A Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Számviteli és Könyvvizsgáló Tanszékén végzett és a számvitel, az adók és az üzleti környezet témáinak szakértője, valamint külső munkatárs az Účtovná jednotka, s.r.o társaságban.
A tárgyidőszak végén a társaság meghatározza nyereségét vagy veszteségét. Nyereséget vagy veszteséget okozhat. A nyereség felosztásának és a veszteségek elszámolásának is vannak bizonyos szabályai, amelyek társaságonként eltérőek lehetnek.
A menedzsment eredménye nyereség vagy veszteség lehet
A legjobb mutató a vállalkozás sikerének vagy kudarcának értékelésére egy adott időszakban a gazdasági eredmény. A társaság nyereségét vagy veszteségét rendszeresen, legalább egyszer meghatározzák az előző elszámolási időszakra vonatkozóan. A gazdasági eredmény meghatározása az összes bevétel és az adott elszámolási időszak összes költségének különbsége (a szervezeten belüli bevételeket és költségeket nem veszik figyelembe, ha a társaság elszámolja azokat). Például kiszámítják a 2016. évi összes bevételt, és levonják belőlük a 2016. évi összes költség összegét.A könyvelésben a beszámolási időszak gazdasági eredménye a 710-es számlán található - Eredménykimutatás. Ha az elszámolási időszak bevétele meghaladta a költségeket, a társaság nyereséget ért el. Ezzel szemben, ha a költségek magasabbak voltak, mint a vonatkozó beszámolási időszak bevételei, a társaság veszteséget szenvedett el.
Két, a gazdasági eredménnyel összefüggésben használt kifejezéssel találkozhatunk - az adózás előtti és az adózás utáni eredmény. Amint ezekből a fogalmakból kitűnik, az adózás előtti eredmény minden költséget figyelembe vesz, kivéve azokat, amelyek társasági jövedelemadó formájában jelentenek költségeket (az úgynevezett „halasztott jövedelemadót” nem veszik figyelembe, ha az költségtérítés) . Az adózás utáni gazdálkodás eredménye már a jövedelem és az összes költség különbsége, kivéve a szervezeten belüli költségeket (a folyó és a halasztott jövedelemadót is figyelembe vesszük). Az adózott eredményt természeténél fogva „könyvelési eredménynek” (néha „nettó nyereség”) vagy „számviteli veszteségnek” (néha „nettó veszteség”) nevezik. Ebben a cikkben, hacsak másként nem jelezzük, továbbra is az eredmény, a veszteség és az eredmény kifejezéseket fogjuk használni, amelyek alatt az adózott eredményt értjük, azaz a nettó nyereséget vagy a nettó veszteséget.
Nyereség felosztás és a veszteségek elszámolása a vállalatoknál
Az üzleti társaság nyereségét valamire felhasználják, vagy ún „Eredménytartalék”, és erről más időpontban döntenek. Hasonló egy olyan veszteség esetén, amelyet bizonyos forrásokból meg kell téríteni, vagy pedig ún "Kifizetetlen veszteség". Szlovákiában jelenleg ötféle kereskedelmi társaság létezik - korlátolt felelősségű társaság (s.r.o.), részvénytársaság (a.s.), nyilvános kereskedelmi társaság (v.o.s.), betéti társaság (k.s.) és egyszerű részvénytársaság (j.s.a.).
A nyereség felosztását és a veszteségek rendezését a Kereskedelmi Törvénykönyv is szabályozza.
Ezen társaságok mindegyikét külön szabályozza a sz. 513/1991 Coll. A módosított Kereskedelmi Törvénykönyv (a továbbiakban: Kereskedelmi Törvénykönyv), amely meghatározza a nyereség felosztásának és a veszteségek rendezésének szabályait is. Ez azt jelenti, hogy az egyes üzleti típusok esetében a nyereség felosztása és a veszteségek rendezése teljesen másképp mehet végbe.
A nyereség eloszlása a s.r.o-ban.
