Hogy meddig élünk, sok tényező befolyásolja. Néhány, mint a génjeink, nincs kontroll alatt. Mások, például az életmód és a környezet, kissé könnyebben változnak. Egy új tanulmány talált egy másik tényezőt, amely e szélsőségek közé esik.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint az agy túlzott idegaktivitása rövidebb élettartammal jár, és ennek a tevékenységnek az elnyomása meghosszabbíthatja.
Ez a megállapítás előzetes, és sokkal több kutatást igényel, amíg konkrét egészségügyi ajánlásokat nem fogalmaz meg, de megnyitja a kábítószerek vagy az olyan viselkedési beavatkozások lehetőségét, mint például a meditáció az agytevékenység megváltoztatása és az öregedés hatásainak lassítása érdekében.
Az idegrendszeri aktivitás és a hosszú élettartam közötti kapcsolat nem volt teljesen váratlan. Az agyi aktivitás növekedését szabályozó mechanizmus szorosan kapcsolódik a hosszú távú anyagcserét szabályozó mechanizmushoz - állítja a tanulmány társszerzője, Bruce Yankner, a Harvard Medical School genetikai és neurológiai professzora.
Mind a férgeket, mind az egereket tesztelték
De az a tény, hogy az alacsonyabb agyi aktivitás a hosszú élettartamhoz kapcsolódik, kezdetben "ellentmondásosnak" tűnt Yankner számára, aki feltételezte, hogy az aktív agy jobb egészséggel és vitalitással fog társulni.
Miután több száz halott ember agyszövetét vizsgálták, a halál életkora szerint csoportosítva, kollégáival megállapította, hogy azoknak a szövete, akik hosszabb ideig éltek és 90 vagy 100 éves korukban haltak meg, azt jelezték, hogy kevesebb idegi aktivitást tapasztaltak, mint azok, akik 70 vagy 80 évesnél fiatalabb volt.
"Az egyik lehetséges magyarázat az volt, hogy összefüggés lehetett: az emberek öregedésével az agyuk lelassul" - mondja Yankner. Akik fiatalabban haltak meg, egyszerűen olyan okok miatt haltak meg, amelyek nem kapcsolódnak idegi tevékenységhez. De anélkül, hogy ezt az elméletet emberekben bizonyították volna, férgekhez fordultak, amelyeket rövid, könnyen tanulmányozható életük miatt gyakran használnak az öregedés kutatásában.
Megállapították, hogy nem véletlen. Az agyi képalkotás segítségével látták, hogy a férgek idegi aktivitása az életkor előrehaladtával növekszik. Amikor a tudósok gyógyírt adtak a féregnek e tevékenységek bármelyikének megnyugtatására, tovább éltek. Amikor a tudósok stimulálták a féregneuronokat, gyorsabban haltak meg. Az egereken végzett vizsgálatok hasonló hatásokat mutattak.
Az Alzheimer-kór elleni gyógyszerek
A kutatók megpróbáltak megtalálni egy "vezérfehérjét" is, ahogyan azt a Yanker nevezi, amely kontrollálta ezt a neurális tevékenységet. Számítógépes algoritmusok segítségével szűkítették a keresést a REST nevű fehérjére, ami Yanker laboratóriumi kutatásai szerint korábban megvédheti az agyat a demenciától.
"Amikor túl hangsúlyoztuk ezt a fehérjét a féregben, az csökkentette az idegrendszer stimulációját és tovább élt" - magyarázza Yankner. "Amikor pontosan az ellenkezőjét tettük, nagyobb aktivitást kaptunk, és a féreg rövidebb ideig élt."
Yankner szerint ez a megállapítás arra utal, hogy a REST hatékony célpont lehet a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór elleni küzdelemben. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az Alzheimer-kór előrehaladtával a betegek túlzott idegi aktivitással rendelkeznek a hippocampusban, az agy azon részében, ahonnan a betegség gyakran származik.
A drogkutatás ígéretes útjain túl Yankner azzal érvel, hogy a munka azt sugallja, hogy az agy idegi aktivitását befolyásoló szokások és magatartásformák, például a jóga és a meditáció meghosszabbíthatják az életet.