milyen

A videojátékok ma már sok gyermek életének általános részei. Gyakran elítélik őket, mert sok erőszakot tartalmaznak, és függőséget okozhatnak. Ha véletlenül a felnőttek is videojátékokat játszanak, megszokjuk, hogy kiskorúnak tekintik őket. Kivételt képez néhány olyan játék, amely oktatási jellegű, és egészségügyi vagy fizikai témákkal foglalkozik. Végül is sokféle játék létezik. A videojátékok azonban sokkal többet tartalmaznak, és sok olyan tulajdonságra taníthatnak gyermeket, amelyek hasznosak, és amelyek a későbbi életben sikeresebbé tehetik a gyermeket. A videojátékok előnyeivel kapcsolatos ellentmondásos nézetek arra késztették a pszichológusokat, hogy tanulmányt készítsenek a játékok előnyeiről. Tehát mik a videojátékok jellemzői és képességei?

1) Türelem és kitartás

Az első videojátékok a kitartásra összpontosítottak. Például Tetris arra kényszerítette a játékost, hogy állandóan ugyanazt tegye, és a cél az volt, hogy a lehető legmesszebbre jusson. Még azok a játékok is, amelyeknél a játékos az egyes szintek során fokozatosan fejlődött, arra kényszerítette a játékost, hogy újra és újra ugyanazt tegye. A játékok jelenleg nem igazán különböznek egymástól. Sokuknak meg kell követnie ugyanazokat a szinteket újra és újra, amíg a játékos sikeresen átmegy rajtuk. A kitartás és a türelem kétségkívül az egyik leghasznosabb tulajdonság nemcsak a virtuális valóságban, hanem a való életben is. A gyerekek ugyanazt csinálják újra és újra. Legyen szó házi feladatokról vagy szobád takarításáról. Sok játékos számára azonban szó szerint szenved, amikor valamire várniuk kell, annak ellenére, hogy tudják, hogy végül valami sokkal jobb jön.

2) Mentális és kreatív alkalmasság

Az emberi agynak folyamatosan fejlődnie és javítania kell a funkcionalitását. A különböző játékok különböző előnyöket kínálnak, és javítják a különböző képességeket. Egyesek javítják a koncentrációs készségeket, a sebességet és a számítást. Más játékok javítják a mozgások koordinációját, a perifériás látást vagy a látásélességet. Más játékok javítják a logikai dedukció vagy az alakfelismerés képességét, például a már említett Tetris.

3) Kognitív képességek

Noha a videojátékok káros hatásai egyre inkább a világban hisznek, nem feltétlenül ártanak a gyermekeknek, ha megfelelő időt kapnak. Számos kognitív képességet fejleszthetnek. Például a gyakran erőszaknak elítélt akciójátékok javíthatják a gyors reakciókészséget. Az akciójátékokat játszó játékosok jobban meg tudják határozni a helyszínt, jobban képesek megbecsülni a helyet, vagy fokozottan képesek szellemileg forgatni. Az iskolai tanfolyamokhoz képest, amelyek ugyanazon készségek megerősítésére összpontosítanak, a játékkal megszerzett készségek tovább tarthatnak, és gyorsabban is tanulhatnak.

4) Stratégiai tervezés és gondolkodás

A rejtvények és a stratégiai játékok mindig divatosak lesznek, és soha nem mennek ki a divatból. És ez nemcsak olyan klasszikus játékokat jelent, mint a Sudoku vagy a Bejeweled, hanem sokkal összetettebb játékokat is, például a Starcraft II vagy a Dota II. Az ilyen játékok ösztönzik a tervezést és támogatják a stratégiai gondolkodást is. Az ilyen játékok azonban nem csak számítógépes játékokat, hanem mobil játékokat is tartalmaznak. Természetesen a számítógépet használók élettartama sokkal hosszabb. Az előre történő tervezés képessége nagyon értékes, nemcsak a lehetséges jövőbeli karrier vagy nyári vakáció megtervezésekor, hanem a mindennapi helyzetekben is. Ez azt is segíti a játékost, hogy több szögből nézze meg a gyakori helyzeteket, és fontolja meg a lehető legjobb kiutat.

