A nyitrai fejedelemség azóta van 833-ban (amikor a Morva Fejedelemséghez csatolták, ezzel létrehozva Nagy-Morvaországot) a kormányzó Mojmírovc család egyik fiatalabb tagjának igazgatása szerint. A 10. század elején Nagy-Morvaország kisebb területi egységekre bomlott, amelyeket az egykori nagy-morva nemesek családjai irányítottak. A nyitrai fejedelemség rövid időre a cseh Přemyslids hatása alá került. Ezt a tényt megerősítik az adatok az ún A Névtelen Krónika (amely azonban három évszázaddal később keletkezett és nagyrészt fikciónak számít), csakúgy, mint a Kezai Simon Krónika.
A 10. század második harmadától a cseh uralmat felváltotta a magyar uralom. A magyarok Nyitrát irányították, bár nem teljesen foglalták el (a Hlohovec-Nyitra-Levice-Krupina-Lučenec-Rimavská Sobota-Turňa-Michaľany vonalon álltak meg). A sűrűn lakott délnyugati Szlovákia és a Dunántúl a magyar Arpád család helyszíne lett. Egyik tagja, Lél a Nyitrai Hercegség birtokosa lett. Az általuk ellenőrzött területről a régi magyarok ragadozó expedíciókat tettek a környező régiókba. Ben megváltozott a helyzet 955 a magyarok leverő veresége után a lechi csatában. A hatalmas vereség a régi magyarokat letelepedésre és nomád életmódjuk elhagyására kényszerítette. Lél is meghalt a csatában, és Nyitrán lett utódja 955 másik Arpádovec, Zsolt.
A lechi csata egy 15. századi krónikás szemével
Zsolt után fia, Takšoň lett a sorsherceg, akinek idősebb fia, Gejza a közelébe került 970 lett Esztergomban székelő nagyherceg, fiatalabb pedig Michal nyitrai herceg.
Mivel a történelmi források leggyakrabban ducatusnak nevezik az egykori Nyitrai fejedelemség területét, történetírásunk a Nyitra Udelske vajdaság (vagy határvajdaság) nevet vette fel. Ennek kezdetben hasonló szerepe volt, mint Nagy-Morvaország idején; a magyar uralkodó által a dinasztia fiatalabb tagjává vált sors. Legnagyobb terjeszkedése idején azonban eljutott egy szuverén államszervezet szintjére, amelynek saját határaival, köz- és egyházi igazgatásával rendelkezik.
Gejza nagyherceg testvére (I. István apja) Michal, nyitrai herceg volt kb 978, amikor Gejza meggyilkolta. Michalnak és feleségének, Adelaide lengyel hercegnőnek két fia született: Ladislav Lysý és Vazul . Michal halála után Ladislav Lysý, aki az első magyar király, Štefan unokatestvére volt, a nyitrai birtokot igazgatta. Štefan apja, Gejz 995-ben eltávolította Ladislavot, és Štefannal helyettesítette, aki Gejz haláláig, egészen a halálig 997. Stefan koronázása után r. 1000-ben az első magyar király konfliktusba került Bátor Boleslav lengyel herceggel.
I. István - Bécsi Képkrónika 1360
Boleszláv katonai úton irányította Nyitra területét a Dunáig, és Ladislav Lysýt nevezte ki újfent hercegszéknek. Amikor r után. 1018-ban I. Štefannak sikerült visszaszereznie Nyitrát, kizárta Ladislavot sorsából és helyette fiát helyettesítette. Imricha I. (1021-1031). Imrich váratlan halála után a nyitrai birtokot két évig Ladislav testvére, Vazul igazgatta, aki azonban r. 933 István király elvakult és bebörtönzött. Vasule fiainak, Leventének, Ondrejnak és Belnek sikerült külföldre menekülniük. Úgy tűnik, hogy a hercegi szék üresen maradt, amíg r. 1038, amikor Samuel Aba (1038-1042) irányította. A Samuel Ab és Peter Orseol közötti magyar trónért vívott harcok során egy ideig a nyitrai sorsra bízták. Domoslav, Ladislav Lysý fia (kb. 1043-1047). Utána a vajdaság visszatért Michal utódainak fiatalabb Árpád-ága kezébe.
