Az emésztőrendszerben élő bél mikroflórának vagy mikroorganizmusok ökoszisztémájának számos fontos szerepe van az emberi egészség szempontjából. A mikroflóra mikrobák széles skálájából áll - beleértve a baktériumokat, gombákat, élesztőket és archeonokat 1 -, és számos hasznos funkcióval rendelkezik, az ételek emésztésének támogatásától az immunrendszer működésének támogatásáig. 2
Becslések szerint az immunrendszer sejtjeinek és struktúráinak akár 70-80% -a a bélrendszerben (nyálkahártyán) található. 3 Nem meglepő, hogy a táplálékfelvétel a kórokozó mikroorganizmusok fő kapuja. 3.4 Az emésztőrendszer minden nap számos külső mikroorganizmussal találkozik, mint például élesztő, baktériumok és vírusok, amelyek közül néhány veszélyes lehet az egészségre. 3
Az emberi bélben van egy sejtréteg, amely gátat képez a test és a káros mikroorganizmusok között. Ennek a rétegnek az a szerepe, hogy az élelmiszerekből származó tápanyagok a véráramba kerüljenek, ugyanakkor megakadályozza a károsító szervezetek behatolását is. A hámgát mindig "éber" és veszélyes kórokozókat keres, ugyanakkor óvatos, és nem blokkolja vagy semmisíti meg a hasznos tápanyagokat. Ezzel szemben, ha az immunrendszer túl reaktív és "megtámadja" a test saját sejtjeit, az autoimmun betegségeket okozhat 5, mint pl. irritábilis bél szindróma (IBD).
Hasznos baktériumok támogathatják az immunrendszer működését
A probiotikumok - vagy a bél mikroflóra hasznos baktériumai - támogathatják ennek a gátnak a működését, növelhetik a védő nyálka termelését, és szabályozhatják az immunválasz jelátviteli útvonalait is. Ezenkívül a probiotikus baktériumok képesek megvédeni az emberi egészséget azáltal, hogy megakadályozzák a kórokozók tápanyaghoz jutását 7, vagy olyan anyagok létrehozásával, amelyek elpusztítják a káros baktériumokat.
A légzőrendszeri fertőzéseket vizsgáló klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a betegség rövidebb ideig tartott a probiotikus kiegészítőket szedő egyetemistáknál. Ezenkívül a fertőzések súlyossága 34% -kal alacsonyabb volt, mint a placebo csoportban. 8.
Kisgyermekek és az immunrendszer
A probiotikumok és különösen a bifidobaktériumok döntő szerepet játszanak a kisgyermekek immunrendszerének kialakulásában és érésében. Az allergia az immunrendszer ártalmatlan ingerekre adott nem megfelelő reakciójának eredménye. Jelenleg a világ népességének mintegy 20% -a szenved valamilyen allergiás betegségben. És előfordulásuk egyértelműen növekszik. Az Egyesült Államokban a gyermekkori asztma előfordulása 50% -kal nőtt 1980 és 2000 között. 10 Elmélet alakult ki, miszerint a bél mikroflóra korai életkorban történő megzavarása az allergiás betegségek gyakoribb előfordulását eredményezheti a gyermekeknél. 11 Feltételezzük, hogy az iparilag fejlett országokban a gyermekek emésztőrendszere kevesebb laktobacillust és bifidobaktériumot tartalmaz, mint a kevésbé fejlett országok gyermekeihez képest, ahol az allergiás betegségek előfordulási gyakorisága alacsonyabb. Ezért azt is gondolják, hogy a probiotikumok korai életkorban történő kiegészítése megakadályozhatja egyes allergiás betegségek megjelenését és megnyilvánulását. 12.
1 Ursell L és mtsai. Nutr Rev. 2012; 70 (1): S38-S44