Pajzsmirigy problémák a cukorbetegség után a második helyen állnak az endokrin mirigyek betegségeinek rangsorában. A pajzsmirigy az egyik legnagyobb endokrin mirigy, a nyakban helyezkedik el a légcső végén, és kiterjedhet a gégére. Két lebenyből áll és alakja pillangóra hasonlít.

A pajzsmirigy problémái bármely életkorban jelentkeznek, az újszülöttektől kezdve 1

felnőttkoráig. Ezek azonban gyakrabban érintik a nőket.

Pajzsmirigy problémák

A pajzsmirigy a T3 (trijód-tironin) és a T4 (tiroxin) hormonokat termeli, amelyek szabályozzák az anyagcsere intenzitását és befolyásolják testünk számos más rendszerének növekedését és aktivitását. Aktivitását a hipotalamusz és az agyalapi mirigy szabályozza. A pajzsmirigyben képződő pajzsmirigyhormonok közvetlenül a vérbe választódnak. Ezek a hormonok ezután bejutnak az egész testbe, és befolyásolják az oxigénfogyasztást, a szervezet anyagcseréjének sebességét, a növekedést és az emberi fejlődést. A jód nagyon fontos a pajzsmirigyhormonok működéséhez.

Az endokrin betegségek a hormonok termelésének csökkenésével vagy megnövekedésével jelentkeznek. A test minden egyes hormonjának sajátos funkciója van, és szintjét a test optimális működéséhez szükség szerint beállítják és fenntartják. Így a pajzsmirigy problémája általában a megnövekedett vagy csökkent funkció. De lehet a mirigy megváltozott szerkezete vagy mérete is.

Pajzsmirigy problémák

  • hypothyreosis - hypothyreosis,
  • a pajzsmirigy fokozott aktivitása - hyperthyreosis,
  • megnagyobbodott pajzsmirigy - golyva,
  • göbös golyva,
  • pajzsmirigy gyulladása - pajzsmirigy-gyulladás,
  • pajzsmirigydaganatok.

Hypothyreosis - hypothyreosis

A hipetireózis a pajzsmirigy olyan betegsége, amelyben nem termelődik elég hormon. A családban veszélyeztetett embereket a pajzsmirigy alulműködés veszélye fenyegeti. Továbbá autoimmun betegségben szenvedők, mint pl. cukorbetegség vagy gluténallergia

. Az 50 évesnél idősebb nők és az első trimeszterben áteső terhes nők szintén veszélyeztetettek a pajzsmirigy működési zavarai miatt 1

Okoz

  • Elsődleges:
    • A leggyakoribb ok egy krónikus, nem bakteriális gyulladásos rendellenesség, az ún. Hashimoto pajzsmirigygyulladása, amelyben antitestek képződnek az immunrendszer immunokompetens sejtjeiben (limfocitákban), és lassan, fájdalommentesen elpusztítják magát a pajzsmirigy szövetet. Ez a folyamat évekig tarthat, amíg a pajzsmirigy rendellenességét fel nem fedezik és diagnosztizálják. Arra a kérdésre, hogy miért enyhe az autoimmun gyulladás, évek jelentős megnyilvánulások nélkül, normális pajzsmirigyhormonszint mellett, nem lehet egyértelműen megválaszolni, míg egy másik személynél gyors hypothyreosis alakul ki. Nyilvánvalóan itt is meghatározó szerepet játszanak a genetikai tényezők, valamint a környezeti hatások. A betegség kialakulásával sok más szerv károsodását fokozatosan diagnosztizálják.
    • Jódhiány, amely újszülötteknél jelentkezhet. A jód ajánlott napi adagja a legtöbb felnőtt számára 150 mikrogramm. Terhes és szoptató nőknél a napi jódbevitelt legalább 250 mikrogrammra kell növelni. A pajzsmirigyhormonok hiányában hatástalanok. A jód gyorsan felszívódik a véráramba, aktív átadással a pajzsmirigy tüszőiben koncentrálódik, ahol eléri a vér koncentrációjának 20-40-szeresét. Jelenleg rengeteg minőségi tengeri hal van a piacon, amelyek fogyasztása megakadályozhatja a jódhiányt).
    • A pajzsmirigy műtéti eltávolítása, az ún strumectomia, lobectomia.
  • Másodlagos:
    • Csökkent pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) termelés, amelynek feladata az agyban kialakuló pajzsmirigyhormonok termelésének ellenőrzése.

