A fejlett országokban az emlőrák a nőknél az első leggyakoribb halálozási ok, és minden nyolcadik nőt érint. Az emlőrák kialakulásában a legfontosabb tényezők a genetikai hajlam és az ösztrogén (női nemi hormon) expozíciója.
Az egész életen át tartó kumulatív expozíció, azaz a menstruáció korai kezdete, késői terhesség vagy terhesség hiánya, a menopauza késői megjelenése, HRT, a hormonális fogamzásgátlás hosszú távú alkalmazása és nem utolsósorban az ösztrogén vagy ösztrogénszerű anyagok expozíciója az élelmiszerekben, gyógyszerekben és állati termékek,.
Az ösztrogének és a genetika mellett azonban számos más tényező is befolyásolja a különféle emlőbetegségek kialakulását.
Az emlőrák előfordulását befolyásoló tényezők
- terhesség és szülés hiánya (a nem terhes vagy szoptató nőknél nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata
- a hormonális fogamzásgátlás hosszú távú alkalmazása (A termékeny időszakuk jelentős részében HAK-ot szedő nőknél kissé megnő az emlőrák kialakulásának kockázata)
- hormonpótló terápia a HRT számára (azoknál a nőknél, akik legalább 2 éve szednek hormonpótló kezelést, fokozott az emlőrák kialakulásának kockázata, ezért a hormonpótló kezelést már nem alkalmazzák
- alkohol fogyasztás (Ebben az esetben a mérsékelt alkoholfogyasztás szintén magasabb kockázattal jár, de egyes tanulmányok szerint lehetséges megfelelő folsavbevitel révén kiküszöbölje a mérsékelt alkoholfogyasztással járó kockázatot)
- túlsúly és elhízás
- dohányzó
Az omega-3 és omega-6 zsírsavak és étrendi eltéréseik mellrák esetén
Mint sok másnál, különösen a krónikus betegségeknél, az omega-3 és az omega-6 zsírsav-egyensúlyhiány fontos szerepet játszik az emlőrák patogenezisében. Sokan halolajat használnak, amelynek gyulladáscsökkentő hatása van az egészségügyi problémák megoldására. Az omega-3 savkiegészítés célja azonban az omega-3 és omega-6 savak lehető legjobb arányának elérése, nem csak az omega-3 bevitel növelése.
Az omega-6 zsírsavak hatása az étrendben mellrák esetén:
-fokozza a sejtek szaporodását az emlőben
-növelje a keringő ösztrogének mennyiségét a mellben
-gyulladáscsökkentő hatással elősegíti az onkogenezist
-a HER2 (az emlőrák kialakulását okozó gén) expressziójához kapcsolódnak
Az omega-3 zsírsavak hatása az étrendben mellrák esetén:
-lassítják a sejtek szaporodását és a melldaganatok növekedését
-csökkentse a keringő ösztrogének mennyiségét
- csökkenti a HER2 (mellrák kialakulását okozó gén) expresszióját
-összességében csökkenti az emlőrák előfordulását
-javítja az inzulinrezisztenciát (lásd alább az inzulint)
Az omega-3 savak (DHA, EPA) megtalálhatók a halolajban vagy a lenmagolajban (ALA, amelyet azonban a szervezetben DHA-val és EPA-val kell átalakítani), és gyulladáscsökkentő hatásúak. Az omega-6 zsírsavak szinte minden más növényi olajban megtalálhatók, például napraforgóban, repcében, tökben, kukoricában, dióolajban, szójaolajban és másokban, és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek, nem beszélve oxidációs termékeik káros hatásáról ha hőkezelésre használják. Az olívaolaj főleg egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek gyulladáscsökkentő aktivitása szempontjából semlegesek és hőkezelésre is alkalmasak. Az omega-6 zsírsavak és az omega-3 zsírsavak szokásos aránya 10: 1, 16: 1 és több. Ideális esetben azonban az egészségi állapottól függően 4: 1 és 1: 1 között kell lennie (különféle krónikus gyulladásos és autoimmun betegségek esetén).
Ebből következik, hogy a gyulladáscsökkentő aktivitás eléréséhez nem elég csak a halolaj használata, hanem az omega-6 zsírsavak bevitelének lehető legnagyobb mértékű csökkentése is, mert nem a mennyiség a kulcs, hanem az arányuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy meg kell szüntetni az összes folyékony és edzett növényi olajat, például margarint, napraforgót, repcemagot, szezám- és szójaolajat és termékeket, ahol ezek a zsírok megtalálhatók, és olívaolajjal, kókuszolajjal, vajjal és kenőccsel helyettesíteni, növelni a halfogyasztást és -fogyasztást. halolaj napi 2-3 g adagban. Az emlőrák megelőzésében és kezelésében kifejtett pozitív hatása mellett az omega-3 és az omega-6 arányának optimalizálása hatással van a szív- és érrendszer egészségének, a csontok állapotának, a depressziónak, a demenciának, az allergiáknak és számos más gyulladásos betegségnek a javítására.
