kép az álomtervek jóvoltából/FreeDigitalPhotos.net
A meddőség az egyik legnagyobb trauma az utódokra vágyó párok számára. A nők meddőségéről akkor beszéltünk, amikor a tudatos fogantatásra irányuló egyéves erőfeszítések ellenére ez kudarcot vall, vagy amikor egy nő képtelen elviselni magzatát. Hosszú erőfeszítések után a párok általában szakemberhez jutnak, aki a lehetséges anyát és apát különféle fizikai és hormonális vizsgálatoknak vetik alá. Az orvostudomány szerint, ahogy megszokhattuk, még a meddőség mögött is a test hibás működése áll, némi következetlenség a háttérben. A legtöbb esetben a meddőségnek valamilyen testhormonális oka is van, de a terápia ellenére a kívánt eredményeket gyakran nem érik el. A lineáris logika szerint minden mögött logikus oknak kell lennie, ami arra vezet, hogy többször is megpróbálja megtalálni az okot, sikertelenül. A vizsgálatokat addig ismételjük, amíg a mesterséges megtermékenyítési folyamat végre nem indul. És még ez sem mindig sikeres. Végül a betegnek elfogy a pénze vagy a hite, és a probléma megoldatlan marad. Ezeket az eseteket tudományosan tisztázatlan okokból meddőségnek minősítik. Ennél a megoldatlan állapotnál a betegeknek = pároknak hővel kell megküzdeniük ... gyakran az életfogytig tartó büntetés szintjén.
De valóban nincs megoldás?
A fenti esetek gyakoribbak, de más érdekes történeteket is ismerünk. A pár arra vágyik, hogy a gyermek örökbe fogadja. Az örökbefogadás után a terméketlen feleség hirtelen teherbe esik. Tudunk olyan esetekről, amikor egy pár csak az összes sikertelen terápia befejezése után hoz utódot. Aztán vannak olyan esetek, amikor a gyermekét elvesztett anya nem képes teherbe esni, amíg a szegény gyermek iránti bánat nem szabadul fel, ami gyakran csak ellenőrzött pszichoterápia után következik be.
De jó lenne tudni, mi áll e csodás esetek mögött, mert tudatosan dolgozhatnánk vele a javunkra.
A jó hír az, hogy ismerjük a csoda receptjét!
Lineáris és ciklikus okozati összefüggés
Az ortodox orvoslás a meddőséget homokszemként érzékeli, amely belép a mechanizmusba, és amelyet el kell távolítani. A szisztémás megközelítés azonban tágabb kontextust is kér: megkérdezi, hogy mi áll a meddőség mögött, mi a funkciója, mi történik a családban, az emberi környezet a test lehető legjobb válaszára a meddőség. Ha ebből a szempontból közelítjük meg a kérdést, akkor a meddőségre nem feltétlenül terápiának kell válaszolnia, hanem a társas kapcsolatok, az emberi körülmények változásának.
A meddőség "értelme"
Hogy a testnek jó oka volt a meddőségre? A test reakciója volt a környező körülményekre? Ez a meddőség a test védő mechanizmusa volt a nő és a születendő gyermek érdekében? Jól ismert az az elmélet, mely szerint az állatnak maximális erőfeszítést kell tennie génállományának egy nemzetségen belüli elterjedésének biztosítására. Az evolúciós elmélet szerint az állat egész életében figyelembe veszi ezeket a körülményeket.
Megfigyelések szerint, ha pl. egy bizonyos területen csökken az új egyedek száma, nő a népsűrűség, csökken a megélhetés szintje a környéken, az állat társadalmi osztályozása nem megfelelő, stb., az állatok (pl. nyulak, macskák) célzottan reagálhatnak az esetleges kopulációra ovuláció a megtermékenyítés, a túlélés maximalizálása érdekében. Ez nyilvánvaló az állatvilágban, de az embereknél nem lehet más, hogy a termékenység bizonyos szezonalitást másol. Bár a gyermekek egész évben születnek, bizonyos hónapokban ez pl. az autizmussal, skizofréniával rendelkező születések gyakorisága lényegesen magasabb.
Más szavakkal, figyelembe véve a környezeti körülményeket, az emberi evolúció kifejlesztett bizonyos neurohormonális mechanizmusokat saját termékenységének szabályozására. A gyakorlatban két stratégia létezik a gének szaporodás útján történő elterjedésére: sok utód alacsony szülői gondozással vagy kis számú utód viszonylag magas szintű szülői gondozással. Ez a forma tükröződik az afrikai fejlődő országok szülésének a nyugati világgal való összehasonlításában is. Úgy tűnik, hogy ezek főleg evolúciós nyomások ezen a területen, hogy biztosítsák a megfelelő számú utód túlélését.
