vizet

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a ráfordítással, mert a test tartaléka kicsi.

Körülbelül 70 kilogrammos felnőttnek napi 2-3 liter vizet kell inni. Egy csecsemő esetében ez a mennyiség 0,7 liter/7 kilogramm súly. Mivel ez a vízmennyiség kicsi, a kisgyermekeknél pontosan be kell tartani az ivási rendszert. Ugyanez vonatkozik az idősekre is, ahol a testben a folyadék tartaléka nagyon kicsi.

A melegben végzett munka és mozgás izzadással nagy víz- és ásványianyag-veszteségeket okoz. Egy óra alatt az ember akár több liter vizet is megizzadhat ásványi anyagokkal együtt. Ezért a megfelelő mennyiségű vizet a lehető leghamarabb vagy egyidejűleg ki kell cserélni.

Egyes betegségek esetén a folyadékbevitel növekszik. Többet kell inni, különösen hasmenés, hányás, fokozott izzadás hőmérsékleten, fokozott vizeletürítés húgyúti fertőzések, vesebetegségek és vízszabályozási rendellenességek esetén.

Szükséges, hogy az ember megszokja a rendszeres ivási rendszert, hogy megelőzően és ne csak szomjas érzéskor iszogasson vizet. Ugyanilyen fontos az ásványi anyagok vízzel történő bevitele.

Az ásványi anyagok ajánlott adagjai, amelyeket egy személynek egy nap alatt kell bevennie

Kalcium 800 - 1100 mg
Foszfor 1000 - 1500 mg
Magnézium 300 - 400 mg
Nátrium 1100 - 3300 mg
Kálium 1875 - 5625 mg
Klór 1700 - 5100 mg
Vas 10-18 mg
Réz 1,5 - 2,5 mg
Cink 10 - 12 mg
Mangán 2,5 - 5 mg

Mi történik, ha nem iszunk

Alacsonyabb folyadékveszteség esetén fáradtság, hányinger, rossz közérzet, álmosság, apátia jelentkezik. Nagyobb veszteségek esetén már megfigyelhető a bőr tónusának csökkenése, fejfájás, száraz nyálkahártya, felgyorsult pulzus vagy a vérnyomás csökkenése. Még nagyobb folyadékveszteség esetén járási és mozgáskoordinációs zavarok lépnek fel, vagy akár a tudat is elvész. A testvíz legalább 15 százalékának elvesztésével halál következik be.

Elégtelen folyadékbevitel esetén a testnek koncentráltabb formában kell kiválasztania az összes hulladékot, ami nem csak kellemetlen testszagot okoz, hanem a lélegzetet és az erős szagú vizeletet is szennyezi.

Folyadékok hiányában gyors ásványi anyagok nélküli bevitele vízmérgezést okozhat. Ez hányingerrel, hányással vagy sokkkal jelentkezik. Ezért a testnek megfelelő adag ásványi anyagot kell kapnia folyadékkal együtt.

Milyen ideális ital legyen?

Az italnak jól kell csillapítania a szomjúságérzetet, részt kell vennie a test víz- és ion egyensúlyának fenntartásában, jó ízű tulajdonságokkal kell rendelkeznie, és esetleg kedvező biológiai hatással kell bírnia. Nem tartalmazhat több káros anyagot.

A cukrok és a mesterséges édesítőszerek a nyelv ízérzékelőire hatnak, és ezáltal fokozzák a szomjúságérzetet.

A körülbelül 10 fokos italok jobban csillapítják a szomjat, mint az 5 fok alatti hőmérsékletű hipoterm italok. Éppen ellenkezőleg, a 10 fok feletti hőmérséklet nem zavarja.

A szomj csillapítására a legjobb ital a tiszta víz, sok magnézium- és kalcium-ionnal. Ásványvizek, gyógyteák, valamint cukrozatlan gyümölcs- és zöldségitalok szintén megfelelőek.

Az italok mellett gyümölcsök, zöldségek és egyéb ételek fogyasztásával is elérjük a szükséges folyadékmennyiséget.

Mely gyümölcsök és zöldségek tartalmazzák a legtöbb vizet?

Uborka 96,8%
Retek 94,4%
Paradicsom 92,9%
pirospaprika 91,0%
Görögdinnye 90,2%
Őszibarack 87,7%
narancs 85,7%

Víz és ásványvíz

Szlovákiában nagy mennyiségű asztali és ásványvizet értékesítenek, nagyon különböző ásványianyag-tartalommal. Egyesek normál fogyasztásra alkalmasak, mások speciális gyógyászati ​​célokra szolgálnak. Javasoljuk, hogy normál használat során cserélje ki őket.

A Dobrá Voda, Fromin, Evian és Aquila mindennapi használatra alkalmasak. Viszonylag kevés ásványi anyagot tartalmaznak.

Budiš, Baldovská, Kláštorná, Slatina, Fatra, Salvator, Mattoniho kyselka, Bonaqua, Radenska, Ostrolúcka semleges ásványvizek, jó ásványianyag-koncentrációval. Alkalmasak normál fogyasztásra és a hiányzó ásványi anyagok pótlására.

A Cígeľka, Vincentka, Korytnica és Šaratica tömény ásványvizek, amelyek nem alkalmasak normál fogyasztásra, hanem csak speciális gyógyászati ​​célokra.

A nátrium a szénsavas víz elnevezése. Egyes fajok módosultak, és viszonylag sok nátriumot tartalmazhatnak, ami serkenti a magas vérnyomás kialakulását. A szénsavas vizek gyakori ivása a sav gyomorban való növekedését és a vérnyomás emelkedését is eredményezi. Ezenkívül az édesített italok fogyasztása túlzott zsírmegőrzéshez vezet.