A nyelőcső szűkület a nyelőcső szűkületét jelenti. Az obstrukció teljes bezárást jelent. Megkülönböztetünk veleszületett szűkületet és szerzett szűkületet. A megszerzett szűkületet okozhatják fertőzések, égési sérülések, daganatok, de egyéb okok is. Az akadályokat ezek az okok okozhatják, különösen gyermekkorban idegen tárgyak.
Beszédek:
A nyelőcső szűkülettel rendelkező újszülött étkezés után visszatér. Ha ez összefügg a fistulával a légcsővel, az újszülött köhög, légszomja van a táplálékból a hörgőkbe.
A szűkület leggyakrabban dysphagia-ban nyilvánul meg, ami nyelési nehézséget jelent. Kezdetben nehézségeket okoz a szilárd táplálék lenyelése, a beteg meginja a vízmennyiséget. Később problémák lesznek a zabkása és a víz bevitelével. A beteg ebben a szakaszban általában nem fordul orvoshoz. A paradox diszfágia kezdeti problémákat jelent a folyékony, később szilárd táplálék bevitelével. A megnyilvánulások közé tartozik a köhögés is, amelyet a légcső irritációja okoz.
Okoz:
Fiziológiailag a nyelőcső három helyen szűkül. A legjelentősebb szűkület, amelyet a kóros folyamat még a leggyakrabban is érint, az a szűkület, amikor a nyelőcső átmegy a rekeszizmon a hasüregbe.
A szűkületet a nyelőcső lumen képződésének veleszületett rendellenessége okozhatja. Az ilyen szűkület azonban akár 85 százalékban társul a légcsővel társuló sipolyhoz.
A szűkületet a nyálkahártya savak vagy bázisok általi megégése is okozhatja, ha véletlenül vagy szándékosan részeg. Felnőttkorban az oka a nyelőcső falának tapadásával járó fertőzés leküzdése, divertikulum gyulladása, onkológiai jelleg - daganat lehet. Ami a daganat etiológiáját illeti, meg kell említeni, hogy a nyelőcső falának nincs szerózisa (a harmadik réteg, mintha a "burok" lenne), így daganatnövekedés esetén a hús gyorsan nő a környezetbe és szinte metasztázisokat bocsát ki.
Diagnosztika:
A veleszületett szűkületet születés után diagnosztizálják az újszülött hányása alapján. Ha sipoly van, a baba köhög és légszomja van. Ételek belélegzésének veszélye áll fenn!
A stenosis diagnosztizálásában szintén fontos a kórtörténet és a fizikai lelet.
A képalkotó módszerek között hasznos lehet az esophagoscopia, kontrasztfeltöltő röntgen (fistula gyanúja esetén nem), CT, MRI.
Kezelés:
Veleszületett szűkület esetén a kezelés során a nyelőcsövet léggömbbel tágítják az esophagoscopy során. Ha a szűkület kifejezettebb, műtéti megoldás szükséges. Paliatív ellátás esetén a nyelőcsőbe speciális rácsokat vezetnek be a nyelőcső falának megerősítésére.