A stressz és a szaporodás képessége
A második tanulmány szerint az elhízás is a meddőség oka lehet. Korábbi esetekben meddőséget okozó biológiai stressz foglalkozott. A pszichológiai stressz azonban a meddőség oka is lehet, mivel az agy nem tesz különbséget a stressz típusai között. Kutatások szerint, ahol a nők menstruációs és ún stressznaptár megerősítette, hogy a ciklus mulasztása, szabálytalansága a stressz időszakokban, ill. súlyos fizikai megterhelés idején. A stressz és a termékenység közötti összefüggés, még az abortusz lehetősége is nyilvánvaló. Ugyanakkor megerősítést nyer, hogy az utódok nemzésének hónapjában az érzelmi stabilitás sokkal jobb volt, mint az ún. sikertelen próbálkozások. A kutatások megerősítik, hogy a meddőség elősegíti a krónikus stresszt és a depressziót is.
Az evolúciós fejlődés kémiai konyhája
A normális menstruációs ciklus a reproduktív képesség előfeltétele, és egy komplex mechanizmus vezérli. A készülék talapzatán található egy hipotalamusz, amely idegi és hormonális hatásokon keresztül vesz részt a legtöbb biológiai folyamatban. Az agyalapi mirigy a tartály helyzetében a hipotalamusz vagy a test kérésére ellenőrzi a kívánt hormonok ellátását. Az érintett hormonok a véráramon keresztül jutnak a petefészkekbe és a méhbe, ugyanakkor a hormonokat visszacsatolási módban is elküldik szabályozás és visszacsatolás céljából.
A hipotalamusz és az agyalapi mirigy szintén a test stressz-válaszkészülékének tetején található. Ebben az esetben a szekretált stresszhormonok a mellékvesékbe jutva a kívánt kortizolszintet alkotják, ezáltal célzottan aktiválják a testet.
A stressz és a szaporodási képesség közötti összefüggés vizsgálatával bizonyították be, hogy megszüntetik az ún a streshormonok megakadályozzák a méhben és a petevezetékekben a szaporodás mechanizmusát, ugyanakkor csillapítják az ún. gonadikus hormon. Az úgynevezett A kortikotropin-felszabadító hormon (CRH) szó szerint a szaporodást szabályozó hormon. Termelését mind a hipotalamusz, mind a méh terhesség alatt biztosítja, idővel egyre nagyobb számban. A különböző forrásokból származó CRH-nak azonban ellentétes hatása van. A hipotalamuszból származó CRH megakadályozza a terhességet a rossz életkörülmények evolúciós kockázata miatt, míg a méhből származó CRH megakadályozza a hipotalamusz befolyását a magzat fenntartása érdekében, még a CRH egy bizonyos szintje is beépített tényező a helyes időzítéshez természetes szállítás.
Krónikus stressz alatt, szorongásos állapotban, különösen depressziós állapotban, a hipotalamusz CRH szintje olyan magas, hogy meddőséget eredményezhet. Ez az oka annak is, hogy a CRH-szintet emelő traumatikus esemény potenciálisan kiválthatja a koraszülést, akár egy nőben is az abortuszt. A koraszülésre való hajlam olyan nőknél, akik pl. a tudósok gyermekkorban azt állítják, hogy a trauma növeli a hipotalamusz CRH szintjét az életen át, ami a terhesség alatt emellett növeli a méh által termelt CRH szintjét, amely kedvezőtlen hatást gyakorol a terhesség optimális lefolyására, hamarabb "útmutatót" indukál a szüléshez, mint szükséges.
A kortizol stresszhormonok számos pozitív hatással vannak a fájdalomra és a gyulladásra, ezért számos gyógyszer részét képezik, de hosszú távú alkalmazásuk reproduktív rendellenességeket eredményez. Mint említettük, az agy nem tesz különbséget pszichológiai és biológiai stressz között. Az éhség, az alacsony vércukorszint a cukorbetegeknél növeli a hipotalamusz CRH szintjét, ezért reprodukciós szintjük jelentősen veszélyeztetett az egészséges nőkhöz képest.