Profit s.r.o. csak a beszámolási időszak vége után oszlik meg, és csak a jóváhagyott pénzügyi kimutatások alapján. Az ügyvezetők jóváhagyásra terjesztik a közgyűlés elé a rendszeres egyedi pénzügyi kimutatásokat és a nyereség felosztására vagy a veszteségek kompenzálására vonatkozó javaslatot az alapszabálynak vagy az alapszabálynak megfelelően. A nyereség szétosztása során el kell gondolkodni a tartalékalap létrehozásának kötelezettségén. Ha a tartalékalapot nem annak kezdetekor hozzák létre, akkor a s.r.o. köteles azt az év nettó eredményéből létrehozni, amelyben a nyereség először keletkezik, a nettó eredmény legalább 5% -ának, de a jegyzett tőke legfeljebb 10% -ának megfelelő összegben. A tartalékalap s.r.o. köteles évente kiegészíteni a társasági szerződésben vagy az alapszabályban meghatározott összeggel, de legalább a nettó nyereség 5% -áig, amíg a tartalékalap összege eléri az alaptőke legalább 10% -át.
Ha sz.r.o. kiegészítette a tartalékalapot a nyereséggel (vagy az általa létrehozott egyéb forrásokkal), mielőtt a részvényeseknek szétosztaná, a fennmaradó részt előnyösen a korábbi évek ki nem fizetett veszteségének fedezésére kell felhasználnia, ha bejelenti. A nyereség többi része s.r.o. terjesztheti a partnereknek, szétoszthatja az alkalmazottaknak, növelheti belőle az alaptőkét (ha az alaptőke az eredményből nő, akkor a Kereskedelmi Törvénykönyv 144. §-a és a 208. § (2) bekezdése szerinti pénzügyi kimutatásokat minősítés nélküli véleményezéssel kell ellenőrizni).
A partnerek csak a tartalékalap feltöltése és a veszteség kifizetése után oszthatják meg a nyereséget.
Ha a teljes nyereség nem kerül felosztásra, fel nem osztott részét elhatárolt eredményként kell megtartani, és felhasználásáról az s.r.o. majd később. A 123. §. A kereskedelmi törvénykönyv 2. cikke s.r.o. nem oszthatja meg a nettó nyereséget a részvényesek között, ha a saját tőke alacsonyabb vagy alacsonyabb lenne, mint az alaptőke értéke, a tartalékalapral együtt a tartalékalaptal (vagy a társaság által létrehozott egyéb alapokkal, amelyek nem használhatók fel részvényesi teljesítményre) ) csökkentve a be nem fizetett alaptőke értékével.
A nyereség eloszlása a.s. és j.s.a.
A nyereség felosztásáról és a veszteségek elszámolásáról és j.s.a. a közgyűlés csak az igazgatóság által benyújtott javaslat alapján dönt. A közgyűlésnek azonban először jóvá kell hagynia a szokásos külön pénzügyi kimutatásokat. Mint. és j.s.a. hozzon létre tartalékalapot, amint létrejön. Kötelesek azonban évente kiegészíteni az alapszabályban meghatározott összeggel, de legalább a rendszeres pénzügyi kimutatásokban számított nettó nyereség 10% -ának erejéig, amíg el nem érik a tartalékalapnak a mellékletben meghatározott összegét. alapszabály, de legalább az alaptőke 20% -a.
Feltételek, amelyek mellett a.s. és j.s.a. a részvényesek nyereségben történő kifizetését a 179. § 3–5. Miután a.s. és j.s.a. pótolja a tartalékalapot (vagy más általa létrehozott alapokat), lehetőleg a nettó nyereséget kell felhasználnia az előző évek ki nem fizetett veszteségének fedezésére, ha van ilyen. Csak akkor osztható fel a fennmaradó nyereség a részvényesek, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjai, az alkalmazottak számára, vagy növelheti a nyereségből az alaptőkét (ebben az esetben a pénzügyi kimutatásokat minősítés nélküli véleményezéssel kell ellenőrizni). Ha a teljes nyereség nem kerül felosztásra, fel nem osztott része megtartja eredménytartalékként, és felhasználásáról később döntenek.
A részvényesek a nyereséget csak a tartalékalap feltöltése és a veszteség kifizetése után oszthatják fel.
A nyereség felosztásakor a részvényesek között a 179. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás érvényesül. 4. §-a. Mint. és j.s.a. nem oszthatja meg a nettó nyereséget a részvényesek között, ha a saját tőke alacsonyabb vagy alacsonyabb lenne, mint az alaptőke értéke a tartalékalap (vagy a társaság által létrehozott egyéb alapok, amelyeket nem lehet a részvényesek teljesítményére felhasználni) értékével csökkentve a ki nem fizetett értékkel részvénytőke.
A veszteségek rendezése a s.r.o., a.s. és j.s.a.
