Az élelmiszer-összetétel hirtelen változásai, amelyeket az elmúlt évszázad idézett elő, növelheti a civilizációs megbetegedések, köztük a rák előfordulását. A laikusok többsége a mikroorganizmusokat kórokozóknak tartja. A valóság azonban más. Az eddig ismert mikroorganizmusokból

2002. október 2., 22:40

tech

csak egy ezreléknél kevesebb tekinthető az egészség károsítójának. A mikroorganizmusok túlnyomó többsége szükséges és hasznos az élet számára. A mikroorganizmusok, főként a baktériumok, száj, nyálkahártya, bőr, hüvely és különösen az emésztőrendszer. Míg egészséges gyomorban és részben a vékonybélben kis mennyiségű baktérium található, a vastagbél szó szerint túl van töltve velük.

A "jó" baktériumok ragaszkodnak

A vastagbélben lévő baktériumok tömege eléri a máj tömegét, azaz legfeljebb 1,5 kg-ot. A vastagbél milliliterében több százezer milliárd baktérium található. A vastagbél sokféleségét tekintve több mint ötszáz különböző baktériumfaj él. Néhány faj itt bőséges, mások szerény. Csak körülbelül 30 faj rendelkezik jelentős mennyiségi ábrázolással.

Így egy egészséges szervezetben a legtöbb bélbaktérium szimbiotikus és hasznos az ember számára. A vastagbél mikroflórája jelentősen részt vesz az ételek emésztésében. Annyi biokémiai reakcióban vesz részt, hogy ez indokoltan összehasonlítható a máj aktivitásával.

A bél mikroflóra faji összetétele nem állandó. Ez elsősorban az étel korától és összetételétől függ. Röviddel a születés után a tejsavbaktériumok túlsúlyban vannak a bélben, amely az életkor előrehaladtával visszahúzódik, és kevésbé hasznos csoportok kezdenek megjelenni. Bizonyított, hogy az öregedés során egyre több rothasztó és más kevésbé kedvező baktériumfaj jelenik meg a belekben. Több szakértő szerint a rothadó baktériumok mérgező termékei az öregedés fő, de nem egyedüli okai.

A "jó", különösen a tejsavbaktériumok jelenléte különféle módon nyilvánul meg: elnyomják a kórokozó baktériumok szaporodását, serkentik a szervezet természetes védekezőképességét - immunrendszert, javítják az alapvető tápanyagok, köztük nyomelemek emésztését és felszívódását, szintetizálják a B és a K vitaminok: a rothadó baktériumok túlszaporodása, amelyek enzimjei bizonyos élelmiszer-összetevőket és az epesavakat rákkeltővé alakítják. A tejbaktériumok a bélfertőzések (szalmonellózis, vérhas, listeriosis, kolera és más hasmenéses megbetegedések, köztük az utazók hasmenése) elleni védekezés fontos funkciójának is tulajdoníthatók.

A toxinok károsak az egész testre

Amikor a vastagbélben a rothasztó és más kevésbé kedvező baktériumok kezdenek eluralkodni, a toxinok "generátora" jön létre, amely irritálja a bél nyálkahártyáját. Gyulladásos lerakódást képeznek benne, és a véráramon keresztül eljutnak a test más részeihez. Gyulladásos bélbetegséget, fekélyes vastagbélgyulladást, Crohn-kórt, székrekedést, hasmenést okoznak…

A toxinok, rákkeltők és allergének szintén a szövetekbe és a sejtekbe jutnak, különféle allergiás és toxikus tüneteket okozva. Ezenkívül a méreganyagok felborítják az egyensúlyt az oxidánsok és az antioxidánsok között, növelve az emberi egészséget veszélyeztető veszélyes szabad gyökök szintjét. A toxinok az enzimek és hormonok aktív csoportjait is károsítják, elnyomják a szervezet anyagcseréjét, beleértve az energiaátalakítást is. Ennek a káros folyamatnak az eredménye egy fáradt és beteg ember, legyengült immunrendszerrel.

Kiderült, hogy a bél mikroflóra megfelelő összetétele, vagyis a "jó" baktériumok túlsúlya a "rossz" (vagy kevésbé kedvező) szemben kulcsfontosságú szerepet játszik az egészség megőrzésében. Hihetetlenül hangzik, de a közelmúltban kiderült, hogy még az ismételt stressz is nagyon sok zavart okozhat a bélben, és megzavarhatja a bél mikroflórájának optimális egyensúlyát. Számos szakértő ezt tartja a fekélyes gyulladásos bélbetegségek okának, amelyek népességünkben is széles körben terjednek.

