agyunk

Az emberi testet nagyszámú baktérium, gombás élesztő, vírus vagy protozoon képviseli, és ezek a mikroorganizmusok befolyásolják jelentősen az emberi egészséget. Tudta, hogy az emberi testben körülbelül 100 billió mikroorganizmus lakik, és genetikai információik 150-szer magasabbak, mint az emberi testben?

A bél mikrobioma olyan mikroorganizmusokból áll, amelyek körülbelül 1-2 kg tömegűek az emberi bélben élnek. Az élet folyamán a súly csökken, ez életmódunktól függ.

A bél mikroflóra olyan kicsi világ vagy ökoszisztéma a belekben, hogy az összes jó és rossz baktérium és mikroorganizmus él, amelyeken attól függ, hogy testünk miként emészti és dolgozza fel a tápanyagokat. A jó baktériumok segítenek bennünket a tápanyagok metabolizálásában, stimulálják az immunrendszert, megvédenek minket a kórokozóktól, felgyorsítják az anyagcserét és jobban koncentrálnak. A rossz baktériumok gyenge immunitást, alvászavarokat, emésztési problémákat, túlsúlyt vagy elhízást okozhatnak.

Hogyan befolyásolja a mikrobiom pszichénkünket?

Az agy és a gerincvelő idegközpontjai, valamint a bélrendszer idegközpontjai ugyanabból a csírarétegből jönnek létre az intrauterin fejlődés során. A bél idegközpontjai és az agy közötti kommunikáció többféleképpen zajlik, és ezt a kapcsolatot bél-agy tengelynek nevezzük. A leggyorsabb és legfontosabb kapcsolatot a 10. agyideg - vagus ideg (n. Vagus) közvetíti. Megállapították, hogy a központok közötti kommunikáció kétirányú. Ilyen módon az agy csiklandást indukálhat a hasban, amikor idegesek vagyunk valamiről, és fordítva, a belek megnyugtathatják vagy stimulálhatják az idegrendszert. Bizonyított, hogy a bélbaktériumok képesek neurotranszmittereket termelni, amelyek befolyásolják az agyat. A belekben pl. a szerotonin (boldogsághormon) teljes mennyiségének 80-95% -át teszi ki, amely részt vesz a központi idegrendszeri hangulatok kialakulásában. Hiánya hangulatváltozásokhoz, depresszióhoz, alvászavarokhoz, ingerlékenységhez és agresszióhoz vezet.

A kutatások megerősítik, hogy a bél mikroflóra befolyásolja agyunkat, hormonális és idegrendszerünket.

Szereti az erdei sétákat, és gyakran tölti az idejét a természetben?
Ha igennel válaszolt, akkor valószínűleg nagyobb a baktériumok jelenléte a bélrendszerben, mint azoknál, akik nem mennek olyan gyakran a természetbe. A tudományos kutatások megerősítették ezt azoknak az embereknek, akik sok időt élnek vagy töltenek a természetben, jobb a bél mikroflóra, mint azoknak, akik nagyvárosokban élnek!

Hogyan juthat el a megfelelő mikrobiomhoz?

Ha érdekel, hogyan lehet jó mikrobiómot szerezni, olvassa el tovább. Már megvan az első kapcsolat a mikrobiommal születéskor. A császármetszéssel született csecsemőknek más a bél mikrobiómája, mint a természetes szüléssel született csecsemőknek. A természetes szülés során a csecsemő a mikrobiom 50% -át az anyától, 50% -át pedig az apától kapja. A császármetszéssel született csecsemők azonban mikrobiomot szerezhetnek kórházi körülmények között. Kutatások kimutatták, hogy a császármetszéssel született gyermekeknél nagyobb valószínűséggel vannak légzőszervi megbetegedések és allergiák.