Ha s.r.o., a.s. vagy j.s.a. veszteséget ér el, az e célra létrehozott tartalékalap felhasználható annak rendezésére. Ha a tartalékalap nem elegendő annak fedezésére, akkor más lehetőségek vannak arra, hogy miként sz.r.o., a.s. vagy j.s.a. hogy rendezze. A veszteséget meg lehet téríteni az előző évek felhalmozott eredményéből, más alapokból, amelyeket a partnereknek vagy a részvényeseknek meg kell téríteniük, csökkentve az alaptőkével (összege nem is csökkenhet a minimális alaptőke alá), vagy a ki nem fizetett veszteség egy része megmaradt ki nem fizetett veszteség és annak rendezése sro, as vagy j.s.a. határozottan később.
A nyereség elosztása és a veszteségek rendezése v.o.s-ban.
V.o.s. nyeresége után nem fizet jövedelemadót, de adóalapja/adóvesztesége az adóbevallást benyújtó partnereinek adóalapja/adóvesztesége, és csak azután mondható el nettó nyeresége vagy vesztesége, hogy végül jövedelemadót fizettek. . V.o.s. megtudja nyereségét vagy veszteségét, amelyet aztán adóalapokká alakít át. Ez az adóalap olyan arányban oszlik meg az egyes részvényesek között, hogy a nyereséget a társasági szerződés szerint felosztják közöttük. Ha a nyereség felosztása nincs meghatározva az alapszabályban, akkor az adóalapot felosztják az egyes partnerek között v.o.s. egyaránt. Spoločníci v.o.s. akkor adóbevallást nyújtanak be, amelyben megadják az adóalap vagy az adóveszteség számukra tartozó részét. A csak adózás után befizetett nyereség számukra nettó nyereséget jelent.
Ha v.o.s. adóveszteséget ért el, így megosztják a partnerek, valamint az adóalap között. Ha v.o.s. veszteséget ért el, a partnerek a 80. bek. A kereskedelmi törvénykönyv 3. cikkében foglaltaknak nem kell fizetniük, hacsak az alapszabály másként nem rendelkezik. V.o.s. az s.r.o.-hoz hasonlóan elszámolható veszteséggel kezelhető, azaz megtéríthető például az előző évek felhalmozott eredményéből, alapokból és hasonlókból.
A nyereség elosztása és a veszteségek rendezése k.s-ben.
K.s. megtudja nyereségét vagy veszteségét, amelyet aztán adóalapokká alakít át. Az adóalap k.s. ezután részvénytulajdonosoknak és részvénytársaknak olyan részre oszlik, amelyben az adózás előtti nyereség fel van osztva közöttük (ha ezt a társasági szerződés nem rögzíti, felére oszlik) . Az adóalap maga a korlátolt felelősségű társaságok része k.s. adózás után pedig a nyereséget a betétes tagoknak visszafizetheti a visszafizetett betétek összege szerint (hacsak az alapszabály másként nem rendelkezik), vagy megtartható a társaságban, és hasonló célokra felhasználható, mint az s.r.o. Az adóalap k.s. része a társaság nem adózik az ügyvezetőknek, de az adóbevallásukban maguk az ügyvezetők adóznak, és csak adózás után jelent számukra nettó nyereséget. Az ügyvezetõ partnerek az adóalapnak ezt a részét ugyanolyan arányban osztják el, mint az alapszabály alapján a társas vállalkozásnak tulajdonítható nyereség felosztása, különben egyenlõ részekben.
Adóveszteség k.s. meg van osztva a betétesek és az élettársak, valamint az adóalap között. Az általános partnerek nem kötelesek megtéríteni a veszteséget, hacsak az alapszabály másként nem rendelkezik. A k.s-nek tulajdonítható veszteség egy része. (vagyis a betétes partnereké a veszteség része) hasonló módon rendezhető, mint az s.r.o.-ban, azaz megtéríthető például az előző évek eredménytartalékából, alapokból és hasonlókból.
További korlátozások a vállalatok nyereség-elosztására
A partnereknek fizetendő nyereség kifizetésének egyik korlátozását a 28. § (2) bekezdése is tartalmazza. Törvény 4. sz. 431/2002 Coll. módosított számvitelről. Ha a tőkésített fejlesztési költségeket (az eszközök egyik összetevője, amely a vállalat rendelkezhet) még nem értékcsökkentették teljes mértékben, a társaság csak akkor oszthatja fel a nyereséget, ha a visszaváltásra rendelkezésre álló tartalékok és a saját tőke egyéb összetevőinek összesített értéke magasabb, mint a teljes összeg. értékcsökkenés nélküli aktivált fejlesztési költségek.