Az összeesküvési média a propaganda veszélyes eszköze - mondja a kulturális miniszter.

művésznek

A kormány programnyilatkozatában (PVV) a kormány vállalja, hogy 2030-ig kidolgozza a kultúra fejlesztési tervét és céljait. A szlovák kultúrának nincs ilyen. Ez annak is az eredménye, hogy a kultúra mindig is az utolsó helyen állt az állam prioritásai között. Ami önmagában oximoron. utolsó prioritás. De a PVV-ben is a kultúra csak az utolsó fejezet. Ők lesznek utoljára elsők? Megkérdeztük Natalia Milana kulturális minisztert.

Hogyan érzékeli a kultúra helyét a társadalomban? Mi legyen a kultúra az állam számára?

Mindig az volt az érzésem, hogy a társadalom többsége a kultúrát olyan hozzáadott értéknek tekinti, amely nem szükséges az életünkhöz, hanem csak egyfajta kiegészítője a szabadidő diverzifikálásának. Ez azonban nem így van. A kultúra művészeti és esztétikai tapasztalatokat közvetít, de hozzájárul a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez is.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kultúra szorosan kapcsolódik más ágazatokhoz is, és ha nem adunk neki időben segítséget, a következményeket - gazdasági és társadalmi - a társadalom egésze viseli. Kérdésére nagyon könnyen lehet választ adni - a kultúra a társadalom tükre, ezért úgy kell megközelítenünk. Mindent megteszünk, hogy a kultúra ne legyen a farkán.

Szlovákia külföldi képviselete külföldön gyakran vallákokká, krpce-ként és kulturális folklórrá zsugorodik. Ugyanakkor a kultúra a természeti szépségek mellett olyan szolgáltatások vagy különlegességek, mint például a gyógyfürdő-turizmus, amelyekkel büszkélkedhetünk, a modern turizmus egyik legfontosabb pillére. Mit fog tenni a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma a kortárs szlovák kultúra külföldön való népszerűsítése érdekében?

Tény, hogy a folklór jelentős figyelmet kapott a tanszék korábbi vezetésétől, akár támogatások, akár előléptetés formájában. Természetesen a népi hagyományok, beleértve a folklórt is, kétségtelenül fontos részét képezik történelmünknek, és a szlovák kultúra kulcsfontosságú jellemzői közé tartoznak.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk kultúránk többi oszlopáról, kastélyok, kastélyok vagy uradalmak, természeti jelenségek vagy modern művészet formájában. Kultúránk minden területének népszerűsítése külföldön ezért rendkívül fontos lesz, tekintettel a koronavírus-járvány által a kulturális szférában okozott óriási károkra is. A külföldi turistáknak világosan látniuk és hallaniuk kell, hogy érdemes Szlovákiába kultúrára jönni. Élőben kommunikálunk a Külügyminisztériummal is, és a promóció támogatása érdekében új formátumú nemzetközi rendezvények elindítását tervezzük. Ugyanakkor külföldi intézeteinkkel is kommunikálunk, különösen Csehországban vagy Franciaországban.

Az előző vezetés 2019. december 19-én közzétette az IKP és az Ár-érték arány osztály hízelgő előzetes jelentését a kultúra finanszírozásának állapotáról, a jelentést teljes egészében márciusban jelentették meg megoldási javaslattal. Megértjük a koronavírust és a kormányzati változásokat, de - nem ismeri a jelentés állapotát? Teljes terjedelmében közzéteszik?

Az IKP intenzíven dolgozik az ÚHP-val a végleges jelentés elkészítésén. A zárójelentés konkrét intézkedéseket is tartalmaz a közpénzek hatékonyabb felhasználása és az egyes kulturális politikák jobb kezelése érdekében.

A jelentést május végéig kell elkészíteni. A Kulturális és Pénzügyminisztérium vezetésének jóváhagyását követően azt közzéteszik. Várakozással tekintünk arra, hogy végre megismerkedjünk egy lépcsőfokkal és ismerjük meg, hogyan kezelték a kultúrát, hol követtek el hibákat és hogyan tudjuk majd kijavítani azokat. A koronavírusnak is vannak fényes oldalai - van adatunk, azonosíthatjuk a fő hiányosságokat és meghatározhatjuk a célokat.

Számos európai országban a kulturális és kreatív ipar az állam működésének egyik legfontosabb eleme - legyen az gazdaságilag rendkívül érdekes és előnyös az állam számára, vagy olyan szegmensként, amely nagyszámú embert foglalkoztat. Ugyanakkor ez egy olyan szegmens, amely a pragmatikus közgazdászok szempontjából nem prioritás, mert úgy tűnik, hogy sokat fogyaszt (bár tudjuk, hogy sokat hoz). Amint azonban a fent említett jelentés mutatja, kultúránk anyagilag jelentősen alulméretezett. Hogyan lehet meggyőzni a közgazdászokat arról, hogy érdemes befektetni a kultúrába?

A rendszer egyszerű - minél vonzóbb a kultúra, annál több pénz jut az állami költségvetésbe. Ha azonban hatékonyan, gazdaságosan és megfelelő módon fektetünk be a kultúrába, az eredmény nem sokáig várat magára, és a gazdasági eredményekben is megmutatkozik. Egy bölcs közgazdász tudja, hogy megéri befektetni a kultúrába. A kulturális és kreatív iparágak óriási kulturális és gazdasági potenciállal rendelkeznek, de régiókba kell őket diverzifikálni, és meg kell teremteni számukra a megfelelő feltételeket. Sajnos az Eurofund pénzét, amely legalábbis elindíthatja, a korábbi vezetés nem tudott megfelelően zárni.

A koronavírus-járvány kapcsán a kultúrpolitika rávilágított arra, hogy egyrészt vannak olyan kreatív emberek a kultúrában, akik mindent kitalálnak, másrészt azt is feltárta, hogy a kézről-szájra művész mítosza nem olyan mítosz. Szegénynek kellene lennie egy művésznek ahhoz, hogy jó művészetet csináljon? Vagy az államnak készítenie kellene egy "párnát" a művészek számára is?