A másik fontos tényező, amely befolyásolja a jó mikrobiom kialakulását, az szoptatás és szülés utáni táplálkozás. Születés után, táplálkozási szempontból, a legjobb a szoptatás, mert a szoptatás megkapja az összes szükséges vitamint és ásványi anyagot a baba megfelelő fejlődéséhez és növekedéséhez. Ha az anya legalább 6 hónapig szoptat, nagyon valószínű, hogy a csecsemő elegendő jó baktériumhoz jut. Sajnos mesterséges táplálkozással olyan rossz baktériumtörzseket hozunk létre, amelyek nem kedveznek a fejlődésünknek. Óvakodjon a babakásától és a sok cukrot tartalmazó ételektől. A cukor jelentősen elősegíti a káros bélbaktériumok szaporodását.
Már nem befolyásoljuk, hogy miként ettünk a születés után, gyakran ettünk, ahogy a szüleink tanítottak, vagy azt is, hogy hogyan fogunk enni tovább felnőttkorban.

Hogyan javíthatjuk a bél mikroflóránkat?

Amit eszünk, vagy táplálja, vagy károsítja mikrobiomunkat.
Ezért a mikrobiom javításának nagyon fontos eleme étel. Az étrendnek változatosnak, átfogónak kell lennie, és tartalmaznia kell minden szükséges vitamint, amelyre a testnek szüksége van.
Nem hiányozhatnak a menüből, különösen a megfelelő mikrobiom esetében probiotikumok. Probiotikumok Ők élő baktériumok, amelyek jótékony hatással vannak a mi emésztőrendszer.

A legfontosabb probiotikumok a következők:

  • savanyú tejtermékek (kefir, acidofil tej, fehér joghurt, tejszín),
  • zöldségek és gyümölcsök (különösen savanyú káposzta, savanyúság, kimchi (a legjobb házi készítésű)),
  • erjesztett italok (kombucha, vizes kefir, gyömbérsör),
  • erjesztett szójatermékek (natto, tempeh, miso paszta),
  • aromák (almaecet, umocot).

A probiotikumok a gyógyszertárban tabletták formájában is megvásárolhatók, de ez a probiotikumforma sajnos nem túl hatékony a testünk számára. Csak kevés baktériumtörzset tartalmaz, és nagy részük elpusztul.

A diéta másik része, amely támogatja a jó baktériumokat, a prebiotikumok. A prebiotikum egy rost, amely a bélbaktériumok étrendjeként működik.
A probiotikumok legjobb forrásai a következők:

  • hagyma, fokhagyma
  • almák,
  • hüvelyesek,
  • burgonya, csicsóka,
  • ál-gabonafélék (pl. amarant, köles, quinoa, hajdina).

Hogyan lehet eltávolítani a jó/jótékony baktériumainkra gyakorolt ​​negatív hatásokat?

Különösen az ételek negatívan befolyásolják a szervezet mikrobáit cukrok. A túlzott cukorfogyasztás ösztönzi a káros baktériumok szaporodását, és hosszú távú problémákhoz vezethet. A cukor csökkentése az étrendben jelentősen javíthatja a mikroflórát és megvédhet minket a krónikus betegségektől. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint napi 30 gramm egyszerű cukrot kell megennünk (nem összetett cukrot - egy linket arra, hogy elmagyarázzuk, mi hasznos lenne). A statisztikák szerint az átlag európaiak évente körülbelül 33 kg cukrot fogyasztanak! Ez azt jelenti, hogy naponta 21 teáskanál cukrot eszünk meg. Az átlag amerikai évente több mint 50 font cukrot eszik meg. Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy a cukor bevitelét a felnőttek összes energiafogyasztásának 10% -ára, a gyermekek számára pedig 5% -ra korlátozzák. Szerintem nagyon fontos, hogy csökkentse az egyszerű cukrok mennyiségét, és az étrendben előnyben részesítse a komplex szénhidrátokat, amelyeket főleg zöldségekben, gabonafélékben és hüvelyesekben találunk.

Egyéb negatív hatások a következők:

  • kémiai tartósítószerek, "es" és édesítőszerek
  • túlzott kézmosás,
  • szennyezett levegő,
  • vegyi kozmetikumok,
  • dohányzó,
  • antibiotikumok és fájdalomcsillapítók,
  • kémiai szappanok.

