Az epidermolysis bullosa hereditaria elsősorban bőrbetegség. Súlyosabb altípusokban a fertőzések, az étkezési rendellenességek és a belső szervek másodlagos érintettsége miatt multiorganikus károsodásokkal járó betegséggé válik (beleértve az uropoietikus rendszert is).
A pillangószárny-betegség talán a leglátványosabb a ritka betegségek minden aspektusa közül. A populációban alacsony a prevalenciája, vagyis megfelel a ritka betegségek kritériumának. A prevalencia kevesebb, mint 1 ember 2000-ből. A betegséget a hólyagok képződése jellemzi, de a megnyilvánulások és súlyosságuk jelentősen változik. A bőrkárosodás néha rendkívül jóindulatú, és a spektrum másik oldalán veszélyezteti az emberi életet. Az epidermolysis bullosa (EB) négy alapvető típusát és számos altípusát különböztetjük meg, és a viszonylag egyszerű vizuális diagnózis ellenére a pontos diagnosztizálás és osztályozás nehéz. Az EB egy örökletes betegség, amelyet különböző gének mutációi okoznak. A domináns és a recesszív öröklés típusait dokumentálják. A kezelés szintén nagyon változó, a hólyagképződés egyszerű megelőzésétől, például megfelelő cipő viselésétől kezdve a páciens rendkívül igényes, speciális eszközökkel történő kezeléséig. Az EB egyike azoknak a betegségeknek, amelyekre a ritka betegségek (CHD) diagnózisának és kezelésének javítását célzó európai kezdeményezések kidolgozása kezdetén határozottan rámutattak, mint a probléma összetettségének mintapéldáira.
A ritka betegségek legátfogóbb, speciális besorolású weboldala, az ORPHANET, jelenleg 44 megkülönböztethető EB-betegséget és EB-szindrómát sorol fel (1). A legutóbbi ZCH-kezdeményezés gyakorlatilag a diagnózis és kezelés európai támogatására összpontosít az európai referenciahálózatokon (ERN) keresztül, az ERN Skin pedig az Európai Bizottság által elismert és támogatott 24 hálózat egyike (2). Az ERN alapja a tapasztalatok megosztása, a diagnosztikában és a betegkezelésben nyújtott gyakorlati segítség, valamint a betegségkutatás és a ritka betegségek gyógyszereinek fejlesztésének támogatása. Közös betegnyilvántartások jönnek létre a szakemberek tapasztalatának és képzésének továbbfejlesztése érdekében. Körülbelül 80 munkahely van Európában, és 4 ERN-t jelentettek a betegségről (8). A DEBRA (az amerikai Dystrophic Epidermolysis Bullosa Research Association of America - Amerikai DEBRA) egy világszerte működő betegszervezet, amely az EB-kérdések átfogó támogatására összpontosít, beleértve a kutatást és a családtámogatást is, amely Szlovákiában is működik (3, 4).
Az EB örökletes formái a betegségek tágabb csoportját alkotják. Az EB minden típusa és altípusa ritka, előfordulási gyakorisága az Egyesült Államokban 53 000 újszülöttből 1, a populációban 1 000/125 000. Hasonló epidemiológiai statisztikák szintén európai országokból származnak.
Etiológia és osztályozás
A 2008-as EB konszenzusos osztályozás részletesen leírja az egyes altípusokat (5). Azóta azonban számos más gént azonosítottak az EB-hez és más altípusokat az EB-hez, és javasolt egy újított osztályozás, nagyobb hangsúlyt fektetve a fehérjék és gének laboratóriumi vizsgálatára (2. táblázat) (6).
A fő típusok és altípusok osztályozásához felhasznált alapismeretek szemléletes áttekintését tartalmazza az a táblázat, amelyben az utóbbi évek kutatási eredményei hozzáadódnak a 2008. évi nómenklatúrához (3. táblázat) (6). Számú táblázatban. 3 a specifikus EB altípusokhoz etiológiával társított gének mutációival kapcsolatos ismereteket használja.
Klinikai kép
A mechanikailag törékeny bőr és a könnyed hólyagosodás mellett egyéb tünetek jelentkeznek: milia (finom fehér papulák, amelyek cisztákra vagy pustulákra emlékeztetnek), dystrophia vagy hiányzó körmök, általában atrófiás hegek, néha granulációs szövetek mechanikusan megterhelt bőrön, a kéz és a láb keratoderma. Ritkán hiányzó vagy csökkent haj, hipohidrózis vagy hiperhidrózis (7). Az epidermolysis bullosa leírásainak kezdetétől fogva nagyon változó. Az ultrastruktúra és a károsodott fehérjék elektronmikroszkópos és hisztokémiai változásainak vizsgálata finomította az altípusok jellemzőit és új altípusokat azonosított. A tipológia hasonló finomítását nyújtják az érintett fehérjékre összpontosító génkutatások.
A Junctional EB (JEB) három altípust írt le (JEB Herlitz, JEB nem Herlitz, JEB pylorus atresiával). A lamina lucida és az intralamina lucida hólyagok képződnek, de az elektronmikroszkópos kép altípusonként változik. A legfrissebb kutatások szerint ebben a csoportban 8 altípus keletkezett sérült fehérjék és a megfelelő gének mutációi alapján, 8 génben mutációkat találtak, és egyes típusokban a következő fehérjék károsodtak: laminin 332, kollagén XVII, integrin a6b4, integrin alfa 3 alegység, laminin332 alfa3 lánc izoform (6).
Dystrophiás EB altípusokra oszlik az öröklés típusa, az uralkodó öröklött forma és a recesszív öröklött forma szerint. A domináns öröklött formának (DDEB) megvan a formája A DDEB általánosított a DDEB - újszülöttek bullous dermatolysis. A dystrophiás EB recesszív öröklődő formája megvan RDEB nehéz általánosított a Az RDBE általános mérsékelt. Mind a négy altípusban instabilitás tapasztalható a szublamináris rétegben. Az ultrastruktúrában az elektronmikroszkópia szerinti kép az egyes altípusok esetében eltérő. Mutációk találhatók a kollagén VII génben, a COL7A1-ben. A kollagén VII fehérje különböző mértékben károsodik. Normális vagy csökkentett festést írnak le, szemcsés festést a bazális keratinocytákban, néha hiányzik a festés a dermoepidermális csomópont mentén. Az újszülöttek bullous dermatolysisének DDEB és RDEB esetében a megállapítás a betegség aktivitása szerint is változó. A dystrophiás változások morfológiája és a klinikai leírások alapján a javasolt új osztályozásban 14 altípus keletkezik (6).
Kindler a szindrómát az epidermisz több rétegének hasítása jellemzi egy bőrmintában. A kindlin 1 fehérjét kódoló FERMT1 génben (KIND1) mutációk találhatók.