Patak a lazacfélék családjának tagja, tehát a népszerű lazac és pisztráng rokona. Szinte egész Európában előfordul, de nem az eredeti faj. Észak-Amerikából származik, ahonnan a 19. század végén Európába importálták. Akár 15 évig is élhet. Tiszta, hűvösebb és jól oxigénezett vizekhez illik magasabb patakokban, folyókban vagy tavakban. A kishalak mellett a levegőben szálló rovarokat és a vízi rovarok lárváit fogyasztja. Lehetséges mesterségesen is tenyészteni.
Karakterek
Sivoň hasonló rokonaihoz, hosszúkás, oldalról kissé lapított testű, amelyet számos apró pikkely borít. Az erős fogakkal ellátott széles szájnyílás ragadozó halakat tár fel. A háromszög alakú farok kivételével az összes uszony viszonylag rövid és vöröses. A lazacos halak összetéveszthetetlen jellemzője egy kis zsírúszó a farokúszó előtt. A szín az előfordulás helyétől függ, általában zöldes, világos foltokkal, a világosabb oldalakon sárgább és vöröses foltok jelennek meg. Az ívás során az agarak fényesen megfordulnak, és egy jellegzetes fehér hosszanti csík jelenik meg a végbél-, hasi és mellkasi uszonyok elülső szélén. A szürkés kisebb, mint a szivárványos pisztráng, csak 30 - 40 cm-re nő 300–1000 g tömegben
Használat
A szőlőt általában hűtve, fagyasztva vagy füstölve értékesítik. Finomabb húsa van, mint a szivárványos pisztrángnak, ezért óvatosan kell elkészíteni, és nem szabad átvenni a fűszerek természetes ízét. Csakúgy, mint a gyógynövényes pisztráng (ideális a kakukkfű), a rasca, a citrom, a csirke (gomba), a mandula vagy a fehérbor, a fokhagyma is mérsékelten használható a hangsúlyosabb ízektől. Orvvadászat, gőzzel történő főzés, gyengéd sütés vajban, óvatos grillezés gyógynövényekkel töltött hasüreggel vagy sütés fóliában vagy sütőpapírból készült csomagolásban (papillote).