Karakterek

  • súlygyarapodás,
  • forgalmi dugó,
  • fáradtság,
  • depresszió 1

,

  • fájdalomizmok,
  • álmosság,
  • hibernálás,
  • gyakori libabőr,
  • száraz hámló bőr,
  • kócos, gyakran törő és lassan növő körmök,
  • a haj, a szakáll és a haj lassú növekedése, hajhullás,
  • durva hang,
  • duzzadt fedelek,
  • duzzadt nyelv és artikulációs problémák,
  • a végtagok duzzanata,
  • árvíz,
  • szívproblémák - erős szívverés, lassú pulzus és magas vérnyomás,
  • a nőknek problémái lehetnek a menstruációs ciklusban - kihagyás, késés, súlyos menstruáció. A menstruációs ciklus során előfordulhat, hogy egy nőnek nem szabadul fel petesejtje. A pajzsmirigy alulműködés rosszabb eseteiben előfordulhat, hogy a nőnek nem lesz élő babája terhesség alatt.
  • Kezelés

    Először a beteget megvizsgálják, hogy meghatározzák a betegség súlyosságát. Az orvos családtörténetet is megtud, megvizsgálja a pajzsmirigy alakját és méretét, valamint ultrahangvizsgálatot végez a pajzsmirigyről. A vérmintákat a hormonszint vagy az antitestek jelenléte szempontjából határozzák meg.

    A betegnek Euthyroxot vagy l-Tiroxint írnak fel. A lényeg az, hogy fokozatosan emeljük a T4 hormon (tiroxin) adagját, amíg el nem érjük a TSH (pajzsmirigy-stimuláló hormon) szükséges értékeit, amely ellenőrzi a pajzsmirigyhormonok termelését. Fontos, hogy kövesse az előírt gyógyszeres kezelést. A gyógyszereket étkezés előtt körülbelül 30 perccel éhgyomorra kell bevenni, hogy biztosítsák a megfelelő felszívódást. A beteg élete végéig szedi a gyógyszert, és rendszeresen átvizsgálja, ennek megfelelően módosítják a gyógyszer adagját.

    Fokozott pajzsmirigy aktivitás - hyperthyreosis

    A tireotoxikózis olyan állapot, amelyben a szövetek magas szinten keringő pajzsmirigyhormonoknak vannak kitéve. Ennek több oka is van. Az egyik a pajzsmirigy túlműködés, amelyet a pajzsmirigyhormonok fokozott szintézise jellemez. A hyperthyreosis a lakosság körülbelül 2% -át érinti. A nők nagyobb valószínűséggel szenvednek a pajzsmirigyhormonok túltermelésétől. A kockázati csoportba azok az emberek tartoznak, akiknél a családban már előfordult hyperthyreosis. Az 50 év feletti nők és azok az emberek, akiknek megnagyobbodott a pajzsmirigyük, szintén érzékenyebbek.

    Okoz

    A hyperthyreosisnak három különböző oka van:

    1. A Basedow-kór, amely olyan antitesteket termel, amelyek elősegítik a pajzsmirigy túltermelését a hormonokban.
    2. A toxikus göbös golyva a megnagyobbodott pajzsmirigyre jellemző, amely olyan göböket tartalmaz, amelyek nem zavarják működését.
    3. Az exogén gyógyszer hipertireózis a hipotireózis kezelésének ritka oka a túladagolásnak.

    Karakterek

    • jelentős fogyás,
    • hőérzet és a forró környezet intoleranciája,
    • izzadó,
    • idegesség,
    • bármilyen fizikai aktivitással vagy megterheléssel nem összefüggő szívverés,
    • hasmenés,
    • légszomj,
    • általános nyugtalanság,
    • álmatlanság,
    • fáradtság,
    • gyors és túlzott szőrnövekedés,
    • hajhullás és törékeny körmök,
    • gyors szívverés, erős szívverés és magas vérnyomás,
    • a nőknek problémái vannak a menstruációs ciklussal, az esetleges terhesség hajlamos a vetélésekre 3

    Kezelés

    A hyperthyreosis kezelése fehérjében gazdag étrendet foglal magában. Nem adhatunk jódot és szalicilátokat tartalmazó készítményeket. A kezelés az oknak megfelelően folytatódik. Ha a Basedow-kór oka a kezelés, az csak átmeneti, és gyógyulás után a pajzsmirigy állapota normalizálódik. A betegnek a kezelés során nyugalomban kell lennie, kerülve a fizikai és szellemi megterhelést, nem fogyasztva alkoholos italokat, kávét, gőzfürdőn való részvételt és napozást.

