negatív

  • absztrakt
  • BEVEZETÉS
  • ANYAGOK ÉS METÓDUSOK
  • elemeket
  • Kép ingerek
  • Kísérleti terv
  • Funkcionális kijelző
  • Statisztikai analízis
  • Viselkedési adatok
  • fMRI adatok
  • AZ EREDMÉNYEK
  • elemeket
  • Viselkedési adatok
  • A belső kontroll értékelése (reakcióidő és ítéletek)
  • A vizsgálat utáni értékelések
  • FMRI adatok
  • Depressziós alanyok vs. vezérlők
  • A jelváltozások korrelációja az érzelmi valencia szubjektív értékelésével
  • Egészséges alanyok
  • MDD-vel rendelkező alanyok
  • Az NBRS korrelációja a pszichopatológiai paraméterekkel
  • VITA

absztrakt

Funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a pre-mode hálózati területeken, például a pregenent elülső cinguláris kéregben, a ventromedialis prefrontális kéregben és a posterior cinguláris kéregben, domináns negatív vér oxigénszint (BOLD) válaszok vannak a szintre (NBR). a depressziós rendellenesség (MDD) érzelmi-kognitív rendellenességeket mutat, amelyek az alapértelmezett kezelési hálózat változásaihoz kapcsolódnak. Az azonban továbbra sem világos, hogy ezek a hálózati változások az alapértelmezett módban összefüggenek-e az NBR rendellenességeivel. Ezért megvizsgáltuk az idegrendszeri aktivitást az alapértelmezett kezelési rendszerben különböző érzelmi feladatok során MDD-ben szenvedő betegeknél az eseményhez kapcsolódó fMRI-ben. Az MDD-ben szenvedő betegek szignifikánsan csökkent NBR-t mutattak a már meglévő hálózat több régiójában. Az MDR-ben szenvedő betegek csökkent NBR-értékei korreláltak a depresszió súlyosságával és a reménytelenség érzésével. Összességében megállapításaink azt mutatják, hogy az alapértelmezett NBR értékek csökkentek az MDD-ben, és modulálják e betegek abnormálisan negatív érzelmeit.

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

elemeket

Kép ingerek

Az alanyok a Nemzetközi Affektív Képalkotó Rendszerből (IAPS) (Lang et al., 1999) kiválasztott színes képeket tekintették meg pozitív (IAPS standard besorolás: 7, 32 ± 2, 06) és negatív (IAPS standard minősítés: 2, 24 ±) 2, 67) vegyérték. A pozitív képek olyan ingereket tartalmaztak, mint mosolygós gyerekek, virágok és tájak. A negatív képek olyan ingereket tartalmaztak, mint az égés áldozatai, kígyók és fegyverek, amelyek másokra, valamint a nézőre irányultak. A képkészletek kiegyensúlyozottak voltak az összes alany között, valamint az egyes alanyok között, a két vegyértékkategória, valamint a dominancia, az intenzitás, az emberi arcok és az emberi alakok szerint. Az összes kép fekete háttérre fókuszált. A képeket belső szoftverrel (SCOPE V2.5.4 képalkotó program; Max R Duersteler, Zürichi Egyetemi Kórház, Svájc) generáltuk, és hátulról az MRI szkenner nyílásának elülső részén levő képernyőre vetítettük. Az alanyok a fejtekercsre szerelt tükör segítségével tekintették meg a képernyőt, és fényérzékeny optikai gomb megnyomásával válaszoltak.

Kísérleti terv

Az fMRI paradigmájának sematikus ábrázolása az IAPS képek érzelemészleléséhez (EP) és érzelemértékeléséhez (EJ). A képeket mindkét körülmények között (EP és EJ) az előző 8-11, 5 s várható idővel vagy anélkül mutattuk be. 4 másodperces képbemutató után rögzítési keresztet mutatnak be a pihenőidőt 6-8 másodpercig.

