Október 16-án, szerdán, az Élelmezés Világnapján, ill. táplálás. A fejlettebb gazdaságokban főként az egészséges táplálkozásra, a nem megfelelő túlevés kiküszöbölésére vagy az élelmiszer-pazarlás megelőzésére fordítanak figyelmet.
Éppen ellenkezőleg, a szegényebb országokban az élelmiszerhiány vagy az éhezés alapvető problémájával foglalkoznak. Ebből az alkalomból Eva Sadovská, a WOOD & Company elemzője megvizsgálta a jelenlegi elemzést arról, hogy a szlovákokat mennyire vágják le a családi költségvetésből az élelmiszer vásárlására, hogyan alakulnak az áraik, hogyan pazaroljuk el az ételt, de azt is, hogy hány szlovák háztartás másnap egy jó ebéd.
Az átlagos szlovák háztartás kiadásainak körülbelül ötöde havonta költ élelmiszer-vásárlásra. Az étel az egyik nélkülözhetetlen termék és szolgáltatás, amelyet naponta vásárolunk. Minél jobban csökkentjük havonta a családi költségvetésünket, annál kevesebb pénz marad más árukra és szolgáltatásokra. Szlovákia elmarad az európai átlagtól, mivel az élelmiszerek és az alkoholmentes italok költsége átlagosan az Európai Unió háztartásainak összköltségének 12% -át teszi ki.
2019 első félévében az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára Szlovákiában 3,0% -kal magasabb volt az előző év azonos időszakához képest. Júliusban az éves áremelkedés üteme 4,7% -ra, augusztusban 5,2% -ra gyorsult fel, és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának legfrissebb adatai szerint 2019 szeptemberében 4,9% -kal többet fizettünk élelmiszerek és alkoholmentes italok, mint tavaly.
Bár az élelmiszerek drágultak az elmúlt hónapokban, az EU-ban továbbra is a nyolcadik legalacsonyabb élelmiszer- és üdítőital-árak vannak. Másrészt az összes V4-es szomszédunktól (Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban) átlagosan olcsóbban vásárolunk ételt, mint nálunk.
Bár nem éhezünk Szlovákiában, a szlovák háztartások 15% -a számára nem magától értetődik a megfelelő ebéd minden másnap. Ez a probléma leggyakrabban az egyedül élő, vagy egy felnőtt kiskorú gyermekkel rendelkező háztartásokban élő idős embereket érinti (mindkét esetben körülbelül egyharmada).
Éppen ellenkezőleg, a két felnőtt és egy vagy két gyermekes háztartások érintik a legkevésbé. Az ilyen háztartások között csak körülbelül 6% nem engedheti meg magának a rendszeres ebédet minden másnap.
Az Eurostat adatai szerint a helyzet hasonló a hazánkban élő litvánok és románok helyzetéhez (14 - 16% tartományban). A legrosszabb helyzet az egész EU-ban Bulgária, ahol a háztartások csaknem egyharmada nem engedheti meg magának a hús ebédet vagy annak vegetáriánus alternatíváját minden másnap. Ellenkezőleg, Svédország, Dánia és Írország a legjobb, ahol az említett probléma 100-ból legfeljebb 2 háztartást érint.
Bár panaszkodunk az emelkedő élelmiszerárakról, és kiadásaink akár ötödét is kiadásokra fordítjuk vásárlásokra, a felmérések szerint a szlovákok évente akár 111 kg élelmiszer-pazarlást (azaz 0,3 kg élelmiszer-pazarlást) tesznek ki. Annak érdekében, hogy jobb ötletet kapjon, ez ugyanaz, mint egy étteremben minden nap vásárolni egy főételt, és rögtön a kukába dobni anélkül, hogy hozzáérne.
Ennek ellenére kevesebb ételt pazarolunk az EU-n belül. A statisztikák szerint az egy főre eső élelmiszerek többsége Hollandiába kerül. Ez a legkevésbé pazarolt élelmiszer Görögországban, Máltán, de a Cseh Köztársaság szomszédainknál is. Annak ellenére, hogy az élelmiszer-hulladék maga a termelés során, a szállítás során, az üzletekben, valamint a szállodákban és éttermekben keletkezik, leginkább háztartásainkban keletkezik, becsült arányuk körülbelül 40%.
Szlovákiában a kenyér és sütemények, gyümölcsök és zöldségek, tejtermékek, valamint a főtt, el nem fogyasztott ételek maradványai leggyakrabban a háztartási hulladékgyűjtőkbe kerülnek. A biológiailag lebomló hulladéknak (kerti vagy élelmiszer-hulladéknak) a vegyes települési hulladékban hosszú távon kb. 40-50% -a van. A konyhai biohulladék, amely egész évben keletkezik, nélkülözhetetlen része.
De vannak módok az ilyen biohulladék mennyiségének megszüntetésére. A körforgásos gazdaság elveivel összhangban ideális, ha nem keletkezik vagy legalábbis felesleges élelmiszer-hulladék keletkezik. Úgyszólván, ésszerűbb megközelítés magához az élelmiszer-vásárláshoz, a megfelelő élelmiszer-tároláshoz, de például a felhasználhatósági idő és a minimális eltarthatóság közötti különbség ismerete is segíthet.
Ha már keletkezik konyhai hulladék, akkor jó, ha lehet, komposztálni, vagy a gyűjtőcég utasításai szerint (általában a konténeren feltüntetve) a faluban lévő barna szemétkosarakba helyezni.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Konferenciájának Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete október 16-át 1979-ben "Élelmezés Világnapjává" nyilvánította. A világ több mint 150 országában ismerik el.
Míg a gazdagabb országokban ezen a napon az élelmiszer-alapanyagok előállításának új technológiáival foglalkoznak, addig a szegényebb országokban megoldják az alapvető problémát, nevezetesen az élelmiszerhiányt és az éhezést. Akárhogy is, a túlevés vagy az éhezés szélsőségei nem tesznek jót az egészségnek, és az emberek életére gyakorolt hatások riasztóak.
Eva Sadovská
elemző WOOD & Company