Csökkent inzulin vagy antidiabetikumok mellrák kiegészítő kezeléseként?
Az emlőrák gyakrabban fordul elő túlsúlyos, nagyobb derékbőséggel, cukorbetegséggel és krónikus hiperinsulinémiával (magas inzulinszint a vérben) szenvedő nőknél, ami valójában a cukorbetegség képe, amikor a megelőző ellenőrzés során a cukorszint még mindig normális. - felfelé, olyan sok hiperinsulinémiás beteg marad kimutatatlan, és állapotuk kezd rendeződni, amikor cukorbetegség alakul ki. Ezenkívül számos tanulmány függetlenül megerősítette ezt megnövekedett inzulin- és C-peptidszint (az inzulin szekréció markere), az emlőrák korai stádiumában a cukorbetegség nélküli nőknél is nagyobb a megismétlődés (a betegség megismétlődése) és a halál kockázata. A magas inzulinszinttel rendelkező nőknél az emlőrák kockázata 200-300% -kal magasabb volt, mint a legalacsonyabb nőknél. A metformin (cukorbetegségben alkalmazott gyógyszer, amely javítja az inzulinrezisztenciát és csökkenti az inzulin mennyiségét) ezeknek a nőknek 2-3 hétig lassította a rákos sejtek növekedését és halálát. Jelenleg további vizsgálatok folynak a metformin mellrák adjuváns kezelésként történő alkalmazásának tesztelésére.
A fizikai aktivitás hiánya, a túlzott táplálékfelvétel és a cukorban gazdag étrend ezért szintén kockázati tényező a mellrák kialakulásában. A gyakorlatban a megelőzés rendszeres fizikai aktivitásból, egyszerű cukrok (a cukor és más édesítőszerek mellett fehér liszt mellett) csökkentéséből és megfelelő mennyiségű minőségi élelmiszerből áll.
D-vitamin-hiány és emlőrák
Az Egyenlítőhöz közelebb eső országok lakosainak jóval alacsonyabb az emlőrák előfordulása, mint az Egyenlítőtől távol eső országok lakosainak, ami valószínűleg összefügg az UVB-expozícióval és a D-vitamin termelésével a bőrben.
A vizsgálatok azt is megerősítették, hogy közvetlen összefüggés van az alacsony plazma D-vitamin-szint és az emlőrák magasabb előfordulása között, és alacsonyabb szintről számoltak be, annál nagyobb volt a rák előfordulása.
Ugyanakkor a magas D-vitamin plazmaszint a jobb túléléssel jár ebben a betegségben, ezért az elegendő plazma D3-vitamin-szint fenntartásának a szokásos emlőrák-kezelés részét kell képeznie.
A D-vitamin plazmaszintje normális, és 20 és 50 ng/ml-t vesznek figyelembe, azonban több szerző szerint az emlőrák célértékeinek legfeljebb 70 ng/ml-nek kell lenniük.
Jódhiány és mellrák
Annak ellenére, hogy hazánkban a só kálium-jodiddal való dúsítása miatt ritka a jódhiány, nyilvánvaló a kapcsolat a pajzsmirigy rendellenességei és az emlőbetegségek között. Az emlőrák nagyon alacsony előfordulási gyakorisága Japánban (körülbelül 1200 mcg jód fogyasztása tengeri moszat formájában naponta, jódmérgezés jelei nélkül, összehasonlítva a napi ajánlott napi 150 mcg dózissal) és a jód kísérleti hatása a fejlődés lelassítására emlőrák ezen elmélet mellett játszanak. Széles körű klinikai vagy szubklinikai pajzsmirigy-diszfunkciónk miatt kérdéses, hogy az ajánlott napi 150mcg jódmennyiség elegendő-e az optimális egészség érdekében.
A jód jól ismert funkciója a pajzsmirigyhormonok termelődése, de a pajzsmirigy mellett a jódot más szervek és szövetek is felveszik, ahol ellátja funkcióját. Ezen szövetek egyike emlőszövet is. Az alapvető szerep mellett - a hormonok termelése - a jódnak egyéb hatásai is vannak:
- antioxidáns hatás
- antiproliferatív hatás - megállítja a rákos sejtek gyors osztódását anélkül, hogy befolyásolná a sejtek normális osztódását
- csökkenti a receptorok érzékenységét az ösztrogénekkel szemben
- javítja az inzulin választ (az inzulinrezisztencia magasabb mellrák kockázatával jár)
- közvetlenül a rákos sejtek apoptózisához (halálához) vezet (a jód kötődik a sejtek membrán lipidjeihez, jodolaktonokat képezve, amelyek felelősek az apoptózisért)
A jódhiány megváltoztatja az emlő szövetének szerkezetét és működését patkányokban, de emberben is. Így a jód beadása daganatellenes hatást mutatott az emlőrákban. Ez azonban molekuláris jódra (I2) vonatkozik, nem pedig kálium-jodidra, amely az asztali sóban vagy a tablettákban található.