Mikrobioma egyensúlyhiány

A bakteriális dysmicrobia különféle betegségeket okozhat, például:

  • allergia
  • atópiás ekcéma
  • túlsúly és elhízás,
  • cukorbetegség II. típus,
  • szív- és érrendszeri betegségek,
  • gyulladásos bélbetegség,
  • autoimmun betegség,
  • mentális problémák.

Mikrobioma és túlsúly/elhízás

Az elhízás okainak felkutatásában a kutatók ismét előrehaladást értek el, köszönhetően az egerek kutatásának kutatók olyan bizonyítékokat fedeztek fel, amelyek az elhízást összekapcsolják a bél mikrobiómájával.

A vizsgálatok a zsír és a sovány egerek bélbaktériumait vizsgálták. Az elemzés során egy zsíros egérből eltávolították a bélbaktériumokat, és egy sovány egérbe helyezték őket. A kövér egérből szegény egér lett! A Mucosal Immunology folyóiratban megjelent új tanulmány eredményei tehát arra utalnak, hogy az elhízás, valamint a cukorbetegség elméletileg megelőzhető a bélbaktériumok szintjének és szintjének manipulálásával.

További vizsgálatok kimutatták, hogy az egészséges és elhízott egyének különböznek az egyes baktériumok nemzetségeinek reprezentációjától is. Ley és mtsai. 2005-ben a szegény és elhízott egerek vakbaktériumait vizsgálták, és az eredmények azt mutatták, hogy az elhízott egerek mikrobiómája a Bacteroidetes 50% -kal, a Firmicutes esetében pedig szignifikánsan nagyobb mértékben növekedett. A fogyókúrás étrendet követő és lefogyott egyéneknél a Becteroidetes nemzetség baktériumainak aránya 3% -ról 15% -ra nőtt, ugyanakkor a Firmicutes baktériumok száma csökkent (Kotzampassi et al., 2014).

A koppenhágai egyetem egy másik tanulmánya azt mutatta, hogy azoknál az embereknél, akiknek vastagbélében nagyszámú baktériumfaj van, kisebb az elhízás kockázata. Megállapították, hogy nemcsak a baktériumok sokfélesége, hanem a baktériumok típusa is. Egyes baktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek megakadályozzák a zsírok tárolását, míg mások támogatják. Stephan C. Bischoff, a Táplálkozástudományi Intézet professzora egyik folyóiratában kifejti, hogy az ókorban, amikor az emberiség alultáplált volt, a baktériumok segítettek abban, hogy több energiát nyerjünk az ételtől, de most, hogy az emberiség túlevik, a baktériumok az elhízás kialakulásának kockázatához vezetnek.

Csak probiotikus kiegészítéssel csökkenhet súlya 5% -kal, és így csökkentheti a túlsúly vagy az elhízás kockázatát is.

Erőforrások

Gibson GR, Wang X. A bifidobaktériumok szabályozó hatása más vastagbélbaktériumok szaporodására. J Appl Bacteriol. 1994; 77: 412–420. [PubMed] [Google Tudós]

Lovell RM, Ford AC. Az irritábilis bél szindróma globális prevalenciája és kockázati tényezői: metaanalízis. Clin Gastroenterol Hepatol. 2012; 10: 712–721.e4. [PubMed] [Google Tudós]

Pimentel M, Lembo A, Chey WD, Zakko S, Ringel Y, Yu J, Mareya SM, Shaw AL, Bortey E, Forbes WP. Rifaximin terápia székrekedés nélküli irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek számára. N Engl J Med. 2011; 364: 22–32.

Simrén M, Svedlund J, Posserud I, Björnsson ES, Abrahamsson H. A gasztroenterológiai járóbeteg-szakrendelőbe járó betegek egészségével kapcsolatos életminőség: funkcionális rendellenességek versus szerves betegségek. Clin Gastroenterol Hepatol. 2006; 4: 187–195. [PubMed] [Google Tudós]