Az egyes baktériumcsoportok jelenlétét a belekben leginkább az étrendi szokások befolyásolják. A vegetáriánusok és a növényi táplálékot, halat és fehér húst elegendő mennyiségben fogyasztó emberek belének mikroflóra-összetétele más, mint azoknak, akik kedvelik a négylábú állatok vörös húsát (sertés és marhahús). Míg az előbbieknél nagyobb a tejsavbaktériumok aránya a bélben, az utóbbiakban a rothasztó és más kevésbé kedvező fajok dominálnak. A vegetáriánusoknál a vastagbélrák és a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb gyakorisága ennek a megállapításnak tulajdonítható.

A savanyú tejtermékek (joghurtok, kovász, kefirtej, Maconi) fogyasztása szintén hozzájárul a bél mikroflóra egészséges készletének fenntartásához. Ezek az ún a funkcionális ételek különféle tejsavbaktériumokat tartalmaznak, amelyeket "probiotikus baktériumoknak" neveztek.

A növényi táplálék szintén fontos szerepet játszik a bél mikroflóra megfelelő összetételének fenntartásában. Negyedszázaddal ezelőtt Burkitt és Trowell amerikai tudósok feltételezték, hogy a civilizáció szív- és érrendszeri és egyéb betegségei, köztük a rák, az étrend összetételében a múlt században hirtelen bekövetkezett változások eredménye. Termikus és vegyi élelmiszer-feldolgozás, finomítás és egyéb technológiai folyamatok miatt kimerültek az élelmiszer-nyersanyagok biológiailag aktív anyagokból (enzimek, vitaminok) és különféle ballasztkomponensekből (rostok, ásványi anyagok).

Hiányzik az étel

A hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek bevitele, amelyek tartalmazzák többek között az ún élelmi rost. Fontos szerepet játszott az emberi evolúcióban. Az emberi ősök nagy mennyiségű kalóriát nyertek belőle tejsavbaktériumok által vezérelt vastagbél fermentációs folyamatai révén. Még a jelenlegi hominoidok (például gorillák) is, az emberek és a csimpánzok kivételével, túlnyomórészt vegetáriánusok. A vastagbél erjedési folyamataiból a kalóriák akár 60 százalékát is megkapják.

Az evolúció felkészítette az emberi testet a növényi étrend nagy részének fogyasztására. Bár az emberek és a nagy majmok genetikailag kevesebb, mint három százalékkal differenciálódnak, és hasonló az emésztési anatómiájuk, a jelenlegi élelmiszer-összetétel eltér. Ezért az emberi test a kalóriák kevesebb mint 9 százalékát nyeri el a vastagbél fermentációs folyamataiból. Az emberi belek ezért alul vannak használva. Az "élelmi rost" kifejezés eredetileg a vékonybélben emészthetetlen növényi sejtekben és szövetekben szerepelt, amelyek főleg cellulózból, hemicellulózokból, pektinből és ligninből állnak. Később kiderült, hogy a vízben oldódó rostoknak a növényekben is vannak bizonyos összetevői, amelyeket "prebiotikumoknak" neveztek el. A prebiotikumok nem emészthetőek meg a vékonybélben, szinte változatlanul átjutnak a vastagbélbe, és nagyban támogatják a "jó" baktériumok, különösen a tejsav szaporodását.

Az oldható "étkezési rostot" (prebiotikum) már jelentős mértékben használják az élelmiszeriparban, de Szlovákiában eddig csak korlátozott mértékben. Néhány joghurt inulint tartalmaz, amely az egyik legismertebb "oldható rost" típus. Eredetileg az Inula helenium L. nevű növény gyökérléjéből izolálták, amelyből a név is származik. Az inulin és hasonló oligoszacharidok sok növényünkben is megtalálhatók (lásd a táblázatot). Szakértők becslése szerint hasonló prebiotikumok akár 36 000 növényfajban is előfordulnak.

A cigorka még a közelmúltban is népszerű volt Szlovákiában, mint az igazi kávé helyettesítője. Igaz, akkor még nem lehetett tudni, hogy a magas inulin tartalom jótékony hatással van-e az emberi egészségre. Miután megtudtuk az inulin említett hatásait, bővítenünk kell étlapunkat ilyen zöldségekkel és gyümölcsökkel is. Franciaországban a fiatal pitypanglevelek tavaszi salátája régóta népszerű, az USA-ban és a nyugat-európai országokban a spárga divatos csemege. Szlovákiában nagy területeken kezdték termeszteni Veľké Leváryban. A spárga vonzó exportáru, mivel Németországban és Ausztriában az egyik legnépszerűbb finomság, amely bizonyított egészségügyi előnyökkel jár.