média

A figyelem gyengülése, a nemkívánatos értékorientáció elsajátítása, a gyermek beszédfejlődésének megzavarása, agresszív viselkedés serkentése, a márkáktól való függőség kialakítása - ez csak a média néhány negatív hatása a gyermekekre. A mai napig számos kutatást igazolt. Milyen lehetőségei vannak a szülőnek megvédeni gyermekét a médiatartalom negatív következményeitől?

Képernyők nyomtatják a beszédet

A csecsemők és a kisgyermekek televíziójának vagy táblagépének nézése sok háztartásban gyors és kényelmes megoldás a stresszes oktatási helyzet kezelésére. Sok a legkisebb gyermek is a képernyő előtt eszik, a dac kifejezéseket megnyugtatja a mesék, zenekarok nézése, gyakran azzal az érvvel, hogy tanulságosak.

Ismeretes, hogy a gyermek életének első három éve döntő fontosságú a gyermek fejlődése szempontjából. A beszéd ebben az időszakban is gyorsan fejlődik. A médiatartalmak túlzott bevitele azt eredményezi, hogy a gyermek inkább hallgat, mint beszél. A logikus következmény ekkor a beszéd csökkenése, az aktív szókincs elégtelensége. A kifejlesztett mondatok használatával a gyermek nem folyékony beszédre szorul. Az érzelmi színezéssel való beszélgetés képességének hiánya. A gyermek még elveszíti érdeklődését mások meghallgatása iránt, és nem képes párbeszédet folytatni.

A környezet hatása a gyermek játékára

A médiatér betartása kiskorától kezdve a valós világ iránti érdeklődés csökkenéséhez vezet. A gyermek a médiaélményt részesíti előnyben a valódihoz képest. Ha észrevesszük az ún a televíziós történeteknek túlzottan kitett gyermek szerepjátéka és a médiatérrel szórványosan érintkezésbe kerülő gyermek szerepjátéka észrevesz egy különbséget. A gyermek médiatörténetek által serkentett szerepjátékát szélesebb körű beszélgetések szegényítik, egy népszerű tévés mesehős tapasztalatait másolja át. A természetes környezetben fejlődő, a média befolyásának túlzott kitettsége nélkül fejlődő gyermek a család tagjainak szerepét tölti be, és játékában normális háztartási tevékenységeket végez. Saját történeteket fog kitalálni, fantáziája jelentősen működni fog. Ha sokat olvasnak a családban, idővel megkezdődik a hallottak kreatív dramatizálása.

A médiatartalom agresszív viselkedésre ösztönzi a gyermekeket?

A média expozíció egyik leggyakrabban említett negatív hatása a gyermek agressziójának fokozódása. A médiatartalommal való kapcsolatfelvétel a társadalmi tanulás egyik formája. A gyermek emellett bizonyos viselkedési formákat és értékeket sajátít el a médián keresztül, megfelelő és nem megfelelő reakciómintákat szerez.

Elég egyszer? Természetesen eltúloznánk, ha azt mondanánk, hogy az erőszakos tartalmak egyszeri megfigyelése miatt a gyermek agresszor lesz. Ahhoz, hogy ez valóban megtörténjen, a gyermeket sokáig és ismételten agresszív viselkedésnek kellene kitenni. Az erőszakos tartalomnak való feltűnő expozíció azonban rövid távon hatással van a kognitív/kognitív területre, és növeli a gyermek agresszióját. A séma ebben az esetben egyszerű - az agresszív médiatartalommal járó irritáció és a későbbi ingerek (pl. A testvérrel való nézeteltérés) azonnali agresszív fellépést eredményeznek egymás vagy mások ellen.

A figyelem problémáit súlyosbítja a televízió

Tény, hogy a mai gyerekeknek problémái vannak a figyelemmel. Ez nemcsak a jobb diagnosztika következménye. Kutatták, hogy ez a tévézéssel is összefügg.

