A csoda után, amikor az Úr Jézus megsokasította a kenyeret és a halat, és megetette a nagy tömeget, az emberek Jézust keresték, és újabb hasonló csodát akartak tőle. (Jn 6,1-15,22 n.)
De Jézus figyelmeztette őket, hogy ne efemer étkezésnek, hanem az örök élet étkezésére törekedjenek.
Aztán elmondta nekik, hogy ő az élet kenyere: "Én vagyok az az élő kenyér, amely lejött a mennyből. Aki ebből a kenyérből eszik, örökké él. És az a kenyér, amelyet adok, az én testem a világ életéért" . " (Jn 6: 35.51)
És azt mondta: "Ha nem eszi meg az Emberfiának húsát és nem issza az ő vérét, akkor nem lesz élet benned. Aki az én testem, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó nap. Mert az én testem igazi étel és az enyém. "A vér az én italom. Aki az én testem, és issza az én véremet, az bennem marad, én pedig benne: amint az élő Atya küldött engem, és én az Atyától él, tehát aki tőlem származik, belőlem fog élni. (Jn 6: 53–57)
Ezután sokan megsérteni kezdték Jézust, és elmentek tőle. (Jn 6,52,60,66)
Még az apostolok sem értették, amit Jézus mondott, de mégis hittek neki. (Jn 6,67-69)
Amit Jézus akkor gondolt, az utolsó vacsoráig nem vették észre, amikor a kenyeret a kezébe vette, és azt mondta: "Vegyél és egyél belőle: ez az én testem, amelyet feláldoznak érted." Elvette a poharat, hálát adott és így szólt: Igyátok meg mindnyájat: ez az én vérem az új testamentumból, amelyet mindenkiért ontottak a bűnök bocsánatáért. (Mt 26: 26-28; Mk 14: 22-24; Lk 22: 19-20; 1 Kor 11: 23-25)
RENDELKEZÉSEK
Az Úr Jézus a kenyeret testévé, a bort pedig vérré változtatta szenvedélye előtti este az utolsó vacsorán. Így részesedést adott az apostoloknak a keresztáldozatban. És ennek ezt az áldozatát jelen kell tartani, ezért megparancsolta nekik: "Tegyétek ezt emlékezetemre." Ez minden szentmisén megtörténik.
A SZENT MASSZA ÜNNEPE
Az egyház kezdetétől fogva az ókeresztények imádkozni kezdtek, különösen a szombat utáni napon, amikor az Úr Jézus feltámadását ünnepelték, részt vettek a kenyértörésben, ahogy akkor szentmisének hívták. Később a misét görögül agape szóval hívták, ami a szeretet ünnepét jelentette.
Minden szentmise csúcspontja a szentáldozás - az Echarista fogadása, a kenyér és a bor, amelyek a pap által, az Úr Jézus szavai szerint "Ez az én testem" és "Ez az én vérem", titokzatosan átalakulnak Jézus Krisztus testébe és vérébe.
ÁLDOZATI VENDÉG
Már az Ószövetség áldozataiban olyan típust látunk, amely csak Krisztus áldozatában teljesedett be. Az áldozati állatok halálának helyettesítenie kellett volna, mert az ember megérdemli a bűneiért a halált. A feláldozott állatok vérének öntözésével a tisztulást kellett volna kifejeznie - a hibát. De a próféták már figyelmeztették, hogy az állatáldozatok nem rendelkeznek ezzel a hatalommal. Csak ennek az egyetlen áldozatnak voltak az előfutára - Isten Jézus Krisztus Báránya, csak az ő vére mossa le a bűnöket.
Amikor az izraeliták elhozták az állatot az áldozatra, a templomban lévő papok megölték, megszórták az áldozatok vérét, a hús egy részét megégették az oltáron, és a hús egy részét visszaadták az áldozatoknak, akik az áldozatkor megették. . Ez azt jelezte, hogy részt vettek Isten ünnepén, mert megették az áldozatokat - ami már nem hozzájuk tartozik, hanem Istenhez. Ez előrevetítette a jövőt is.
