Rövid leírás

1 392 Fiatal nők mellrákja esetjelentés doc. MUDr. Jana Slobodníková, CSc., H.

ingyenes

Leírás

Eredeti cikkek és esettanulmányok

Bevezetés Az emlőrák a leggyakoribb rosszindulatú betegség a női populációban (1, 2, 3). Szlovákiában 2008-ban 2608 új mellrákot diagnosztizáltak, 2003-ban csak 2016 esetet, 1983-ban 1002 esetet, és több mint 200% -os növekedést 1968-hoz képest, amikor a nőknél az újonnan diagnosztizált emlőrákok száma 821. volt. 45 év alatt (26). A növekedés jelentős. Ugyanakkor a 40 év alatti fiatal nők újonnan diagnosztizált emlőrákos eseteinek akár 6-8% -át diagnosztizálják világszerte (25, 27, 28). A betegség prognózisa több szempontból is függ, amelyek közül az egyik a beteg kora, a betegség stádiuma, a szövettani diagnózis, az immunhisztokémiai eredmények (4, 5), a genetikai állapot és a kockázati tényezők jelenléte. A 40 éves kortól kezdve az onkológia megelőző 2013; 8. (6) bekezdés www.solen.sk

mammográfiás vizsgálat és az azt követő módozatok szonográfia, biopszia, mágneses rezonancia képalkotás, ha szükséges. Fiatal tünetmentes nőknél, 20 és 40 év közötti nőknél a szonográfia az első diagnosztikai módszer. Számú melléklet szövege szerint. Törvény az egészségügyi ellátások térítésének köréről 2. sz. 577/2004 Coll. (20) A megelőző nőgyógyászati ​​vizsgálat részeként tünetmentes nőknek 18 éves kortól évente egyszer klinikai, tapintásos és kétévente mell-szonográfiai megelőző vizsgálatot kell végezniük. A 40 évesnél idősebb nőknek kétévente jogot kell biztosítaniuk a mammográfiára. A fiatal nők melleiben előforduló lehetséges fokális változások diagnosztizálását a hormonális állapot, gyakran jelentősen megnövekedett fibroglandularis szövet, zavaros és néha rosszul tapintható terep akadályozza. A hormonfüggő szövet lerakódásai nagyon hasonló ob-vel rendelkeznek a szonográfiai képen-

Onkológia (Pozsony), 2013; év 8 (6): 392–396 egyszer rosszindulatú elváltozásként; A fiatal nők szonográfiai vizsgálata számos előnnyel jár, de káros következményekkel is járhat. Ide tartoznak a megnövekedett biopsziák, a betegek traumája és/vagy akár a felesleges iatrogenizáció. Számos tanulmány eredménye összehasonlítja a mammográfia, a mammográfia és a sonográfia és a szonográfia sajátosságait és érzékenységét az emlőrák szűrésében (21, 22). Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy a mammográfia egyedüli érzékenysége 78% -ról származik, és a szonográfiával kombinálva 95% -ra nő. Önmagában a szonográfia érzékenysége 80%, a mammográfiával kombinálva akár 91%. Ezeket az eredményeket 40-50 éves nőknél mutatták be. Megmutatták, hogy a szonográfia önmagában növeli a rákszűrés kockázatát.

Esettanulmányok Négy beteg esetjelentését választottuk ki. Tipikus példa a klinikai leletek megkönnyítésére, vagy fordítva, a klinikai kép túlbecsülésére, az elégtelen vagy hiányos szonográfiai vizsgálat túlbecsülésére és/vagy rossz minőségű szonográfiai műszerrel való együttműködésre. Sajnos a gyakorlatban találkozunk ilyen esetekkel.

Esettanulmány 1. A 26 éves beteget a munkahelyünkre küldték, hogy a bimbóudvar alatti alsó negyedek határfelületén bal oldali taktilis leletet tanulmányozzon. Korábban 2 szonográfiai vizsgálatot végzett nőgyógyászánál. A vizsgálatokat a jóindulatú megjelenés szilárd betétjeként zártuk le a bal első fibroadenoma típusnál. A csapágy tapintható, fájdalommentes és szabadon mozgatható volt, 6 hónap alatt lassan 3 mm-rel nőtt. Tapintással megvizsgáltuk a beteget, az elváltozás volt

1. ábra Hipoechogén karéjos lerakódás a bal alsó negyedek határfelületén

2. ábra Hipoechogén lerakódás, belül inhomogén. Megkülönböztetünk hiperechogén kis lerakódásokat, amelyek megfelelnek a makrokalcifikátumoknak és a mikrokalcifikátumoknak.

