SEATTLE - A világ népessége a század második felében csökken, és 2100-ra körülbelül 8,8 milliárd embernek kell élnie a bolygón. Ezt állítja az Egészségügyi Mérő és Értékelő Intézet (IHME) tanulmánya, amelynek következtetése azonban nem ért egyet az ENSZ előrejelzéseivel. Éppen ellenkezőleg, az ENSZ becslései szerint akkor még kétmilliárd embernek kell lennie a Földön.

Az IHME anyaga, amely kedden jelent meg a The Lancet című szaklapban, forradalmi változásokat feltételez, amelyek felborítják a világ és az egyes vállalatok egyensúlyát. Az intézet igazgatója, Christopher Murray elmondta, hogy a tanulmány eredményét jó hírnek tartja abban az értelemben, hogy kevesebb ember jelent kevesebb nyomást az élelmiszertermelésre és kevesebb szén-dioxid-kibocsátást. Egy másik dolog a népesség összetételének változása. "Az életkor piramisának megfordításának mély és negatív következményei lesznek a gazdaságra, a családokra, a közösségekre és a társadalmakra nézve." Murray elmondta, elismerve, hogy a kutatási eredmények nem visszafordíthatatlanok, és hogy a nemzeti fejleményeket befolyásolhatják a politikai változások.

2100-ra

A csúcs 2064-ben lesz

A demográfiai változásokról szóló legutóbbi jelentésében az ENSZ becslése szerint 2050-ben 9,7 milliárd, 2100-ban 10,9 milliárd ember él a Földön. Jelenleg körülbelül 7,7 milliárdan vagyunk. Az IHME-t a Bill Gates Alapítvány finanszírozza. Munkájához az Intézet adatokat gyűjt a közegészségügy világkutatásaiból. Tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy 2064-ben a demográfiai görbe csúcsa 9,7 milliárd ember lesz, de ezután csökkenésnek indul, és 2100-ra a bolygó lakossága 8,8 milliárd lesz. Szakértők szerint a lányok oktatásának fejlesztése és a fogamzásgátlás elérhetősége nagyrészt gondoskodni fog erről. Míg egy nőre átlagosan 2,37 gyermek jár, 2100-ban ez az érték 1,66-ra csökken, ami sokkal nagyobb termékenységveszteség, mint azt az ENSZ előrejelzése előrejelzi. A vizsgálatba bevont 195 ország közül 185-ben az egy nőre jutó átlagos termékenység 2100-ban kevesebb lesz, mint 2,1.

A jövőbeni demográfiai fejlemények, amelyek magukban foglalják a halálozási és migrációs adatokat, országonként és régiónként eltérőek lesznek, a gazdasági és geopolitikai térképek változnak, és a nemzeti erősséget nem csak a lakosság határozza meg. Kína 1,4 milliárd emberével akár a felét is elveszítheti, és e század végére "csak" 730 millió ember élhet benne. A dolgozó népesség csökkenése lelassítja gazdasági növekedését. Az Egyesült Államok, amely már a világ legerősebb gazdaságaként veszít helyről, a század végén újra megelőzheti Kínát, ha a bevándorlás továbbra is kiegészíti csökkenő termékenységét.

Nigéria a legmeglepőbb

A legnagyobb népességcsökkenés 23 országot érint Európában és Ázsiában; állampolgárainak száma legalább a felére csökken. Spanyolországban 46-ról 23 millióra, Olaszországban 61-ről 31-re vagy Japánban 128-ról 60-ra kell csökkenteni. Néhány országot azonban megkímélnek ettől a tendenciától, például Franciaországnak két millióval többnek kell lennie 2100-ban. . Szaharától délre fekvő Afrikában a lakosság háromszorosára nőhet, háromról egymilliárdra. Nigéria lesz a legnépesebb (206-tól 790 millióig), megelőzi Kínát és India után a világ második legnépesebb országává válik.

"Fel kell készülnünk egy igazán új világra" Richard Horton, a magazin főszerkesztője kommentálta ezt a kilátást. Murray hozzátette, hogy ez egy olyan világ lesz, amelyben sokkal kevesebb munkaképes ember él, és amelyben hatszor több nyolcvan ember él, mint most. Ez szükségessé teszi a szociális és egészségügyi rendszerek felülvizsgálatát. Több szakértő úgy véli, hogy sok országban a népesség csökkenésének kérdése politizált. Szerintük a demográfiai görbe változása olyan szociálpolitikával érhető el, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy több gyermeket szüljenek, és ugyanakkor dolgozhassanak.