Teljes méretű kép

Funkcionális kijelző

A méréseket egy Philips Intera 3T teljes test MR egységen végeztük, amely Philips SENSE nyolccsatornás fejtekerccsel volt felszerelve. A funkcionális idősorokat egyetlen echo-planar szekvenciával kaptuk, amelyet az érzékenység kódolt (Pruessmann et al., 1999) (SENSES-SHEPI). A SENSE képfelvételi tekercs tömbök segítségével rekonstruálja a teljes látómező (FOV) képeket mintavételezett adatokból a térben változó tekercsérzékenységi profilokból származó információk felhasználásával. Ezzel ellentétben, az alacsonyabb mintavétel rövidebb visszhanghosszhoz és gyorsabb k-tér lefedettséghez vezet. Kimutatták, hogy a SENSE jelentősen csökkenti az érzékenységgel és a jelvesztéssel járó képtorzulást a hagyományos EPI-hez képest (Schmidt és mtsai, 2005). Az fMRI protokollban a következő szkennelési paramétereket használtuk: TE (válaszidő) = 35 ms, FOV = 22 cm, szkennelési mátrix = 80 × 80, interpolált 128 × 128-ig, voxelméret = 2,75 × 2, 75 × 4 mm 3 és a SELSE gyorsulási tényezője R = 2, 0. Középen egy saggitalis scout képet használva 32 szomszédos axiális szelvényt helyeztünk el a teljes agyat lefedő elülső-hátsó hátsó sík mentén, TR = 3000 ms (9 = 82 °). Az első három felvásárlást elvetették a T1 telítő hatása miatt.

Statisztikai analízis

Viselkedési adatok

A reakcióidőket és az ítéleteket (pozitív/negatív értékelés) többváltozós ANOVA-n elemeztük, faktorok (egészséges alanyok/MDD-s betegek), vegyérték (pozitív/negatív képek), feladat (EJ/EP) és várakozás (nélkül/nélkül) csoportjával. várakozás) időszak). A valencia, az intenzitás és a felismerés utólagos szkennelését az x csoport valovában ANOVA elemeztük.

fMRI adatok

Asztal teljes méretben

AZ EREDMÉNYEK

elemeket

A kontrollcsoport átlagos életkora 35,2 év volt, 21 nővel és 8 férfival. A depressziós csoport átlagéletkora 40,0 év volt, 11 nővel és 8 férfival. A csoportok nem különböztek szignifikánsan az életkor (t-teszt p = 0,07) és a nemek szerinti megoszlás (x 2 p = 0,35) tekintetében. Az átlagos HDRS-pontszám 33,1 (SD 7, 1), az átlagos BDI-pontszám 29,9 (SD 4, 9) és az átlagos BHS-pontszám 33,63 (SD 3, 6) volt a depressziós csoportban. Az átlagos HDRS pontszám 3,6 (SD 1,5), az átlagos BDI pontszám 3,8 (SD 3,0) és az átlagos BHS pontszám 4,5 (SD 3,5) volt a kontrollcsoportban. A pszichotrop gyógyszerek expozícióját illetően a kontrollalanyok és a depressziós alanyok a vizsgálat idején nem szedtek semmilyen gyógyszert. A 19 depressziós betegből összesen 3 soha nem szedett antidepresszánsokat. A betegek a pásztázás előtt legalább 1 hétig mentesek voltak a pszichotrop gyógyszerektől (9, 1 nap, SD 7, 9 nap). Az aktuális epizód átlagos időtartama 15,8 hét volt (SD 16, 2), a korábbi depressziós epizódok száma 1,8 (SD 2, 2).