A figyelem megzavarását vagy a koncentráció elvesztését nagyrészt azok a gyermekműsorok okozzák, amelyek számos gyakran visszatérő drámai helyzeten és megforduláson alapulnak. Ez azzal a szándékkal történik, hogy a gyermek a lehető legtovább tévén maradjon. Az ilyen programok gyakori ismétlése azonban figyelem elvesztéséhez vezet. Abban nyilvánul meg, hogy képtelen a saját játékára, az olvasásra koncentrálni - később a tanulással vannak problémák.

Szülői közvetítő szakember Pál Izrael emlékeztet arra, hogy a kisebb gyermekek számára természetes, hogy figyelmük ingatag - a gyermek nem sokáig tart egy tevékenység során, játékokat vált, új tevékenységeket követel. Fokozatosan azonban akaratos, szándékos figyelme is kialakul benne. Csak magára a tevékenységre koncentrál, megpróbálja befejezni. Becslések szerint a lakosság körülbelül 4-6% -a szenved figyelemzavarban. A tudósok úgy vélik, hogy bár az agy működésének örökletes rendellenessége, a környezet is hozzájárul a fejlődéséhez.

Gloria Degaetano amerikai szakértő szerint a tévézés is a figyelemzavarok egyik oka. A szerző utal az emberi agy természetes szerkezetére, amelyben a hátsó agy feldolgozza többek között a környezetből származó ingereket. Ha azonban az agynak ez a része nem működik megfelelően, az egyén többször is új, nagyon erős vagy zavaró ingereket keres. És a képernyő biztosítja. Következésképpen a gyermek számára nagyon nehéz egy tevékenységre célzott, szándékos és koncentrált figyelmet fordítani.

A szülő érdeklődése

Fontos hangsúlyozni, hogy a médiakörnyezetnek nincs meghatározó hatása a gyermekre, ha a gyermeket a szülő és nem a médium neveli. Más szavakkal: semmilyen módon nem lehet megakadályozni, hogy a gyermek kapcsolatba lépjen a médiával, és manapság ez még csak sem lehetséges. Ennek módja az, hogy egy gyerekkel legyünk, aki megismeri a közeget. Végül a szülő az, aki megmutatja a gyermeknek a körülötte lévő világot, és segít abban, hogy megtanulja ebben eligazodni. Ma a szakértők már nem támogatják, hogy a gyerekek egy bizonyos életkorig egyáltalán ne használhassák a médiát. Annak érdekében, hogy a gyermek elsajátítsa a megfelelő médiaszokásokat, célszerű már korán elkezdeni oktatni a média felelősségteljes használatára.

Hogyan lehet oktatni egy kritikus médiafelhasználót

Izrael apja azt ajánlja, hogy a szülő a médiával való együttműködés során tanuljon meg több alapelvet:

  1. Válasszon egy programot a gyermekek számára, amely megtanítja őket, és segíti a karakterük alakítását.
  2. Szabályozza a gyermekek idejét a médiával.
  3. Ne zavarja fiatalabb gyermekeit, miközben a háttérben lévő TV-vel játszik.
  4. Ösztönözze az aktív szabadidő eltöltését különféle, nem média tevékenységekben, amelyek többek között fokozott figyelmet igényelnek.
  5. Ne vezesse a gyerekeket arra, hogy a médiumot valamilyen negatív érzelem legyőzésének eszközeként érzékeljék.
  6. Segítsen a gyerekeknek az erkölcsi üzenet dekódolásában - az 5 évesnél fiatalabb gyermekek maguk sem fogják megérteni.
  7. Tisztában kell lenni azzal, hogy a gyerekek természetesen utánozzák a nem megfelelő médiatartalmat, és így ki vannak téve a negatív (veszélyes) viselkedés utánzásának kockázatának.
  8. Ne feledje, hogy a média képzelete nem fejlődik, hanem inkább megöli .
  9. Segítsen a gyerekeknek a médiatudás átadásában - a kisgyermekek is tanulhatnak az új médiumokból (táblagépek, alkalmazások stb.); gyakran azonban problémáik vannak a készségek másik platformra történő átadásával (pl. a médiaélmény fizikai játékba történő átvitele).