3. ábra CFM - a színkódolásban megkülönböztetjük a kóros erek jelenlétét a szilárd lerakódáson belül

4. ábra: Magvágás biopsziát szonográfiai irányítás alatt, szilárd elváltozásból. A nyilak a biopsziás tű hegyére mutatnak, amely a szilárd lerakódás közepére mutat.

HER2 + pozitív. A páciens jelenleg kvadrantectomia, sugárkezelés és citosztatikus kezelés alatt áll. TNM besorolás: T1 NoMo.

Esettanulmány 2. Egy 35 éves nőt a mellünk és a hónalj szonográfiai vizsgálatának kérelmével küldtek a munkahelyünkre. Kérésre tapintható leletről számoltak be a bal hónaljban, először megnagyobbodott nyirokcsomóban. A kezelőorvos, nőgyógyász szonográfiai vizsgálatot végzett, és a vizsgálat következtetése - rosszindulatú daganat jelei és megnagyobbodott nyirokcsomó nélkül volt. Személyes előzmények alapján - a beteg 5 gyermek édesanyja volt, összesen 9 évig szoptattak. Egyébként a családtörténet negatív volt, a személyes és nőgyógyászati ​​kórtörténet normális volt. A páciensnek csak egyetlen mellkasi szonográfiai vizsgálata volt a munkahelyi vizsgálat előtt, éppen a nőgyógyászánál. Interjú és klinikai, tapintásos vizsgálat után szonográfiai vizsgálatot végeztünk. A vizsgálat során a mell normál szonográfiai képét találtuk, a bal oldalon a preaxillában pedig egy szabálytalan, 5x9 mm nagyságú, inhomogén echotextúra hipoechogén elváltozást (5. ábra), színkódolásban kóros ereket diagnosztizáltunk az elváltozás belsejében. Ezért a lelet alapján kiegészítettük a mammográfiás vizsgálatot, annak ellenére, hogy a beteg csak 35 éves volt. A kraniow-ban készült mammográfiai képekről www.solen.sk | 2013; 8. (6) bekezdés Onkológia

Eredeti cikkek és esetjelentések 5. ábra. Szonográfiai vizsgálat - hipoechogén lerakódás magas a bal preaxillában. Az elváltozás bőrre merőleges tengelye hosszabb, mint párhuzamos a bőrrel. A csapágynak nincsenek éles kontúrjai, belül karéjos és inhomogén. A betét is tapintható volt.

6. ábra: Mammográfiai vizsgálat mindkét oldalon mediolaterális vetületben. Jobb oldalon az életkor megfelelőnek bizonyult, termékeny mirigytípus, bal oldalon egy preaxillárisan gazdag, sűrű, karéjos elváltozás, amely 9-szer 11 röntgen/mmm volt. Tapintásos és szonográfiai képeknek egyaránt megfelel. Kétoldalúan zsírváltozott nyirok, gyanútlan. csomók.

7. ábra: 29 éves nő mellének szonográfiai vizsgálata, 12 MHz-es lineáris szonda. Az 5 évvel ezelőtti fibroadenoma kihalása utáni heg alatt a tapintható szilárd ellenállás helyén 18,4-szer 9 mm nagyságú differenciálódást különböztetünk meg, számos hiperechogén visszhanggal, amelyek először a mikrokalcifikációnak felelnek meg.

8. ábra: Egy másik részletes szonográfiai vizsgálatban egyértelműbb a mikrokalcifikációval járó, egyértelműen szabálytalan elváltozás 9. 9. ábra: 29 éves beteg mammográfiai vizsgálata, képek mindkét oldalon mediolaterális ferde vetületben. Megkülönböztetünk egy termékeny, sűrű természetű mellet. A bal oldali felső oldalsó negyedben több mikrokalkcifikációjú lerakódások találhatók, a képen elhelyezkednek és kontúrral vannak jelölve. Ezt követően elvégeztük a magvágás biopsziáját.

caudalis vetület, az elváltozás nem volt megkülönböztethető és megragadott, a mediolaterális ferde vetületben magasan, a bal oldali preaxillában differenciálódtunk, gazdag, karéjos elváltozás mikrokalikatifikációk nélkül (6. ábra). Azonnal elvégeztünk egy aspirációs biopsziát 20 G tűvel és egy magvágott biopsziát 16 G tűvel, összesen 5 mintát vettünk szonográfia alatt. A minták a rögzítő oldatba csöppentek. A hisztopatológiai vizsgálat eredménye az emlőmirigy infiltratív ductalis carcinoma, G2, immunhisztokémia - progeszteron és ösztrogén receptor negatív, HER2 + pozitív - megállapítása. Szerencsére a műtét, sugárterápia és kemoterápia után a beteget nem érintik nyirokcsomók. A tumor szövete a végleges szövettani vizsgálaton 9x8 mm volt. TNM besorolás: T1NoMo.