    Ha a Basedow-kór oka szükséges, gyógyszerekkel történő kezelésre van szükség, amelyek adagját a beteg állapotától függően fokozatosan csökkentik. A gyógyszeres kezelés a pajzsmirigy hormonogenezisének blokkolásán alapul, a kezelés kezdetén béta-blokkolókat is adnak a betegnek. A kezelési eredmények 2-3 hónapon belül várhatók. A kezelést legalább egy évtől másfél évig kell befejezni.

    Az euthyreosis (normális aktivitás) elérése után eldől a végső kezelés - kísérlet a gyógyszeres remisszió (gyógyszer-abbahagyás), pajzsmirigy műtét vagy radiojód kezelés elérésére.

    Ha a gyógyszeres kezelés nem hatékony, a pajzsmirigyet általában műtéti úton eltávolítják. Élete során a páciens kénytelen pótolni a pajzsmirigyhormonokat. Ez előfordulhat I. típusú cukorbetegségben szenvedőknél, túlműködő pajzsmirigyben szenvedő betegeknél, terhes nőknél vagy olyan embereknél, akik várhatóan tartós és túlzott stressznek vannak kitéve. A műtét után javasoljuk, hogy a beteg maradjon a fürdőben.

    Kezelés radioaktív jód gyengéd alternatívája a pajzsmirigyet besugárzó műtétnek. Ez a kezelés nem alkalmas terhes nők számára.

    A beteg megfelelő kezelésének diagnosztizálása érdekében az orvos családtörténetet kér, ha a beteg autoimmun betegségben szenved, pl. cukorbetegség vagy gluténallergia. Ezután az orvos tapintással meghatározza a pajzsmirigy alakját és méretét, vérvizsgálatot és ultrahangot végez.

    Megnagyobbodott pajzsmirigy, ún golyva

    A golyva a pajzsmirigy bármilyen kóros megnagyobbodása, amelyet különféle betegségfolyamatok okozhatnak. A golyva fogalma azonban nem mond semmit a pajzsmirigy funkcionális állapotáról vagy az azt kiváltó betegség természetéről.

    A pajzsmirigy megnagyobbodásának gyakori oka a jódhiány. Ezt a betegséget a nyelés és a kidudorodó szemek problémái jellemzik.

    Az anyagok segíthetnek a pajzsmirigy megnagyobbodásában is strumigens, amelyeket főleg káposzta vagy kelkáposzta tartalmaz. Ez a megnagyobbodás nem rontja a pajzsmirigy működését. A megnagyobbodott pajzsmirigy eltávolítása műtéti úton történik, vagy néha elegendő a strumigént tartalmazó ételek bevitelének korlátozása.

    A göbös forma által jellemzett pajzsmirigydaganat szintén hozzájárul annak részleges megnagyobbodásához. A jóindulatú daganatok fokozott pajzsmirigy-működést okoznak, amely műtéti úton eltávolítható. Ezzel szemben a rosszindulatú daganatok nem változtatják meg a pajzsmirigy működését.

    A golyva kezelésében a legtöbb esetben az orvosok fokozott jódbevitelt írnak elő. Súlyosabb esetekben a betegnek gyógyszert vagy a pajzsmirigy műtéti eltávolítását írják elő.

    A golyva különféle szempontok szerint felosztható:

    • diffúz és nodális (morfológiai szempontból),
    • parenhimális és kolloidális (szövettani szempontból),
    • eufunkcionális, hipofunkcionális és hiperfunkcionális (funkcionális aspektus),
    • jóindulatú és rosszindulatú (onkológiai szempontból),
    • endémiás és szórványos (epidemiológiai szempont).

    Eufunkcionális golyva

    A pajzsmirigy normál működésű diffúz vagy noduláris megnagyobbodását, amelyet nem gyulladásos, autoimmun vagy tumoros folyamat okoz, eufunkcionális golyvának, vagy akár nem mérgezőnek nevezzük.

    Diffúz golyva

    A pajzsmirigy bármilyen, látásból vagy tapintásból származó megnagyobbodását diffúz golyvának nevezzük. A pajzsmirigy lebenyei (jobb és bal) nagyobbak, mint az alany hüvelykujj tagja. A csomó jelenléte mindig golyvát jelent, méretétől függetlenül.