A tengeri moszat, a leggazdagabb jódforrás, a vizsgálatok során még hatékonyabban elpusztította a rákos sejteket, mint a fluorouracil, az emlőrák kemoterápiája.
A fibrocisztás emlőbetegség ciszták, csomók és fájdalmas mellek jelenléte, amely mellrákhoz vezethet. Főleg reproduktív korú nőknél fordul elő, de posztmenopauzás nőknél is, főleg hormonpótló kezelés esetén. A jódpótlás még ebben az esetben is biztonságos és hatékony kezelésnek bizonyult.
A fibrocystás emlő- és emlőrák néhány alternatív kezelési protokollja külföldön napi 3-12 mg (azaz 3000-12000mcg) dózist használ, de ezt az adagolást szakképzett orvos felügyelete mellett kell elvégezni, alapos orvosi vizsgálattal, mivel ez a kezelés nem kockázatok és nemkívánatos hatások nélkül. Egy 1365 nő fibrocisztás emlőbetegség esetén jóddal kezelt vizsgálatában napi 3-6 mg (3000-6000mcg) dózisban 11% olyan mellékhatást mutatott, mint pattanás, ingerlékenység, hányinger, hasmenés, hajhullás és fejfájás. Napi 9 mg-os dózisoknál átmeneti hypothyreosisot figyeltek meg, amelynek tünetei az adag csökkentése után megszűntek. Autoantitestek jelenlétében nagy dózisok és molekuláris jód alkalmazása súlyosbítja az autoimmunitás tüneteit.
A bizonyított rákellenes hatású jód leghatékonyabb formája az I2, azaz a molekuláris jód, amely a természetben nem fordul elő ebben a formában. Természetes jódforrások, például tengeri moszat (wakame, dulse, kombu és nori), tengeri állatok vagy szervesen kötött jóddal rendelkező olajok megfelelő választás lehetnek a fibrocystás emlő- és mellrák megelőzésében.
A jód ajánlott napi dózisa 150 mcg naponta, terhes nők számára 220 mcg és szoptató 290 mcg, mivel a biztonságos napi adag felső határa az NIH (Országos Egészségügyi Intézet) napi 1100 mcg-ot javasol, azaz a biztonságos napi bevitel 7-szer nagyobb, mint az ajánlott napi adag.
A megnövekedett jódbevitel mellett biztosítani kell a megfelelő szelénbevitelt (a szelén hiányzik az étrendben Szlovákiában), amely átalakítja enyhíti a nagy dózisú jód mellékhatásait, elősegíti a jód alacsonyabb bevitelnél történő jobb hasznosítását és hozzájárul a képződéshez enzimek (glutation, peroxidáz, dejodáz).) csökkenti az oxidatív stresszt, amely karcinogenezishez is vezethet.
Összegzés
Az emlőrák megelőzésének hatékony és biztonságos részeként az étrend gazdag omega-3 zsírsavakban és jódban (halolaj, tengeri állatok, tengeri moszat, brazil dió a szeléntartalom miatt, lenmag, chia mag ), az omega-6 zsírsavak gazdag forrásainak (napraforgó, kukorica, szójabab, repceolaj és ezek margarin formájában edzett változatai) megszüntetése, valamint zsírok, például olívaolaj, kókuszolaj, vaj és kenőcs használata. A cukor- és fehérliszttermékeket szintén ki kell zárni, rendszeresen mozogniuk, csökkenteniük kell a stresszt (hozzájárul a deréktáji zsírraktározással járó elhízás kockázatához), télen D3-vitamint és nyáron napfénynek kitettséget (ideális esetben a test teljes felületét 5 nap). - 30 perc ebédidőben.
Kapcsolódó cikkek:
A webhelyen megadott információk nem helyettesítik a gyógyszer használati utasítását, és nem helyettesítik az orvos látogatását. A gyógyszer szedése előtt gondosan olvassa el a betegtájékoztatót.
- A sör és a kemény alkohol növeli a férfiak rák kockázatát - Egészség és megelőzés - Egészség
- A rák megelőzése
- A gyermekek rákmegelőzése Holt-tengeri termékek Dr
- A kezelt víz elfogyasztása segít a rák kezelésében - Egészség és megelőzés - Egészség
- Az övsömör fájdalmas deréktörés - Egészség és Megelőzés - Egészség