Az alvási apnoe szindróma a légzési szabályozás olyan rendellenessége, amelyet legalább 10 másodperces légzési szünetek és alvásóránként 10-nél több szünet követ. A férfiak kétszer olyan gyakran érintettek, mint a nők, a betegek 80% -a is túlsúlyos. A szindróma oka a felső légutak szűkülete/eltömődése/elzáródása vagy a légzőizmok diszfunkciója.
Az alvási apnoe tünetei
A tünetek közé tartozik a hangos horkolás, légzési szünetekkel, fáradtság a nap folyamán, gyenge koncentráció és teljesítmény, magas vérnyomás, szívritmuszavarok, depresszió és potenciaproblémák. A diagnózist a beteg tünetei, a vérgázok elemzése, oxigén- és szén-dioxid-tartalom mérése, a tüdő funkcionális diagnosztikája és egy speciális alváslaboratóriumi vizsgálat alapján állapítják meg. Kezeletlen alvási apnoe szindróma esetén a jobb kamra falvastagodása és/vagy dilatációja következhet be tüdőbetegség, a jobb kamra gyengülése/kudarca következtében.
A tüneti terápia a kövér betegek súlyának csökkentéséből, a nasopharynx akadályainak kijavításából, valamint légzési maszk viseléséből áll, amely biztosítja a nyitott légutakat alvás közben, ezáltal kiküszöböli a légzési szüneteket és az oxigénhiányt.
A szindróma előfordulását a férfiaknál 4% -ra, a 40 év feletti nőkre pedig 2% -ra becsülik. Az érintettek több mint 80% -a túlsúlyos. A növekedés intenzitása az életkor előrehaladtával növekszik.
Az alvási apnoe szindrómának két oka van. A leggyakoribb az ún Az obstruktív alvási apnoe szindrómát, amely az esetek több mint 90% -ában fordul elő, a garat izmainak gyengülése okozza alvás közben, a légutak elzáródása. Amikor a légutak zárva vannak, oxigénhiány, a szén-dioxid és a bradycardia növekedése fordul elő, azaz. erősen lelassult pulzusra. A CO2 növekedése azt eredményezi, hogy az agy impulzust ad a légzésszám növelésére és ezáltal a hiperventilációra, azaz gyors légzésre és a légutak nyitására, a pulzus egyidejű növekedésével.
Hatalmas túlsúly, orrpolipok, megnagyobbodott garatmandulák, hátul fekvő helyzet az alsó állkapocs hátra döntésével csak a fenti betegségeket támogatják. Elhízás, elhízás és Cor pulmonale jelenlétében az ún Pickwick-szindróma, amelyet Little Joe-ról neveztek el Charles Dickens "Pickwicker" című regényében.
Az érintettek kevesebb mint tíz százalékának nincs légúti elzáródása, központi alvási apnoe szindrómáról beszélünk, amelyben a receptor stimulációjának hiánya miatt alkalmanként légzési izomzavar lép fel.
Az alvási apnoe szindróma diagnózisa
Az alvási apnoe szindróma diagnózisát a saját anamnézisének (a beteg a tüneteket általuk észlelt módon írja le) és egy idegen anamnézis (rokonok), majd a klinikai vizsgálatok alapján határozzák meg. Egyértelmű eredményeket az alvás laboratórium szolgáltat. Ezenkívül a beteg egy éjszakát túlél az ún Az alvás laboratóriumában, ahol alvás közben olyan értékeket figyelnek meg, mint a légzésszám, a vér oxigéntartalma (a fotometrikus oximetriával nem szükséges vérvétel), a légzési hangok, az echokardiogram (EKG) és az agyi potenciál görbéje (EEG).
Az eredmények szerint az alvási apnoe szindróma indexének kiszámítása a légzési szünetek számának és időtartamának meghatározása után lehetséges. Ennek prognosztikai jelentősége van, és a fő érték a légzési szünetek száma egy óra alvás alatt. A húsznál nagyobb apnoe-index nyolc év után 40% -os halálozást jelent egy kezeletlen beteg esetében.
Az éjszakai mulasztás/légzési elégtelenség egyéb okainak meghatározásához a betegeknek azt javasoljuk, hogy fül-torok segítségével vizsgálják meg őket.
- EKG és echokardiográfiát kell használni a diagnózishoz, ill szívverés a Cor pulmonale kiküszöbölésére vagy a jobb jobb kamra terhelésének mértékének meghatározására.