    A pajzsmirigy gyulladása - pajzsmirigy-gyulladás

    A pajzsmirigy gyulladása három csoportra oszlik az ok szerint:

    Akut pajzsmirigy-gyulladás

    Ritka betegség, gyakran gyulladás terjedéseként, i. j. gyulladásos vonzódás a szájüreg és az arc területétől (orofaciális terület) a pajzsmirigyig vagy szeptikus, fertőzött fertőzésként a test távoli fertőző helyéről. A fertőzés a véráramon keresztül terjed, rendkívül limfogén. Az akut pajzsmirigy-gyulladás általában legyengült immunitású embereknél fordul elő, akiknél akut pajzsmirigy-gyulladás is kialakulhat. A pajzsmirigy általában fájdalmas, megnagyobbodott és piros. A betegnek láza, fáradtsága és fejfájása is egyszerre jelentkezik. Az akut pajzsmirigy-gyulladást általában antibiotikumokkal kezelik 4

    . Gyulladás gyakrabban fordulhat elő AIDS-ben vagy tbc-ben szenvedőknél.

    A pajzsmirigy szonográfiai vizsgálata, valamint egy aspirációs finom tűs biopszia segít a gyors diagnózis felállításában. Kivételesen tályog (gennyekkel teli üreg) képződhet a pajzsmirigyben, amelyet kisebb pajzsmirigy műtétnek kell bekövetkeznie és kiürítenie. A biopsziás anyag tenyésztésével azonosítják a fertőzés okát, meghatározzák az antibiotikum iránti érzékenységet, és a fertőzést speciálisan kezelik. A kórokozók a baktériumok, leggyakrabban staphylococcusok, streptococcusok, pneumococcusok vagy Escherichia coli. Kivételesen a mikobaktériumok tuberkulózissal vagy gombákkal történő fertőzését okozzák.

    Szubakut pajzsmirigy-gyulladás

    Ez egy viszonylag gyakoribb pajzsmirigybetegség, amelyet vírusfertőzés okoz. A leggyakoribb kórokozók az influenza vírusok, adenovírusok, EBV (Epstein-Barr vírus), Coxsackie vírusok, például mumpsz.

    A páciensnél tapintható és spontán pajzsmirigy-fájdalom is jelentkezik, amely érinti az állkapcsot és a fülek környékét. Ugyanakkor duzzanat jelentkezik, ami megnehezíti a lenyelést. A páciens lassúnak, zsibbadtnak érzi magát, hőhullámai váltakoznak hideggel, izzad, 38 ° C feletti lázzal jár. A duzzadt, megnagyobbodott pajzsmirigy tapintása (érintése) jelentősen fájdalmas, néha merevebb csomókat lehet érezni a pajzsmirigyen, amelyek szintén érzékenyek a tapintásra. Az első napokban jelenik meg pajzsmirigy hiperfunkció, de ami a drogok használatakor hangzik.

    Krónikus pajzsmirigy-gyulladás

    Ez a pajzsmirigy leggyakoribb gyulladása - krónikus lymphoid thyreoiditis (autoimmun thyreoiditis). A pajzsmirigy szerves, autoimmun betegsége, amely főleg a nőket érinti, 4-6-szor gyakrabban (egyes szakirodalmi hivatkozások szerint akár 10-szer), mint a férfiak. A betegség Hakur Hashimoto japán orvosról kapta a nevét, aki 1912-ben leírta (lásd: A pajzsmirigy aktivitásának fokozása - pajzsmirigy túlműködés).

    Pajzsmirigy daganat

    A pajzsmirigy daganatok a következőkre oszlanak:

    • jóindulatú, ún adenomák,
    • rosszindulatú, azaz karcinómák, amelyek a tumorsejtek típusa szerint vannak felosztva:
      • differenciált - papillómák vagy tüszők,
      • differenciálatlan - anaplasztikus, amelyek az eredeti sejtekből származnak és pajzsmirigyhormonokat termelnek.

    Egyéb rosszindulatú daganatok is előfordulhatnak az emberi pajzsmirigyben, ún C-sejt (vagy ha medulláris carcinoma).