Esettanulmány 3. Egy 29 éves beteg az egyetemi kórház sebészeti klinikájáról a munkahelyünkre küldött konzultációra. A beteget 5 évvel ezelőtt műtötték meg a bal fibroadenoma miatt, a mammográfiás állomáson többször csak szonográfiásan figyelték. A páciens már egy évvel a műtét után anamnéziás rezisztenciáról számolt be a heg alatt, összesen a műtét után a heg alatt lassan növekvő ellenállásról számolt be. A szonográfiai vizsgálatok eredményei jóindulatúak voltak, a megállapításokat közös posztoperatív változásokként értékelték. A beteg hozzánk került Onkológiára 2013; 8. (6) bekezdés www.solen.sk

májusban. Januárban utoljára megvizsgálta diagnózisát a posztoperatív változások következtetésével, de áprilisban, 3 hónaposan, a következtetés szilárd elváltozás volt, és a fibroadenoma megismétlődésének szükséges ismételt extirpációja volt. Először szonográfiásan vizsgáltuk a beteget, a heg alatt nagy, szabálytalan alakú, legfeljebb 20 mm átmérőjű hipoechogén lerakódás volt, a szonográfiai képen sok mikrokalcifikáció volt (7., 8. ábra). Ezért kiegészítettük a mammográfiai képeket, ahol a felső laterális negyedben a heg teljes környékén több száz mikrokalikatifikáció volt, sajnos, megnagyobbodott nyirokcsomók is (9. ábra). Az infiltratív ductalis carcinoma eredményével magvágású biospiumot hajtottunk végre. A beteg mell quadrantectomián és axilláris exenteráción esett át. TNM műtét után a T1N1Mo osztályozás. A kezelés befejezése után utóvizsgálatra jött, és mammográfián további mikrokalcifikációkat diagnosztizáltunk (10. ábra). A páciens egy conciliar vizsgálaton esett át

10. ábra A bal mell képe craniocaudalis vetületben, valamint a mediolateralis ferde, st.p. műtét/kvadrantectomia, RAT és CHT. A képen megjelölt területen mikrokalcifikációk vannak.

mastectomia. Ennek eredményeként megerősítették az infiltratív emlőrákkal való beszivárgást, majd a szokásos kezelést, és most a beteg három évig mentes a helyi kiújulás jeleitől. TNM osztályozás a második művelet után: T2N1Mo.

Esettanulmány 4. Egy 38 éves beteget a jobb mell tartós mastodia miatt küldtek munkahelyünkre. A fájdalom anamnesztikusan kezdődött áprilisban, elviselhetetlennek nyilvánították, a mell meleg és enyhén kipirosodott, a beteg gyulladásgyanús antibiotikumot kapott egy nőgyógyász vizsgálata után. Ezek nem működtek, másokat alkalmaztak. A fájdalom kissé alábbhagyott, de nem múlt el, és nyaraláson is folytatódott, ahol a szóbeli információk szerint a beteg nem tudott fájdalomcsillapítók nélkül autóval közlekedni. A bőrpír eltűnt, csak enyhe megvastagodás maradt fenn. A kezelőorvos tartós fájdalom miatt végül hozzánk küldte. Érintés érezhető volt

Eredeti cikkek és esettanulmányok 11. ábra: 38 éves beteg szonográfiai megállapítása: jobb oldalon, a felső oldalsó kvadránsban, a tapintható és fájdalmas ellenállás helyén, 8 x 12 mm-es hipoechogén szabálytalan elváltozást látunk, kifejezetten hiperechogén perem.

12. ábra A színkódolt szonográfiai vizsgálat a környező szövetek véráramlását mutatja. Az alakjában és jellegében található megállapítást rosszindulatú daganattal gyanítják.

13. ábra Mammográfiai vizsgálat - mediolaterális ferde képek. A jobb oldalon "csak" az építkezés meghibásodását látjuk a felső laterális negyedben. A lelet megfelel egy tapintási leletnek, valamint egy szonográfiai vizsgálat eredményeinek.

