utánzás

  • párosított hangok: b, d, ď, g, dz, dž, z, ž, h, v
  • párosítatlan pár: p, t, ť, k, c, č, s, š, ch, f

Más mássalhangzók páratlan hangok: m, n, ň, l, ľ, r, j. Hangzók és diftongusok is megszólalnak.

Például. a Zu szóbanzkés mássalhangzók állnak egymás mellett tól től a k. TÓL TŐL páros hangzású, k párosított, zöngétlen mássalhangzó. Az utánzás úgy működik, hogy a szekvencia második mássalhangzója befolyásolja az elsőt, és kiejtésében idegesítő párjára változik, az írott forma ugyanaz marad. A szó Zuzka sa hangzott el a kiejtésben megváltozik neznelé s. Szóval kiejtjük [Zuska].

  • az elöljáróban - val velfiú testvér, k domu, v kine kiejtjük [z bratom, g domu, f kine],
  • a szó elején - kde, beleértveela kiejteni [gde, fčela],
  • az előtag szóban - rozfshow utándpazaz vzcreméljük, hogy kiejtjük [fújt, felirat, megragad],
  • a szó tövében - Hadkés, prevádzkegy hazugságf/fés kiejtjük [hátka, prevácka, liedžba],
  • a szó végén a szünet előtt - Önb, medvékď, sneh ejtjük [dup, medveť, snech],
  • két szó határán - peval velbmegoldás, kuodarček, loďoriplaval ejtjük [pez breše, kub darček, loť navlavala].

Az utánzás nem fordul elő az s elöljárókban, tehát, k, ha személyes zavart okoznak - vele, velem, vele.