A zsíranyagcsere zavarai napjainkban, de világszerte is az egyik legsúlyosabb betegség. Alattomosak, főleg azért, mert nem "bántanak", és csak akkor jelentkeznek, amikor súlyos szövődményeket okoznak, például érrendszeri betegségeket, de szívrohamot és stroke-ot is. A civilizációs betegségek, például az elhízás és a cukorbetegség kísérő jelenségei is. Kezelésük rendkívül költséges, mivel gyakran hosszú távú és egész életen át tartó kezelés. Ugyanakkor általában megelőzhető vagy lelassulhat fejlődésük a megfelelő életmóddal, amelyet nálunk még mindig alábecsülnek kezelésként. De beszéljünk még egy kicsit arról, hogy melyek a zsíranyagcsere rendellenességei, hogyan okozják őket a szövődmények, hogyan kezelik őket, végül hogyan lehet ezeket hatékonyan megelőzni.

rengeteg

A dislipidémia egy nagyon gyakori anyagcsere-betegség, amelyet a lipidek (zsírok) és a lipoproteinek koncentrációjának változása jellemez a vérben. A túlnyomó többség koleszterinszint. Különösen a növekedés az ún rossz LDL-koleszterin, ill. triacil-glicerin, amelyhez azonban alacsony értékek társulhatnak ún jó HDL-koleszterin.

A koleszterin táplálék útján jut be testünkbe, de testünkben is kialakul. Különösen a májban, az idegszövetben és az emésztőrendszer sejtjeiben. A koleszterin termelésében kulcsfontosságú enzim a 3-HMG-CoA (reduktáz) enzim, amelynek aktivitását a sejt koleszterin raktárai szabályozzák.

Van egy bizonyos egyensúly az egészséges emberben. A megfelelő életmód normális szinten tartja az enzim szintjét. Az enzim aktivitása azonban fokozott azoknál az embereknél, akik túlzott mennyiségben fogyasztanak magas energiájú ételeket, és elhízott embereknél. Kettős kockázat áll fenn. Az első a túlzott étrendi koleszterin bevitel. A második az a tény, hogy a test is pótolja a felesleget.
A triacil-glicerin, a koleszterinhez hasonlóan, étellel együtt kerül a szervezetbe, de a májban is képződik. Megnövekedett vérkoncentrációjukat gyakran az étrend túlzott energiafogyasztása (beleértve az alkoholt is), valamint az egyszerű cukrok, például édességek, édesített italok és gyümölcslevek, fehér kenyér vagy különféle félkész termékek túlzott fogyasztása okozza. Ezért cukorbetegeknél és elhízott embereknél van jelen.

A triacil-glicerin magasabb értékének kockázata abban rejlik, hogy ezek megváltoztatják a "rossz" LDL-koleszterin metabolizmusát is, míg az ún. kis sűrű LDL részecskék, amelyek nagy kockázattal járnak az érelmeszesedés kialakulásában.

A triacil-glicerin magasabb értékének kockázata abban rejlik, hogy ezek megváltoztatják a "rossz" LDL-koleszterin metabolizmusát is, míg az ún. kis sűrű LDL részecskék, amelyek nagy kockázattal járnak az érelmeszesedés kialakulásában.

A cikk szerzője MUDr. Ľubomíra Fábryová, PhD., Diabetológus és lipidológus anyagcsere- és táplálkozási rendellenességekkel foglalkozik a Metabol KLINIK-nél és a Pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Központjában

A zsíranyagcsere zavarai gyakran ateroszklerózishoz vezetnek

Az érelmeszesedés az érfal hosszú távú betegsége. Ez az erek merevedése és szűkülete, amelyet a zsírok - beleértve a koleszterint is - felhalmozódása, valamint a későbbi lepedékképződéssel járó gyulladás (fizikai akadály az erekben) okozhat, ami az erek szűkületéhez vezethet, korlátozott vérellátással az érelmeszesedés által érintett terület.