Viselkedési adatok

A belső kontroll értékelése (reakcióidő és ítéletek)

( a, b ) Az ábrák statisztikai paraméteres (T) térképeket mutatnak a kontraszt többi részéhez> az összes kép (egészséges> depressziós alanyokhoz), amelyeket egy alany normalizált agya borít az MNI sztereotaktikus terében. A globális magassági küszöbértéket p EP-ben határozták meg MDD és egészséges egyének között. Az MDD-ben szenvedő betegeknél szignifikánsan alacsonyabb jelintenzitás mutatkozott a bal DLPFC-ben (-42, 10 és 30), a bal parietalis kéregben (-38, -30 és 50), valamint a jobb szemkéregben (18, −78, depressziós betegeknél a jobb DLPFC-ben (48, 28 és 0), a jobb parietális kéregben (56, −56 és 30) és a precuneusban (0, −72 és 38) találtak (Grimm et al., 2008).

A jelváltozások korrelációja az érzelmi valencia szubjektív értékelésével

Egészséges alanyok

Ahhoz, hogy az NBR-t alapértelmezett módban összekapcsolják az érzelmi valenciákkal, a negatív és pozitív képek érzelmi valenciájának szubjektív utómunka-értékelése kifejezetten korrelált a jel intenzitásával, ellentétben a többi képpel, és jelentős összefüggést tárt fel a PACC-val és PCC-vel határos VMPFC negatív érzelmi valenciáival kapcsolatban. 3. ábra). Az erõsebb NBR a VMPFC-ben (r = 0, 58) és a PCC (r = 0, 49) mellett negatív érzelmi képek negatívabb értékei is kísérték. A korreláció további területei közé tartozott a jobb időtlen gyrus (r = 0, 59), a retrosplenialis kéreg (r = 0, 49) és a subcorticalis területek (thalamus (r = 0, 40) és a tectum (r = 0, 67), a VTA kibővült) a substantia nigra (r = 0, 67), 0,64 (4. ábra)). A negatív érzelmi valenciákkal ellentétben nem figyeltünk meg összefüggést a jelváltozásokkal az alapértelmezett kezelési sémákban pozitív érzelmi vegyértékekkel.

Az SPM ábra pozitív összefüggést mutat az egészséges alanyok vegyérték dominanciájának értékelése negatív képek és az egyes alanyok kontrasztjai között a maradék többi részének> összes képére vonatkozó paraméterbecslések között (10. oldal). A saggital nézet a jobb agyféltekét képviseli. A szórási ábrák a negatív érzelmi vegyértékek és az idegaktivitás összefüggését mutatják a VMPFC-ben (a PACC határában) (8, 52 és −8) és a PCC-ben (6, −32 és 52) egészséges és depressziós alanyok esetében. ** o

VITA

Ez a tanulmány az idegaktivitást vizsgálta az alapértelmezett módú hálózatban különböző érzelmi feladatok során egészséges egyéneknél és MDD-ben szenvedő betegeknél, eseményhez kapcsolódó fMRI tervezésben. Mindkét külső érzelmi stimuláció (EP és EJ) esetében szignifikáns negatív BOLD válaszokat találtak a PACC, a VMPFC és a dorsalis PCC-ben mindkét csoportban, ahol az NBR-k szignifikánsan csökkentek az MDD-s betegeknél. A PCC és a VMPFC csökkenése az MDD-ben szenvedő betegeknél korrelált a depresszió súlyosságával és a reménytelenség érzésével. Az NBR-k a VMPFC-ben korreláltak a negatív érzelmi valencia (de nem a pozitív érzelmi valencia) értékelésével egészséges egyéneknél, ezt a kapcsolatot nem találták MDD-s betegeknél.

Az EP-vel és az EJ-vel ellentétben az érzelmi várakozás során nem az NBR-eket, hanem a PBR-eket figyeltük meg. Ez a különbség (észlelés és ítélet) és (várható) várakozás nélküli, kifejezett érzelmi ingerrel járó állapotok között pszichológiailag összefüggésben állhat az érzelemfeldolgozás extrospektív és introspektív orientált módjai közötti váltással. Az érzelmi várakozás megköveteli a saját mentális állapotainak önvizsgálatát, az érzelmi képek bemutatása miatt az extrospekció dominánssá válik az EP-ben és az EJ-ben.