    A pajzsmirigyrák kockázati tényezői:

    • radioaktív sugárzás,
    • örökletes rendellenesség vagy genetikai szindrómák,
    • a pajzsmirigy eltávolítása egy másik betegség miatt,
    • jódhiány,
    • autoimmun pajzsmirigy betegség.

    A betegség lefolyása

    A pajzsmirigyráknak számos tünete van.

    • Először egy kemény csomó jelenik meg a pajzsmirigyben. Ha rosszindulatú daganatról van szó, a beteg gyorsan észreveheti, mert nagyon gyorsan növekszik. Éppen ellenkezőleg, a jóindulatú daganatok lassan növekednek.
    • Előrehaladott stádiumban észrevehet egy torokfájást, amely az állkapocs és a fül területére lő. Egyéb tünetek lehetnek légzési vagy nyelési nehézségek.
    • A rosszindulatú daganatot a lehető leghamarabb kezelni kell, mivel létezése életveszélyes lehet.
    • A jóindulatú daganat szempontjából fontos a daganatot beborító eset.
    • A rák mindkét esetben az orvosok először ultrahangvizsgálatot végeznek. Szükség esetén a vizsgálat kiegészíthető szcintigráfiás vizsgálattal, amelynek során a betegnek csak a pajzsmirigy szövetének területén felhalmozódó és hormonokat termelő radioaktív anyagot injektálnak. Ha az orvos rosszindulatú daganatra gyanakszik, lyukasztáson vagy vékony tűs biopszián esik át citológiai vizsgálattal, ami döntő lépés a műtéti megoldás (strumectomia, lobectomia) eldöntésében.

    A vékony tűs biopsziát (FNAB) az USG ellenőrzése alatt kell elvégezni. A legtöbb citológus 5 kategóriába sorolja a citológiai vizsgálat eredményét - rosszindulatú, gyanús, atipikus vagy határozatlan, jóindulatú és elégtelen (nem reprezentatív). A citológiai vizsgálathoz szükséges anyag elégtelen összegyűjtése esetén a biopsziát meg kell ismételni. A citológiai vizsgálat eredménye - az első 3 kategória - rosszindulatú, gyanús és atipikus - műtéti kezelést és a diagnózis szövettani megerősítését igényli.

    Ha a citológiai eredmény jóindulatú (ártalmatlan, jóindulatú), akkor a nem toxikus göbös golyva diagnózisát megerősítik, és konzervatív gyógyszeres kezelést követnek. A citológia fontossága nemcsak abban áll, hogy kiválasztják-e a műtétet, hanem abban is, hogy "megvédik" a beteget a nem szükséges műtéttől.

    Ha a pajzsmirigy szövetének laboratóriumi vizsgálata után rosszindulatú daganat (carcinoma) igazolódik, akkor a teljes pajzsmirigyet, beleértve a szomszédos nyirokcsomókat is, a lehető leghamarabb műtéti úton eltávolítják. A pajzsmirigyrák viszonylag ritka, a rosszindulatú daganatok kb. 1,1–1,9% -át teszi ki. Ez azonban az endokrin rendszer leggyakoribb rákja (több mint 90%). Háromszor gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. A nőknél a leggyakoribb rosszindulatú daganatok tíz közé tartozik, gyermekeknél és serdülőknél az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. Jó prognózisa van.

    Pajzsmirigy és terhességi problémák

    A pajzsmirigy megnövekedett és csökkent funkciója terhességi nehézségeket okozhat. Óvatosan kell eljárni azoknál a nőknél, akiknek pajzsmirigy-problémái voltak vagy voltak korábban családjában. Óvatosan kell eljárni, ha 1-es típusú cukorbetegségben szenved, vagy a hiperfunkció vagy a hipofunkció bármelyik tünetét észleli.

    A terhesség alatt nem megfelelően kezelt hyperthyreosis a következőket okozhatja:

    ,

  • a fejlődő gyermek gyors szívverése,
  • kisebb gyerekek,
  • halvaszületés.
  • A hypothyreosisban szenvedő nőknél, akiket terhesség alatt nem diagnosztizálnak és nem kezelnek helyesen, nagyobb lehet a kialakulásának kockázata:

    • anémia,
    • preeclampsia,
    • alacsony születési súlyú baba,
    • a gyermek agyának fejlődésével kapcsolatos problémák,
    • rendellenes vérzés szülés után.

    A pajzsmirigybetegség terhességéről külön cikkben olvashat: Pajzsmirigy és terhesség 3