Az érelmeszesedés szövődményei - iszkémiás szívbetegségek, cerebrovaszkuláris betegségek, alsó végtagi érrendszeri megbetegedések - régóta a vezető halálokok mind a fejlett, mind a gazdaságilag fejlődő országokban. Míg a 20. század elején a szív- és érrendszeri betegségek a teljes halálozás kevesebb, mint 10% -át tették ki, a 21. század elején minden második ember belehal tőlük.

Az érelmeszesedés a koleszterinnel töltött sejtek felhalmozódásaként kezdődik az erek belső falában. Ezt hívjuk zsírcsík szakasznak. Ez az atherosclerosis leggyakoribb formája, amely gyermekkorban gyakori.

Az érelmeszesedés a koleszterinnel töltött sejtek felhalmozódásaként kezdődik az erek belső falában. Ezt hívjuk zsírcsík szakasznak. Ez az atherosclerosis leggyakoribb formája, amely gyermekkorban gyakori.

Ez a felhalmozódás gyulladás kialakulásához, más koleszterintartalmú sejtek ellátásához, valamint az ér belső falának megszilárdulásához és hegesedéséhez vezet az ún. szklerotikus lepedék. A lemezek szűkíthetik az ereket, csökkentve ezzel a véráramlást.

A szív korlátozott véráramlása mellkasi fájdalom kialakulásához vezethet, kezdetben főleg fizikai megterhelés után. A lemezek szintén felszakadhatnak, és a koleszterin, más zsírok és egyéb lemezek tartalma bejut a véráramba.

A vérlemezkék (vérlemezkék) reagálnak a lepedék szakadásának helyére, vagyis az érfal károsodására, vérrögöket (trombusokat) képezve. Ezután beszélünk az ún aterotrombózis.

Milyen kockázatokkal jár az érelmeszesedés?

A vérrög (trombus) méretétől függően a vérellátás részben vagy teljesen leállhat. Ha a vérrög elég nagy, akkor teljesen elzárhatja a véráramlást. Ez oxigénhiányt és szövetkárosodást eredményez.

Ha ez a helyzet a szívet ellátó erekben fordul elő, akkor szívroham lép fel, ha agyvérzés lép fel az agyban (közönségesen "vereség" vagy "stroke"). Ha ez az alsó végtagok ereiben történik, gangréna vagy a végtag elhalása fordulhat elő.

Az epidemiológiai vizsgálatok egyértelműen meghatározták a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és a zsíranyagcsere rendellenességeit, mint a szív- és érrendszeri és az agyi érrendszeri betegségek három fő módosítható kockázati tényezőjét.

A vizsgálatok egyértelműen meghatározták a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és a zsíranyagcsere rendellenességeit, mint a szív- és érrendszeri és az agyi érrendszeri betegségek három fő módosítható rizikófaktorát.

Kutatások kimutatták, hogy az érelmeszesedés kialakulásának kockázati tényezői Európában nem kielégítőek, és az évek során egyáltalán nem javulnak. Magától értetődik, hogy ez negatív hatással van a morbiditás és a mortalitás alakulására Európában, és nincs ez másként Szlovákiában sem.

Hogyan állunk a lipid anyagcsere rendellenességeivel?

A jelenlegi adatok szerint a szlovák lakosság jelentős része megváltoztatta a vér lipidszintjét. Bármely zsíranyagcsere-rendellenesség előfordulása 2-es típusú cukorbetegeknél legfeljebb 70%.

Ha összehasonlítjuk a cukorbetegeket és a nem cukorbetegeket ugyanazokkal az ateroszklerózis rizikófaktorokkal (pl. Azonos vérnyomás, koleszterin, mindkét dohányzó), a cukorbetegnek 2–4-szer nagyobb a kockázata a szívroham vagy a stroke kialakulásának, mint egy nem cukorbeteg.

Ha összehasonlítjuk a cukorbetegeket és a nem cukorbetegeket ugyanazokkal az ateroszklerózis rizikófaktorokkal, a cukorbetegeknek 2–4-szer nagyobb a kockázata a szívroham vagy a stroke kialakulásának, mint egy nem cukorbetegnek.