Vizsgálatunk egyik korlátja, hogy nem zárhatjuk ki teljes mértékben, hogy a gyengébb NBR-k MDD-alanyokban a motiváció vagy a figyelem csökkenése következtében is felléphetnek a feladat teljesítése során. Annak ellenére, hogy MDD alanyoknál lassabb reakcióidőt kaptunk, ezek nem korreláltak a CMS jelintenzitásával. Ezenkívül a CMS szignálintenzitások variációját a reakcióidőnek tulajdonítottuk egy ANOVA teszt segítségével. Az MDD-s betegek várakozási feladatának teljesítése (amint azt a várakozási időszakban a PBR-ek indukciója tükrözi) szintén általános motivációs hiányok ellen szól.

Mivel az ítélkezési feladat elfogult volt azzal, hogy az alanynak bal kézzel kellett válaszolnia a negatívnak ítélt képekre, és a jobb kezére, amikor a képet pozitívnak ítélték meg, lehetséges, hogy affektív kongruencia-effektus volt, ami jobb jobbra vezetett félteke felkeltése negatív ingerek esetén és több bal félteke felkeltése pozitív ingerek során. Összhangban a valencia-lateralizáció elmélettel, amely pozitív érzelmekben feltételezi a bal prefrontális kéreg és a negatív érzelmekben a jobb prefrontális kéreg dominanciáját (Davidson et al, 2003; Murphy et al, 2003; Wager et al, 2003), Az egészséges alanyokkal végzett fMRI vizsgálatok kimutatták, hogy a negatív és a pozitív EJ lineáris vagy paraméteres függőséget mutat a bal és jobb DLPFC idegaktivitásától (Grimm és mtsai, 2006). A félgömb hangulati kongruencia hatását szimmetrikus válaszok támasztják alá az észlelési feladat során, ahol az alanyokat két kézzel kellett válaszolniuk. Érdekes azonban, hogy MDD-ben a hatás kifejezettebb a pozitív ingerekben, ahol az egészséges alanyok ellentétes mintázatot mutatnak, a negatív ingerekre adott szimmetrikusabb válaszokkal.

Ennek a vizsgálatnak egy másik korlátja az egészséges kontrollok és a depressziós betegek közötti eltérő gyógyszer-expozícióra vonatkozik. Elképzelhető, hogy az NBR-k különbségei e két csoport között tükrözik azt a tényt, hogy a betegek pszichotrop gyógyszereket szedtek átlagosan 9 nappal az fMRI-vizsgálat előtt. Ennek az időszaknak a hossza nem biztos, hogy elegendő volt a pszichotrop gyógyszeres hatások kimosásához. Ezzel a lehetséges zavarral szemben az a tény áll, hogy az NBR-k azoknál a betegeknél, akik már nem voltak antidepresszánsok (N = 3), vagy akiknek a mosási ideje legalább 2 hét volt (N = 10), nem különböztek szignifikánsan. Ennek ellenére a jelenlegi vizsgálatban nem tudjuk teljesen megcáfolni a gyógyszeres expozíció lehetséges zavarait. Az ideális vizsgálat, amelynek kontrasztot kell adnia az antidepresszánsokkal nem kezelt betegekkel, vagy olyanokkal, akiknek legalább 2 hetes mosási ideje volt (8 hét a fluoxetin-kezelés alatt álló betegeknél), jelentős gyakorlati és etikai akadályokkal szembesülne.

Összefoglalva, csökkentett NBR-értékeket mutatunk be az MDD alapértelmezett módú hálózatának kérgi középvonalában. Mivel a csökkent NBR-ek korrelálnak az érzelmi valencia és a depressziós tünetek szubjektív mértékeivel is, eredményeink bizonyítékot szolgáltatnak arra a feltételezésre, hogy a csökkent kortikális középvonal NBR-k döntő szerepet játszanak az MDD abnormális negatív érzelmi feldolgozásában.

PUBLIKÁCIÓ/ÉRDEKLŐDÉSEK

A szerzők összeférhetetlenségről nem számolnak be.