a felső oldalsó negyedben merev, göröngyös és nagyon fájdalmas. Szonográfiát végeztünk, és a kép alapján (11., 12. ábra) jeleztük és elvégeztük a mammográfiát. A szonográfián hipoechogén szabálytalan elváltozást láthattunk, amely a klinikai jellegre és képre gyanús, inkább a rosszindulatú daganatra vonatkoztatva, nem különböztettük meg a gyulladás jeleit a vártnál az egész kezelés során. A viszonylag sűrű terepen végzett kiegészített mammográfián (13. ábra) csak építészeti hibát diagnosztizáltunk. Aspirációs biopsziát végeztünk a betegen, és mágneses rezonancia képalkotást javasoltunk fájdalom esetén. A gyanúsítottnál durva tűbiopsziát is végeztek, amely megerősítette a rák jelenlétét. Ilyen megállapítást vékony tűs biopsziából is kaptak. A biopszia végeredménye az invazív ductalis carcinoma volt, a 3. fokozat, a beteg műtét után - quadrantectomia, citosztatikus kezelés folyik. A progeszteron receptorok pozitívak 15%, az ösztrogén csak 5%. Her2 negatív. TNM besorolás: T2NoMo.

Megbeszélés A harmincöt év alatti nők mellrákja ma már nem kivétel. Az emlőrákos esetek körülbelül 10-20% -a fiatalabb nőknél fordul elő, és 6,6% a 40 év alatti nőknél (25). Mindazonáltal annak valószínűsége, hogy egy 35 évesnél fiatalabb nőnél emlőrák alakul ki, százalékkal alacsonyabb, mint a 40 évesnél idősebb nőknél (14, 15), ésszerű kipróbálni egy korai diagnózist, amely megmentheti egy fiatal nő életét . Válasz arra a tényre, hogy a fiatal nők sokkal gyakrabban halnak meg mellrákban. Ennek oka nemcsak daganatuk kedvezőtlen biológiai jellemzői, hanem progressziója is (15). Ennek ellenére a fiatal nők rákos megbetegedéseinek száma lassan növekszik. A 2006. évi Országos Ráknyilvántartás rendelkezésre álló információi szerint 135 esetet jelentettek 40 évesnél fiatalabb rákos megbetegedésről (15). Információ az emlőrák pontos előfordulásáról 35 év alatti nőknél 2012-ben

www.solen.sk | 2013; 8. (6) bekezdés Onkológia

Eredeti cikkek és esettanulmányok diagram. A mammográfia, a szonográfia, a klinikai vizsgálat és ezek kombinációinak érzékenysége (Heywang-Kobrunner SH., Bécs, ECR, 2013. március 4. - március 6., Mell nap)

és a genetikai hajlam mint kockázati tényező. A földön II. a pozsonyi OÚSA radiológiai klinikán a 35 évesnél fiatalabb betegek elváltozásának biopsziája során mindig vesznek egy mintát genetikai vizsgálat céljából.

Irodalomjegyzék 1. Dušek L, Mužík J, Gelnarová E és mtsai. A rák előfordulása és mortalitása a Cseh Köztársaságban. Ék. Onkol., 2010; 23. (5): 311–324. 2. Ferlay J és mtsai. Becslés a rák előfordulásáról és halálozásáról Európában 2006-ban. In: Ann Oncol 2007; 18: 581–592. 3. Ferlay J, Her C, Autier P és mtsai. Az emlőrák globális terhe. In: Mellrák epidemiológia. Springer Sciences + Business Media: LLC 2010 b: 1–18. 4. Ondrušová M. Az emlőrák epidemiológiája. Onkológia (Pozsony) 2009; 4 (2): 72–75. 5. Pleško I, Jurga Ľ, Nováková M és mtsai. A rosszindulatú daganatok epidemiológiája és megelőzése. In: Jurga, ĽM. et al. (szerk.): Klinikai és sugár onkológia. 1. rész. Martin: Osveta 2010. 6. Safaei-Diba Ch, Pleško I, Hlava P. (szerk.). A rosszindulatú daganatok előfordulása a Szlovák Köztársaságban 2006. NCZI: Bratislava 2010: 177. 7. Smith RA, Brinton LA és mtsai. Az emlőrák epidemiológiája. In: Mellkép. Elsevier: Saunders 2011: 25–55. 8. Skovajsová M. Intervenciós eljárások az emlőbetegségek diagnosztizálásában. Onkológia 2009; 3 (6): 357–361. 9. Skovajsová M. mamodiagnosztika. Integrált megközelítés. Prága: Galén 2003: 301. 10. Bôžik M, Slobodníková J. A mellelváltozások magvágásos biopsziája és a formalinban rögzített minta fizikai tulajdonságainak viszonya szövettani lelethez. Trenčín: 2010. Tudományos munkák

doc. MUDr. Jana Slobodníková, CSc. Radiológiai Osztály, p. r. ról ről. Trencséni Alexander Dubček Trencséni Egyetem Egészségügyi Kara K dolnej stanice 18, 911 01 Trenčín [e-mail védett]