miért

Olyan időszakban élünk, amikor folyamatosan az átlagon felüli teljesítményre, az állandó tevékenységre törekszünk, megelőzzük azt az időt, akinek hány tevékenysége van tervben, és akik a legtöbbet nyertek ezeknek a képzeletbeli versenyeknek, amelyekre még nem került sor csak magunkat találtuk ki, de önként is elfogadtuk a szabályaikat. Néhányunk már nagyon unja ezt a végtelen küzdelmet, ezért köhögjük a szabályokat. Egyszerűen fogalmazva úgy döntöttek, hogy otthagyják a játékot. Így szerényebbé válhatnak, több pihenést és alvást engedhetnek meg maguknak. És talán jól járnak, mert a legújabb orvosi kutatások szerint az emberek számára továbbra is nagyon fontos az elegendő alvás és pihenés. Tehát a cikk elolvasása közben a pókok elvethetik a rossz lelkiismeretet, és élvezhetik azokat az információkat, amelyek egyértelművé teszik számukra, hogy miért fontos a hosszú alvás.

A tudósok azt állítják, hogy a jó éjszakai alvás nemcsak egészséges, hanem értékes életenergiát is megspórol, erősíti a test védekezését, és fiatalító hatású is.. Amíg alszunk, a test kisebb sebességgel dolgozik. Az emésztőrendszer pihen, az izmok legyengülnek, a hőmérséklet csökken, a lehelet mélyebb és lassabb, mint napközben. Alvás közben az agy feldolgozza és tárolja a nap folyamán összegyűjtött információkat. De a legfontosabb az energiatakarékosság. Az elegendő alvás meghosszabbítja az életet. Ez a tény állatokon is jól kimutatható. Azok az állatok, amelyek a nap egy részében alszanak vagy alszanak, általában hosszabb ideig élnek.

SZERVEZET ALKALMAZÁSA ALVÁSRA ÉS Pihenésre


1. A vérnyomás csökken.

2. Javítják a pulzusukat.

3. Tíz perc felszabadulás után az oxigénfogyasztás csökken és a légzés lelassul. A légzésszám 40 stresszhelyzetből 12 alvás közben csökken.

4. Alvás közben kevesebb stresszhormon termelődik, a fiatalító melatonin hormont kiöblítik.

Hogy a krónikus alváshiány hogyan károsíthatja az emberi testet, azt a Chicagói Egyetemen végzett kísérlet bizonyítja, ahol egy szakértői csoport kutatásokat végzett, amelyeket 1999-ben publikáltak a The Lancet orvosi folyóiratban. A laboratóriumban egy fiatal, egészséges férfi csoportot figyeltek meg, akik csak éjszaka négy órát tudtak aludni. A heti alváshiány miatt ezek a férfiak olyan betegségben szenvedtek, amely csak időseknél mutatható ki. A kutatók úgy vélik, hogy az alváshiány elsősorban az idősek számára ismert betegségeket okozhat: cukorbetegség, túlsúly, magas vérnyomás és memóriazavar. A rossz hangulat, a koncentráció romlása és a depresszió is a rossz alvás következménye lehet.

Nemcsak az elegendő alvás, hanem a reggel felkelés ideje is befolyásolhatja az életünket. A NEW magazin (1999. november 4.) szerint azok, akik korábban kelnek, sokkal stresszesebbek, mint azok, akik szeretnek sokáig aludni. A Westminsteri Egyetem kutatásai azoknak a nyálában találtak többet, akiknek 7.20 előtt kellett felkelniük, több stresszhormon-kortizol, mint azok, akik 7.20 után keltek fel. E kutatás szerint Hogy stresszesek vagyunk-e vagy pihenünk, azt az határozza meg, amikor reggel felkelünk.

Hasonló kutatást, de gyerekekkel együtt, dr. Epstein Izraelből, amikor több mint 800 10-11 éves gyermeket vizsgáltak meg. Míg az egyik gyermekcsoportnak reggel 7.15-kor kellett kelnie, a másik csoport 8.00-ig aludhatott. Noha az állásban a különbség csak 45 perc volt, azok a gyermekek, akik korábban felkeltek, gyakrabban panaszkodtak fáradtságra és csökkent koncentrációra.

Miért aludni aludni?

A fiatalság hatását a melatonin hormon okozza, amely felkészíti testünket az éjszakai alvásra. A vérnyomás csökken, a szívünk lassabban dobog, a szemünk becsukódik. Ez a hormon azonban sokkal többet képes megtenni, nemcsak fáradtságot okozhat. A melatonin fiatalító hatású és meghosszabbíthatja az életet. Amikor melatonint adtak az egerekhez, 20-30 százalékkal tovább éltek, mint a kontrollcsoport hormonmentes egerei. Az alvás másik fiatalító hatása az anyagcsere lelassulása a testhőmérséklet csökkentésével. A melatonin hormon a testhőmérséklet csökkenését is okozza. Különösen azoknál a fiataloknál, akik nagyon mélyen alszanak, a nappali és az éjszakai testhőmérséklet közötti különbség jelentős. Az idősebb embereknél, akik gyakran rosszabbul és rövidebb ideig alszanak, a hőmérséklet kevésbé csökken.

A melatonin a tobozmirigyben képződik, egy kis mirigy az agyban. Étrendünkben az aminosav triptofánt fogyasztjuk, amelyből testünk napközben a szerotonin hordozót állítja elő. Sötétedéskor a tobozmirigy átalakítja a szerotonint alvási hormon melatoninná.

A melatonin termelését az étrend is befolyásolhatja. Délután és este különösen olyan ételeket kell fogyasztanunk, amelyek sok triptofánt tartalmaznak, és ellátják a szervezetet a melatonin előállításához szükséges alapanyaggal. Például: borsó, bab, bárány, tojás, tenger gyümölcsei, banán, ananász, pulyka, dió.

Tehát, mint láthatjuk, a heverészés és az elegendő alvás sokkal értelmesebb egy ember számára, mint azt eddig gondoltuk. Tehát, amikor az alvás jut eszedbe, jobb, ha minden mást elhagysz, és aláveted magad. Hiszen neki köszönhetően nagy esélyünk van arra, hogy ne csak boldogabbak, boldogabbak, hanem fiatalabbak is legyünk.

Aludj, te világbéke. Aludj, te legédesebb istenség, a gondok elől elrejtett nyugalom, megsimogatja a kemény szolgálattól elfáradt testet, és újra szolgálatba állítja.
OVIDIUS