Amikor r. 1046-ban Vazul fiát trónra helyezték Magyarországon Ondrej I ., a szomszédos Bihart a nyitrai vajdasághoz csatolta, nagyobb területi egységet létrehozva. Úgynevezett ún. a regni harmadik része (a királyság harmada). Andrew bátyjára bízta ezt a sorsot Belovi, aki addig uralkodott benne 1060. Bel munkája során jutott el Nyitra a függetlenség csúcsára, mert Belónak saját hadserege állt rendelkezésére, és saját érméit is megverte. A testvérek azonban nem értettek egyet az örökösödés kérdésében (az úgynevezett szenioritás szabályai szerint Belo volt a következő király az őshonos törvény szerint - az elsőszülött, Ondrej fia, Salamon), és háború tört ki kint közöttük, amelyben 1060 I. András elpusztult.
Tihán-apátság - I. András utolsó pihenőhelye.
I. Kolomán - az egyházi pályára szánt király
Magyarország a 11. században - a bal felső sarokban található zöld terület a nyitrai vajdaság
Nagy-Morvaország idejéhez hasonlóan a Nyitrai Hercegség is kisebb területi egységekre oszlik: tartományokra és megyékre (bizottságok). A nyugati részt az ún A kis Nyitrától északra, a Považie felső részén (Árva, Liptó, Turiec, Trencsén megye északi része) fekvő kis Nyitra (amelyet a szláv Poznanovcov család irányít) volt az ún. Váh tartomány, amely egy ideig a cseh Přemyslidekhez tartozott. Tartomány Hontot a Hunt család szláv nemesi családja irányította. Területük nyugatról a Hron mentén a kis Nyitra vidékével, északon az Alacsony-Tátra által határolt Váh megyével határos. A negyedik tartomány Borsod volt a mai Kelet-Szlovákia területén. A Nyitrai Hercegség többségét a következő bizottságok alkották: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Komárno, Tekovský, Hontian, Novohradský és Boršod megyék (megye).
Mivel az újonnan megalakult Magyar Királyság átvette az államigazgatás módját elődjétől - Nagy-Morvaországtól -, a magas rangú állami tisztviselők feladatai a nagy-morva államigazgatásból is származnak. A nyitrai herceg udvarát elődje, a Nyitrai Hercegség szerint is igazgatták. Noha nincsenek közvetlen irataink, nagyon valószínű, hogy a tartománynak ugyanazok vagy legalább hasonló közigazgatási hatóságai voltak, mint a Magyar Királyságnak, ezért saját nádora volt, aki a kocsma királyi udvarának ügyintézője volt, aki a királyi pénzügyek, az adóbeszedés és a pénzverés kezelése. a királyi udvar vagy a királyi tanács felett joghatóságot gyakorló bíró - az uralkodó tanácsadó testülete.
Az egyházi-közigazgatási területen a nyitrai egyházmegye a közigazgatás alá tartozott Esztergomi Főegyházmegye, I. Stefan alapította 1000. Az előző pannóniai érsekség valószínűleg a 10. század háborús idejében tűnt el. A nyitrai egyházmegye sorsa szintén kétértelmű. Bár általában azt feltételezik, hogy Nagy-Morvaországgal együtt eltűnt, nem minden sugallja ezt. Azt, hogy az egyházmegye I. István uralkodása alatt is létezett, Szent életrajza bizonyítja. Bystrík, akinek r. 1034 I. István állítólag nyitrai püspökké nevezte ki (ezen információk forrása Melchior Inchofer jezsuita 17. századi munkája).
Bystrík mártírhalált halt meg a pogány felkelés idején 1046. A nyitrai egyházmegyét Koloman király helyreállította 1110, azaz két évvel a tartomány megszűnése után. Feltételezhető, hogy addig az államhatalmat nem érdekelte a tényleges vajdaság, amelynek képviselői gyakran konfliktusba kerültek a központi hatalommal, hogy külön egyházi tartományt alkossanak.
A nyitrai hercegség a nagy morva hagyomány folytatásaként jön létre a Magyar Királyság alkotmányozásának időszakában az európai politikai színtéren. Ez az uralkodó Árpád család fiatalabb tagjainak politikai ambícióinak kielégítését is szolgálta. A 12. század elején Magyarország már kialakult közép-európai királyság volt, stabil politikai-közigazgatási struktúrával és erős határokkal. Emiatt, valamint azért, mert a birtokos hercegek ambíciói veszélyeztették a magyar uralkodók hatalmát, létezése elvesztette igazolását, és 1108 lejárt.
Ismétlés:
1. Milyen alapelvet alkalmaztak az Arpad család utódlásában?
2. Mely megosztott herceg nem tartozott az Árpád családhoz?
3. Mely tartományok tagozódtak a nyitrai felkelő vajdaságba?
4. Miért tűnt el a nyitrai felvidéki vajdaság a 12. század elején?