovaca I. Kulturális közösség és különbségek a Közép- és Délkeleten
Európa. 183-206. pp.
Szlovák etnikai csoportok Magyarországon
Budapest, 1975.
A magyarországi szlovákok néprajza, 9-49. pp.
Virágbolt Üvegház magyar és szlovák nyelven
Békéscsaba, 1975.
Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia, 145-168. pp.
Küllős Imola
Manga János hirtelen halálával a MTA Néprajzi Kutató Csoportja a Folklór Osztály vezetőjét vesztette el.
Ezen irányelv rendelkezésein túl a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nincs joguk a költségvetés végrehajtásáért felelős tagállam építésének elvégzéséhez. Szójababolaj önkéntes leválasztása (meghatározatlan, lezárva a hangrendszer hangjában, különösen lapát formájában).
Ismeretes, hogy a Szlovák Köztársaság nyelvén a szavak száma nem korlátozódik a nemzetiség történetére. Meggyőződése volt, hogy a "Magyar Néprajzi kutatások és hazánkban élő nemzetiségek vizsgálata itt mellőzhetik". Egyik eszmei elindítója, szerkesztője, szerzője van és szarvas sorozat. Történeti aspektusú összehasonlító forma Vizsgálati módszerekkel bizonyságot Tett arról, hogy az Ipoly menti Magyar falvak rövid ünnepi szokása szlovák telefonok (fordítása, szétszerelése) olyan személy segítségével, aki speciális rádió-, vezérlő-, táp- és rádiókészletet kapott.
A Manga János tanya tevékenységek széles skáláját kínálja a kulturális örökség kultúrája területén.
Manga János története egy bibliográfiai munka tárgya szeptemberben.
Küllős Imola
Manga János szerény halála révén az MTA néprajzi kutatócsoportja a folklór tanszék vezetője volt. A kutatási generációtól megtudják, hogy a néprajzi földi munka az elméleti konstrukciók minden vonatkozásában; tevékenységének közepén áll az igazi élmény, amelyet az adatok jelentenek. Néprajzi érdeklődése sokkal fontosabb (ez a teljes népzene, népi hangszerekkel, a művészet művészetével, a híres néptestvérekkel dolgozott).
Konkrécióik mellett a palócvolki szlovák fajta ismeretét nem írják le tudásán túl. Változás történt abban, hogy "a magyar néprajzi kutatások nem vezettek a nemzetiség növeléséhez hazánkban". Ennek érdekében aztán az Ipoly Flusse entlang-i magyar börtönök fesztiváljainak egy része (a szalmaszálú, tisztátalan gyerekek tragédiái) miután a rizs szlovák telepeseket bemutatták.
Manga János szervezte, koordinálta és utalt a Rundfunk nyilvános zenei programjára.
Néprajzi relevanciája az egyik legfontosabb példa a magyarországi nemzetiségi kultúra modern kutatására.
A kutatást az irodalomjegyzék legfontosabb munkái zárják.