Az Úr Jézus - Isten Báránya ünnepet adott az apostoloknak az utolsó vacsora ünnepén, amikor megadta nekik, hogy egyék testét és igyák a vérét (kenyér és bor módjára). És megparancsolta nekik: Tedd ezt emlékezetemre. Tehát minden szentmisén részt veszünk a Bárány áldozati ünnepén is, amelynek során Isten fia testét adja nekünk ételre.
ALAPOK
A szentmisén tehát a kenyér és a bor átalakul Jézus Krisztus testévé és vérévé. Kívül azonban semmi sem történik a kenyérrel és a borral.
A kenyér és a bor változásának megértéséhez nézzünk meg egy kis filozófiát:
Három szempontból beszélhetünk minden dologról:
1. anyag - miből készül a dolog (pl. Az asztal lehet fából, üvegből, műanyagból)
2. forma - hogy néz ki a dolog (pl. Egy asztal lehet négyzet alakú, kerek, négy lábú, három, egy középen, fiókos).
A 3. lényeg - mi teszi a dolgot olyanná: kifejezhető oly módon, hogy amire a dolgot szánják (az asztal tehát egy asztal, mert arra kell írni, étel; ha az asztalos szeretne valamit csinálni ülve, nem asztalt, hanem széket vagy fotelt készít)
A szentmisén a kenyér és a bor anyaga és formája nem változik. Ami változik, az a lényegük.
A kenyér lényege az enni, hogy ne legyen éhes.
A bor lényege, hogy az ember igyon, csillapítsa a szomját.
Az Úr Jézus ezt a leggyakoribb ételt és (annak idején) a leggyakoribb italt használta, hogy az emberek rajtuk keresztül részt vehessenek a keresztáldozatban. Ebben az ételben és italban a kereszten viszi áldozatának lényegét. (Az eredeti lényeg nem veszett el, de ezzel az újval lényegtelenné válik.)
Ez a kenyér és bor a szentmisén tehát új lényeget kap - az emberek többé nem azért esznek és isznak, hogy megegyék és szomjukat csillapítsák, hanem hogy részt vegyenek a húsvét áldozatában, hogy megkaphassák az Úr kegyelmeit Jézus a halál által szerzett nekünk a kereszten.
HOGYAN HOZZÁFÉRJE A SZENT FOGADÁST
Az egyházi parancsolat azt mondja, hogy évente legalább egyszer húsvétkor.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy elég lenne. Ez az egyház által a hívő ember számára előírt minimum. Az Úr Jézus azonban azt akarja, hogy minél gyakrabban adják nekünk. Ezért jó lenne, ha semmi sem akadályozna meg bennünket abban, hogy szentmisét tegyünk minden misén, amelyen részt veszünk.
Egy nap alatt azonban legfeljebb kétszer folytathatjuk a szentáldozást. Van azonban egy feltétel, hogy másodszor csak szentmisén mehetünk szentáldozásra, ha rajta vagyunk az elejétől a végéig - összességében.
(Például valaki szombat reggel misére jön. Mehet szentáldozásra, még akkor is, ha a kezdetektől fogva nem volt ott. Ha ugyanazon a napon délután újabb szentmisére megy, és akkor összességében ismét elmehet szentáldozásra. Ha azonban később eljutott hozzá, már nem mehetett szentáldozásra.)
ELŐKÉSZÍTÉS A VILÁG ELFOGADÁSÁRA
Ahhoz, hogy megkapjuk azokat a kegyelmeket, amelyeket a szent közösség ad nekünk, jól fel kell készülnünk rá. Ez a képzés spirituális és fizikai:
Lelki felkészülés:
1. Ha súlyos bűnünk van, először be kell vallanunk.
2. Legalább megbánjuk a közönséges bűnöket.
3. Maga a szentáldozás előtt imával készülünk.
Testedzés:
A szentáldozás előtt ne egyél semmit egy órán át, és ne igyál semmit, csak tiszta vizet.
(A gyógyszerekre nem vonatkozik az eucharisztikus böjt. Ha a pap otthon vagy kórházban viseli a betegek szentáldozását, a betegnek nem kell egy órás böjtöt betartania.)