5) Képesség a problémák megoldására

Több akadémikus szerint a videojátékok kiválóan alkalmasak problémák megoldására. Ha rejtvények vagy bonyolultabb útkeresések vannak a játékban, a játékos arra kényszerül, hogy elemző képességeit felhasználja. A játékokban nincsenek utasítások a problémák megoldására, ezért a játékosnak mindent ki kell találnia, és az intuíció és a korábbi tapasztalatok alapján hoz döntéseket. A videojátékoknak köszönhetően a fiatal generáció először próbálkozik valamivel próba és hiba formájában, és csak utána keresi az utasításokat. Ennek az elméletnek a megerősítésére számos tanulmány talált a nyílt végű játékok javítják a játékosok problémamegoldási problémáit, és akár jobb osztályzatokhoz is vezethetnek az iskolában.

6) Vezetői készségek és szocializáció

Bár sok játék pusztán játékosközpontú, egyre több játékot lehet lejátszani több játékossal. A játékok sok társas interakciót kínálnak. Korábban, ha a játékosok együtt akartak játszani, ugyanahhoz a konzolhoz kellett csatlakozniuk, de ma már hang- vagy videocsevegések segítségével kommunikálhatnak. Még a legkevésbé társas játékosok is játszanak más emberekkel, így a videojátékok javítják a szociális készségeket. Nagyon gyakran, amikor embercsoportban játszik, egyiküknek meg kell követelnie a vezetőt és az egész csapatot kell vezetnie. A vezető szerepe ezután az emberek mozgósítása, a csapat motivációjának fenntartása és az interperszonális konfliktusok megoldása. Amit a játékosok játék közben megtanulnak, annak nagy része a való életben is alkalmazható.

7) Motiváció

A játéktervezők olyan szintre tudták vinni művészetüket, hogy a játékok valóban felváltották a valóságot. Motiváltan tudják tartani a játékosokat, még akkor is, ha többször kudarcot vallanak. Akkor ünnepelnek, amikor kevés sikert érnek el. A játékosok motiváltak maradhatnak a játék során. A gyerekek gyakran úgy vélik, hogy a játékban elért siker tükrözi intelligenciájukat, és befolyásolja, hogy sikeresek lesznek-e az életben. Amikor a gyerekeket dicsérik az elért eredményekért, azt hiszik, hogy intelligenciájuk idővel megváltozhat. A videojátékok fejleszthetik ezt az elméletet a gyermekeknél, mert a gyerekek azonnali visszajelzést kapnak, ami motiválta őket a játék folytatásában.

8) Az empátia képessége

A videojátékokat jelenleg művészetté népszerűsítik. Míg a művészet szemlélete szubjektív, a művészetnek elsősorban érzelmeket kell tartalmaznia. És az újabb videojátékok tartalmazzák. A producerek egyre több érzelmet próbálnak beépíteni a játékokba, hogy kialakuljon a játékkal való kapcsolat. Bár a játékokat olyannak tekintették, amelyen a játékosok hülyéskedtek, és az érzelmeik, különösen az empátia képessége az ismeretlenné vált, a modern videojátékok megmutatták, hogy azt csinálják, amit a könyvek és filmek már régóta csinálnak. Megteremtik azt a képességet, hogy szimpatizáljanak valakivel és képesek legyenek együttérezni. Ezek a tulajdonságok a legszükségesebbek az élethez, különösen azért, mert az érzelmi intelligenciát fontosabbnak, sőt nem is fontosabbnak tartják, mint általában az intelligenciát.

9) Az érzelmi képességek általában

A beleérző és szimpatikus képesség mellett a videojátékok általában fejlesztik az érzelmi képességeket. A játékosok átfogó érzelmi fejlődést tapasztalnak, amikor a játékok új érzéseket vezetnek be hozzájuk, például örömet, növekedést, fájdalmat, veszteséget vagy szorongást. A játékosok új játékosokat is új pozíciókba helyeznek, és biztosítják az érzelmi fejlődést.