Érdekes összefüggés van egyrészről az evés, a szorongás és a meddőség között. Ismert kifejezések: szorongó, depressziós étkezők előre meghatározzák azt a tényt, hogy az emberek egy bizonyos csoportja étellel kompenzálja negatív mentális állapotát. Ez a mechanizmus magyarázza az ún zsírégető hormonok = a zsírszövetben ható leptinek. Ez a hormon szabályozza a testtömeget és az étkezés szükségességét az embereknél a hipotalamuszon keresztül. A fent említett leptinnel szembeni ellenállás túlsúlyosnak tűnik: Bár az emberi testben a leptin szintje magas, a hipotalamusz nem reagál a visszajelzésekre. A leptinnek számos érdekes hatása van. Megakadályozza pl. CRH képződés, azaz A leptint fokozó táplálékfogyasztás anti-stressz hatású. Ezért hívtak sokan a piknik testszerkezetét a vidámság, a vidám természet jellemzi. Ugyanakkor megerősítést nyert, hogy a súlytól független állatokban a leptin beadása pozitív hatással van reprodukciós képességükre. T.j. az éhezés által okozott alacsony leptinszint, ugyanakkor a magas CRH-szint megakadályozza a szaporodást. Ez indokolja a "túlsúly" népszerűsítését a meddőség elleni küzdelem érdekében. Elhízott embereknél viszont meddőségük oka a leptinrezisztencia.
Az eredmények új megvilágításba helyezik az ortodox orvoslás eljárásait, amely csak az egyén hormonális eltérését keresi a funkcionális meddőség mögött, amelyet hormonális, farmakológiai kezeléssel próbálnak célzottan szabályozni. Ez a hormonális "rendellenesség" azonban a szervezetben, szisztémás nézeten keresztül, nem szabálytalanság, hanem a test optimális reakciója az emberi test adott mentális-fizikai állapotára. Az evolúciós szabályok elleni küzdelem tehát nem lehet tartós siker az ortodox orvoslás helyzetéből.
A meddőség új megközelítése
Számos tanulmány rámutat a stressz negatív hatásaira. Depresszióban szenvedő nőknél a meddőség kockázata sokkal nagyobb, ugyanakkor a sikertelen teherbeesési kísérletek okozta depresszió csak rontja az állapotot. Ezt a tényt megerősítik olyan kutatások is, amelyek a mesterséges megtermékenyítés magasabb kudarcarányát mutatták ki depresszióban szenvedő nőknél. Az irányított pszichoterápia viszont depressziós nőknél 60% -ra növelte a terhesség és az utódok sikeres leszállításának arányát ahhoz a csoporthoz képest, amely nem vett részt a terápiában, ahol az arány csak 24% -ot ért el.
Tehát most mindenki a pszichológushoz?
A meddőségnek, amint említettük, több oka is van. Ha pl. némelyeknél a meddőség bizonyítja, hogy a petevezetékek el vannak dugulva, és még mindig depresszióban szenvedhet, a tény miatt is. Az ember összetett lény, és összetett "megoldásokat" kér. A legújabb tudományos felfedezések azonban nagyon lassan jutnak el a mai orvosokhoz. A mai orvoslás a pszichológiával is hadilábon áll, amelyet végül is a meddő párok "nyalogatnak" leginkább. A "boldogtalan" házasság, a rossz pályaválasztás, a kezeletlen trauma vagy a szeretett ember fájdalmas halála "néma" depressziót okozhat egy nőben, akihez az ember idővel "hozzászokik", vele él, világot lát kicsit sötétebb. Ez az oka annak is, hogy tévedek, de az érintett személyek könnyen elfogadják azt a tényt, hogy még ők sem tudnak gyereket vállalni. Milyen kár ... miközben a problémák megoldása gyakran közvetítés útján történik ... a lámpa alatt szokott lenni a legnagyobb sötétség ....
Szerző: Mgr. František Nagy
Az EZOpress weboldalon megadott összes információ független közreműködőktől származik, vagy csak szabadon elérhető hazai és külföldi forrásokból származó információ, és semmilyen körülmények között nem utasítja az olvasókat a rutinszerű szükséges orvosi ellátás vagy sürgősségi orvoslás helyettesítésére, vagy a termékek gyógyhatásaira vonatkozó állításokra, vagy eljárások. A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi ennek az oldalnak a véleményét, amely nem felelős a helytelen információkért.
Az EZOpress teret ad a véleménynyilvánítás szabadságának és az információhoz való jognak, amelyet az 1. sz. Alkotmánytörvény garantál. 460/1992 Coll. Művészet. Az SR Alkotmányának 26. cikke.
. Mindenkinek joga van nézeteit szóban, írásban, nyomtatott formában, képekben vagy más módon kifejezni, valamint ötleteket és információkat szabadon keresni, fogadni és közvetíteni a nemzeti határoktól függetlenül.