A zsíranyagcsere egyes rendellenességeit genetikailag okozzák, de a legtöbb oka külső tényezők, többek között a magas kalóriabevitel, a túlsúly és az elhízás, a fizikai aktivitás hiánya, a mozgásszegény életmód, a dohányzás stb.

A zsíranyagcsere zavarainak egy részét más akut vagy krónikus betegség okozhatja, amelyek kezelése hatással lesz és normalizálja a zsíranyagcsere rendellenességeit.

A krónikusan emelkedett vérzsírok legsúlyosabb és klinikailag leggyakoribb következménye az érelmeszesedés idő előtti előfordulása a szív- és érrendszeri (miokardiális infarktus) és az agyi érrendszeri ágyban (stroke), valamint az alsó végtagok edényeiben (fájdalom járás közben).

Hogyan lehet diagnosztizálni a zsíranyagcsere rendellenességeit?

Az elmúlt évtizedben kissé javult a diszlipidémiák szűrésének, diagnosztizálásának és kezelésének helyzete, különösen a szlovákiai érelmeszesedés másodlagos megelőzésében. De valójában csak kissé, és igazából nincs okunk aludni a babérjainkon.

Annak ellenére, hogy szakértői ajánlásaink vannak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, valamint a diszlipidémiák megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére vonatkozó ajánlásaink vannak, a lipidparaméterek előírt célértékeit elérő betegek száma nagyon alacsony.

Annak ellenére, hogy szakértői ajánlásaink vannak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, valamint ajánlásaink vannak a diszlipidémiák megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére, a lipidparaméterek előírt célértékeit elérő betegek száma nagyon alacsony.

Csak nagyon kisszámú olyan beteg ér el optimális LDL- és HDL-koleszterin vagy triacil-glicerin szintet, akiknél már volt szívinfarktus, stroke vagy cukorbeteg. Ismételten a korai és korrekt megelőzés hatékonyabb, mint bármely utókezelés a betegség kialakulása után.

Szükség van az érelmeszesedés kockázati tényezőinek korai diagnosztizálására, és meg kell jegyezni, hogy a klinikai gyakorlatban ez nagyon egyszerű és minden általános gyakorlatban elérhető. Ide tartozik a vérnyomásmérés, a vércukorszint (glikémia) mérése, esetleg egy későbbi glükóztolerancia-vizsgálattal (ún. O-GTT), a lipidspektrum (összkoleszterin, HDL-koleszterin és triacil-glicerin, az LDL-koleszterin kiszámítása) vagy a derék mérése kerület (az elhízás jelenlétének mutatója).

Ma már tudjuk, hogy minél hamarabb észleljük és kezeljük ezeket a betegségeket, annál későbbi következményekkel járunk. Ha a betegséget már diagnosztizálták, nagyon fontos az egyes kockázati tényezők célértékeinek elérése. Az értékeket természetesen szigorúan egyénre szabják, és a kezelést a betegre szabják.

Milyen értékeket tekinthetünk normálisnak?

A lipidparaméterek célértékei a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek kialakulásának általános kockázatától függően változnak. Minél kockázatosabb a beteg, annál alacsonyabb a teljes és az LDL-koleszterinszint, amelyet el kell érnie.

Az összkoleszterinszint kevesebb mint 5,0 mmol/l (millimol/liter), az LDL-koleszterin kevesebb mint 5,0 mmol/l (millimol/liter) egészséges emberekben a lipidspektrum „normális” értékének tekinthető, az ateroszklerózis egyéb kockázati tényezői nélkül. (pl. nem dohányzók magas vérnyomás nélkül, nem cukorbetegek). 3,0 mmol/l, triacil-glicerin kevesebb, mint 2,0 mmol/l) és HDL-koleszterin kevesebb, mint 1,0 mmol/l.

