A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív rendellenesség a világon az Alzheimer-kór után. Az agy központi része felelős az izommozgásokért. A Parkinson-kór az agy ezen területének idegsejtjeit érinti. Ennek eredményeként tapadási, merevségi, lassított és egyensúlyi problémákat tapasztalhat. A tünetek idővel fokozatosan súlyosbodnak, ami végül kognitív problémákhoz vezet, mint pl elmebaj. Bár a Parkinson-kór súlyos fogyatékosságot okozhat, szerencsére ez egy lassú betegség. A legtöbb embernek csak enyhe tünetei vannak évekkel a diagnózis után .
A Parkinson-kór James Parkinsonról kapta a nevét, aki elsőként 1817-ben publikálta a betegség részletes leírását.
Mi a Parkinson-kór oka?
A genetika tekinthető eredetének fő okának. Úgy találták, hogy azoknál az embereknél, akik őseiknél Parkinson-kórban szenvedtek, nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség, mint másokban. 2011 májusában a Mount Sinai Orvostudományi Kar kutatói olyan kutatásokat tettek közzé, amelyek kimutatták, hogy az LRRK2 gén mutációi összefüggenek a betegség leggyakoribb örökletes formáival.
Ezenkívül sok szakértő úgy véli, hogy a genetikai hajlam önmagában nem jelenti feltétlenül a Parkinson-kór kialakulását. Úgy vélik, hogy azoknak az embereknek, akik jobban ki vannak téve a negatív környezeti hatásoknak, mint például a herbicidek és a peszticidek, sokkal nagyobb a kockázat a betegség kialakulásának.
Például egyes gyógyszerek parkinsonismust is okozhatnak, ha az ajánlottnál nagyobb vagy túlzott mennyiségben veszik be őket. Ide tartoznak a pszichiátriai rendellenességek kezelésére használt gyógyszerek és az émelygés kezelésére szolgáló gyógyszerek. Fontos, hogy ne okozzák a Parkinson-kórt, és amint a beteg abbahagyja a gyógyszer szedését, a gyógyszer szedése által okozott tünetek megszűnnek.
Melyek a Parkinson-kór tünetei?
A kezdeti tünetek közé tartozhat az ujjrázás, a beszéd elmosódása vagy a váll merevsége járás közben. Ezenkívül a betegek gyakran szomorúnak érzik magukat, nehezen alszanak és úgy érzik, mintha nincs energiájuk.
Egyéb tünetek a következők:
- a test több részét érintő remegés
- lassított felvétel
- merev izmok
- egyensúlyvesztés érzése
- beszédproblémák
- nyelési problémák
- elmebaj
A Parkinson-kór diagnózisa
A betegség diagnózisa kórelőzményen és alapos neurológiai vizsgálaton alapul. Nincsenek speciális vérvizsgálatok vagy röntgensugarak a diagnózis megerősítésére. Az orvosok általában megkérdezik, hogy a beteg milyen gyógyszert szed, és hogy családjában előfordult-e már Parkinson-kór. Ezután megvizsgálják az egyensúlyt, a járást, a koordinációt és az ügyességet. Bár a tünetek nem túl nyilvánvalóak, egy képzett orvos felismeri a Parkinson-kór korai, enyhe tüneteit, például az elégtelen gesztikulációt vagy az enyhe remegést.
Mit tehet a betegség tüneteinek enyhítése érdekében?
Kerülje a koffeint! A koffein növeli az adrenalin szintjét, ami ronthatja az útvonalakat.
Kerülje az alkoholt! Az alkohol a központi idegrendszerre hat, és ezáltal károsíthatja az útvonalakat.
Rendszeres testmozgás! A Tai Chi gyakorlása vagy könnyű súlyzókkal történő gyakorlása megkönnyítheti az útvonalat.
Vegyük a Q10 koenzimet! Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy nagy adag Q10 koenzim (1000 - 1200 mg/nap) fogyasztása előnyös lehet. A vizsgálat során 80 korai stádiumú betegségben szenvedő beteg kapott 300, 600 és 1200 mg Q10 koenzimet 16 hónapon keresztül. Az eredmények azt mutatták, hogy a Q10 koenzim biztonságos és jól tolerálható még napi 1200 mg-os adagok mellett is. A Q10 koenzimet szedőknek kevesebb tünete volt, mint a placebót szedőknek. A legjobb felszívódás érdekében vegye be a Q10 koenzimet étellel lágy gél kapszulaként.