A Montessori-pedagógia magát a gyereket és fejlődési szükségleteit helyezi a pedagógiai folyamat középpontjába. Azon az előfeltevésen alapszik, hogy a gyermekek önálló, egyéni személyiségek, akik a saját tevékenységük révén tanulnak a legjobban. Attól függően, hogy milyen fejlődési szakaszban találja magát a gyermek, a gyermek különböző érdeklődéseket mutat fel, amelyek a tanulási lépések alapját és impulzusát képezik.

koncepciója

Amíg a gyerekek különböző sebességgel játszanak, dolgoznak és tanulnak, a Montessori-pedagógia lehetőséget kínál számukra, hogy a saját érdekeiknek és egyéni ütemüknek megfelelően hosszabb ideig maradjanak egy tevékenységben, amíg ez a tevékenység a gyermek számára „bezárul”, mert ez már megfelel a fejlődésének. igények. Másrészt a tanulási területek, amelyeken a gyermek tehetséges, gyorsabban átdolgozhatók, vagy a gyermek tovább és mélyebben behatolhat az anyagba, mint más gyerekek.

Maria Montessori speciális munkaanyagokat fejlesztett ki ehhez az egyéni tanulási folyamathoz. Lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy "megértsék" az elvont tanulási tartalmakat, amelyekkel az óvodában, az iskolában és a mindennapi életben találkoznak, azáltal, hogy "megragadják" a konkrét tantárgyakat és együttműködnek velük. A fejlődéslélektan kutatásának legfrissebb eredményei szintén megerősítik, hogy a konkrét tevékenység a legfontosabb alap az elvont megértéshez, nemcsak az óvodáskorú gyermekek, hanem minden 12–14 év alatti gyermek számára. A tanulásnak ez a módja az úgynevezett "szabad munkában" játszódik le, amelynek során a gyerekek saját felelősségükre, párban vagy kis csoportokban dolgozzák fel vagy gyakorolják a tanulási tartalmat. Ugyanakkor a gyerekek megtanulnak felelősséget vállalni, együttműködni más gyerekekkel, döntéseket hozni és megállapodni, betartani a szabályokat. Ezen a téren keresztül a gyerekek megőrzik a munka örömét, félelem és stressz nélkül, saját érdeklődésükből és ingerükből, így könnyedén és játékosan tanulnak. A társas tanulás rendkívül fontos a szabadúszó munkában.

A Montessori-pedagógusok, a szülők vagy más pedagógusok számára ez a speciális típusú pedagógia a gyermekhez való speciális megközelítést is jelenti. A gyermekeket komolyan veszik, mint egyedi személyiségeket, akiknek egyedi szükségleteik vannak. A gyermek fejlődési folyamatában a felnőtteknek az a szerepük, hogy minden lehetőséget biztosítsanak számára a fejlődési lépésekhez, és szeretettel és megértéssel kísérjék útjára. Így a gyermek lépésről lépésre fejlesztheti függetlenségét és függetlenségét a felnőttektől, ez a folyamat önbizalomhoz és felelősséghez vezet.

A Montessori-pedagógia fő alapelve tehát egy olyan kérés lehet, amelyet egyszer egy gyermek mondott Mária Montessorinak: "Segítsen nekem magam csinálni!" Ez az elv kiterjeszthető az iskoláskorra is: Segítsen önállóan gondolkodni!