Ha cukorbetegség, iszkémiás szívbetegség vagy az ateroszklerózis kialakulásának számos kockázati tényezője van, akkor a lipidparaméterek célértékeinek elérésére vonatkozó kritériumok szigorúan szigorúbbak. Az összes koleszterinszintnek kevesebbnek kell lennie, mint 4,5 mmol/l, az LDL-koleszterinnek kevesebb, mint 2,5 mmol/l, a triacil-glicerineknek kevesebb, mint 1,7 mmol/l, a HDL-koleszterinnek pedig nagyobbnak kell lennie, mint 1,1 mmol/l a férfiaknál és nagyobb, mint 1,3 mmol/l a nőknél.

Nagyon nagy rizikójú betegeknél (pl. Cukorbetegeknél, akiknél a szívinfarktus leküzdött) a cél az alacsonyabb LDL-koleszterin (kevesebb, mint 1,8 mmol/l) értékek elérése.

A lipidek cél- és kívánt értéke

Lipid típus Alacsony/közepes kockázat Magas kockázat Magas kockázat
Teljes koleszterinszint ≤ 5,0 ≤ 4,5 ≤ 4,0
Nem HDL-koleszterin ≤ 4,0 ≤ 3,5 ≤ 3,0
LDL-koleszterin ≤ 3,0 ≤ 2,6 ≤ 1,8
Triacil-glicerin ≤ 1,7
HDL koleszterin > 1,1 (férfiak) /> 1,3 (nők)

Azonban egy fontos dolgot is szem előtt kell tartani. Bár a „rossz” LDL-koleszterin, a triacil-glicerin és a „jó” HDL-koleszterin optimális szintjére vetítve bizonyos számok és célok fontosak, nekünk orvosoknak és betegeinknek fontosabb késleltetni a szívinfarktus, a stroke kialakulását, meghosszabbítjuk az életet vagy javítja annak minőségét.

A betegek jelentősen hozzájárulhatnak a zsíreredetanyag-rendellenességek kezelésében rejlő jó eredményekhez. Egészséges életmóddal és étrenddel befolyásolhatják prognózisukat.

A betegek jelentősen hozzájárulhatnak a zsíreredetanyag-rendellenességek kezelésében rejlő jó eredményekhez. Egészséges életmóddal és étrenddel befolyásolhatják prognózisukat.

Mindenekelőtt azonban:

  • rendszeresebb, intenzívebb fizikai aktivitás és sport életre keltése,
  • csökkentse a napi kalóriabevitelt,
  • növelje az étrend minőségét, hangsúlyozva a nagyobb nyers zöldségek és friss gyümölcsök bevitelét (a cukorbetegek azonban a gyümölcsökben és zöldségekben is figyelnek a cukorra!),
  • hagyja ki a nagy energiájú italokat,
  • készítsen ételt, például párolással,
  • kevesebb cukrot, sót és alkoholt fogyaszt,
  • és természetesen ne dohányozzon.

Az aktív, képzett, bölcs, tájékozott és törekvő beteg egyértelmű előny. Bárcsak minél többen lennének! A valóság azonban az, hogy a betegek többsége nagyon megszokta, hogy mindenhez van egy tabletta.

Ugyanakkor a legjobb és a legbiztonságosabb, ha önmagától kezdi a kezelést, példamutatással jár, egészséges életmódra vezeti a családot és különösen a gyermekeket. Csak koncentráljon az alacsony kalóriatartalmú ételek kiválasztására, hogy megakadályozza az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség növekedését.

Ugyanakkor a legjobb és a legbiztonságosabb, ha önmagától kezdi a kezelést, példamutatással jár, egészséges életmódra vezeti a családot és különösen a gyermekeket. Csak koncentráljon az alacsony kalóriatartalmú ételek kiválasztására, hogy megakadályozza az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség növekedését.

Ez a nem gyógyszeres kezelés, a dohányzás csökkentésével együtt, nagyon hatékony módszer az érelmeszesedés szövődményeinek csökkentésére, és rendkívül fontos része az átfogó kezelésnek, még a zsíranyagcsere rendellenességeinek kezelésében is.